„Minden pályázati projekt lehetőség a tehetséges hallgatók bevonására az egyetemi munkába”

Sikeresen pályázott a BME az innovációt és felfedezéseket támogató NKFIA felhívásokra tavaly. A 2018. évi kiírás minden eddiginél több forrást biztosít a nyerteseknek.

„A Műegyetem egyre növekvő pályázati sikeressége a tanszéki, a kari, továbbá az összegyetemi fokozott felkészültségnek és tudásbázisának köszönhető. Külső partnereink bíznak bennünk, legyünk akár konzorciumvezető, vagy társ egy projektben. Minderre alapozva törekedjünk a meghirdetett lehetőségeknél saját potenciálunk, és meglévő kapcsolataink minél hatékonyabb kihasználására, valamint további együttműködő felek elérésére” – ajánlotta az oktatók és kutatók figyelmébe Józsa János rektor a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) idei felhívásait, amelyeken az elmúlt évekhez képest egyedülállóan magas összeget: 16,5 milliárd forintot osztanak szét. Hangsúlyozta: „alapkutatásainkból nőnek ki a K+F, majd pedig innovációs kezdeményezéseink, hogy aztán mindebből a BME belátható időn belül újra szabadalmakat fölmutatni képes intézménnyé váljon”. Úgy vélte: „a pályázatok révén a tehetséges diákok bevonhatók a munkába, az eredmények pedig hasznosíthatók a tananyag-korszerűsítésben”.

Az innovációt, a felfedező kutatásokat, a természeti és társadalmi jelenségek megismerését, az új módszerek és eljárások kidolgozását, valamint életpályák indulását és szakmai programok kezdeményezését célzó támogatás összege folyamatosan emelkedik, a három évvel ezelőtti, 7,9 milliárd forintos kerethez képest mára a duplájára nőtt (2016-ban 8,8, 2017-ben 12 milliárd forint állt rendelkezésre). A kiírásokat az eddig megszokotthoz képest idén korábbi időpontban tette közzé a Hivatal. Ezzel az intézkedéssel a finanszírozás várhatóan kiszámíthatóbbá, a tudományos projektek pedig – amelyek kedvező elbírálás esetén már az év második felében elindulhatnak – tervezhetőbbé válnak.

A 2015. január 1-jén megalakult Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) célja, hogy létrehozza a hazai kutatás-fejlesztés és innováció kormányzati koordinációjának, egyúttal kiszámítható pénzügyi támogatásának stabil intézményi rendszerét, amely végrehajtja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) elkülönített forrásainak hatékony és átlátható felhasználását. A támogatást a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék és annak költségvetési kiegészítése fedezi. (Az NKFIH működését A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény szabályozza – szerk.).

A hivatal a magyar tudományos kutatás, fejlesztés és innováció (KFI) szakpolitikai, finanszírozó stratégiai központ. Küldetése, hogy kiváló tudományos projektek támogatásával és az innováció ösztönzésével Magyarország célzottan használja fel a KFI forrásokat, növelve a gazdaság versenyképességét, egyúttal elősegítése az Európai Kutatási Térségbe (ERA) való bekapcsolódást.

A hazai felsőoktatási intézmények tavaly a felfedező kutatások három fő pályázatán – a kutatói, a fiatal kutatói, és a posztdoktori pályázaton 6,2 milliárd forintot, míg az MTA kutatóintézetei 4,2 milliárd forintot nyertek.

A Műegyetem számára kiemelkedően sikeres év volt a tavalyi, 2017-ben ugyanis a BME kapta a legtöbb támogatást, csaknem 3,5 milliárd forintot az NKFI Alapból, megelőzve az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, és a dobogó harmadik fokára került Semmelweis Egyetemet.

A felfedező kutatást ösztönző támogatott programok számát tekintve is előkelő helyen végzett a Műegyetem: 42 sikeres pályamunkával a harmadik legsikeresebben pályázó intézmény lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem mögött.

Újdonság, hogy tavaly bővültek a fiatal kutatók számára elérhető pályázati lehetőségek, így 119 új program indulhatott el 40 év alatti tudósok vezetésével a kutatói vagy fiatal kutatói témapályázatokon.

A 2018-ra meghirdetett felhívásokra benyújtott projektterveket immáron egy, a tudományterületi szempontokat is figyelembe vevő, megújult zsűri értékeli. A változtatás részben amiatt történt, hogy az egyes tudományterületek pályázatai átalakultak, a szakterületi kompetenciák egyre jobban közelítenek egymáshoz, és a határvonalaik is elmosódtak. Ez lehetett az oka annak, hogy egyes tudományágakban visszaesett, míg máshol jelentősen megnőtt a benyújtott pályamunkák száma. 2017. második felében - az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) már létező rendszerét a hazai viszonyokhoz igazítva - döntöttek a 2018. évre meghirdetett felhívások kiértékelésében résztvevő szakmai zsűri összetételéről. (A szakértői csoportok és tudományterületek részletes listája az alábbi elérhetőségen olvasható. A zsűriszerkezet megújításának főbb elemei NKFIH honlapján érhető el – szerk.).

Az idei kiírásoknál tovább bővítették a pályázati lehetőségeket a kutatói közösség 40 éves vagy fiatalabb tagjai számára. Növelték az értékelő panelek szerepét az elbírálási folyamatban, és a reálisabb pontozás érdekében átalakították az értékelői szempontrendszert. Emellett kiszámíthatóbb és hatékonyabb lett a pályázati folyamatszervezés, egyúttal növelték az egy értékelőre jutó pályamunkák számát is.

TZS - GI