2018. április 19.
Az intézmény először adott otthont az ESA nemzetközi találkozójának, amelyre ötven előadó, és csaknem kétszáz vendég érkezett Európa több országából.
„A Műegyetemnek nemcsak a felsőoktatásban, hanem az élvonalbeli kutatásokban is lényeges feladatai vannak: az űrtevékenység olyan terület, ahol különösen fontos a jelenlétünk” – hangsúlyozta Józsa János rektor az Európai Űrügynökség (ESA) által a BME-n rendezett, az űrtudományokkal összefüggésben lévő oktatást megcélzó háromnapos fórum megnyitóján. „Nem véletlenül adunk helyet a szimpóziumnak, számos korábbi űrkutatási eredmény – és konferencia – révén érzékelhető a téma iránti elkötelezettségünk.”
Az akadémikus a múlt és a jelen sikeres innovációi közül a Masat-1-et és utódjának, a SMOG-1-nek a jelentőségét emelte ki. Hozzátette, sok kiváló műegyetemi kutató, oktató és diák a további sikeres űrtevékenység záloga, aminek hátterét a széleskörű képzési tematika biztosítja.
Józsa János a zakója belsejéből mutatta meg a két, Műegyetemen fejlesztett műhold képét, szemléltetve kis méretüket
„Ez a konferencia kiváló fóruma az ötletek megosztásának, az eszmecserének, az egymástól való tanulásnak” – hangsúlyozta köszöntőjében Kai-Uwe Schrogl, az ESA stratégiai igazgatója. Elmondta: az űriparban a korábbiakhoz képest az új innovációk megszületésének üteme észrevehetően felgyorsult: néhány esztendő alatt nagyobb változások történnek, mint régen, évtizedek elteltével. Megkezdődött a generációváltás is: a magasan képzett szakemberekre nagy szüksége van a ma már egyre aktívabb magánszektornak.
|
A „Symposium on Space Educational Activities” (SSEA) című konferencia az ESA Oktatási Irodája, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont (EIT) szervezésében és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) közreműködésével jött létre. Ezzel a tematikával az idei volt a második szimpózium: az elsőt 2015-ben az olaszországi Padovában tartották. Komoly tudománydiplomáciai siker – és Magyarország növekvő ESA-beli aktivitásának az eredménye – hogy 2018-ban Budapesten rendezték a seregszemlét.
Az eseményen több szekcióban csaknem ötven előadás szerepelt, a fórumra Európa több országából majdnem kétszázan érkeztek: közel kétharmaduk egyetemi hallgató vagy fiatal kutató volt. A szakemberek űrvonatkozású oktatási-képzési programjaikat, elképzeléseiket vitatták meg.
„Egyesek kiváló szakmai anyagokat küldtek a konferenciára, mégis sokat el kellett utasítanunk, mert nem kapcsolódtak a meghirdetett fő témához, az oktatáshoz” – válaszolta a bme.hu kérdésére Bacsárdi László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék óraadó tanára, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára. A szimpózium egyik főszervezője, egyben a megnyitó ünnepség levezetője kiemelte, a terület fontossága ellenére űrmérnök szak egyelőre nincs Magyarországon, ezért ha valakit érdekel az űrkutatás, azzal úgy foglalkozhat, ha először egy mérnöki vagy természettudományos alapszakra beiratkozik. Kifejtette: „a BME-n megalakult Űrfórum összehangolja az oktatási tevékenységet és összegyűjti az űrkutatást érintő tantárgyakat, hogy az informálódni kívánó hallgatók megismerjék a tanulási opciókat”.
|
„ESA-tagságunk egyszerre jelent lehetőséget és felelősséget” – emelte ki köszöntőjében Pócza András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Infokommunikációs Szabályozási és Szervezési Főosztályának űrkutatásért felelős vezetője, nyomatékosítva, hogy Magyarország az Európai Űrügynökséghez kapcsolódva több, nemzetközi jelentőségű kutatásban vehet részt. Rámutatott, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának (MTA EK) közelmúltban átadott űrlaboratóriuma újabb fontos helyszíne lesz a hazánkban zajló teszteknek, kutatásoknak.
„Minden az oktatásra épül: a tudományos vizsgálatokkal és az iparral együtt az alapokat adja az űrtudományok és űrtechnológia jövőbeli fejlődéséhez” – hangsúlyozta Solymosi János, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke, hozzátéve, a konferencia azt is elősegíti, hogy az európaiak a világ űrkutató közössége elé versenyképes tudással lépjenek.
„Az űrkutatási és az űrtechnológiai fejlesztések interdiszciplináris területek, és a Műegyetem különböző karai, tanszékei ennek tudatában segítik egymást”– jelentette ki Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója, aki a szervezők nevében köszöntötte a vendégeket. Megfogalmazása szerint az egyetem büszke lehet arra, hogy az elmúlt negyven év során több mint húsz űrobjektum missziójának sikeréhez járultak hozzá az intézmény szakemberei.
Köszöntője után, az esemény nyitóelőadását Kai-Uwe Schrogl, az ESA stratégiai igazgatója tartotta, bemutatva az Űrügynökség rendkívül sokrétű oktatási tevékenységét. A közönséggel megosztotta: nemcsak a jelentős anyagi ráfordítást igénylő egyetemi projektek lényegesek, hanem a legfiatalabb generáció számára nyújtott lehetőségek is, így például az Astro Pi projekt, amelyben a gyerekek által zsebszámítógépen írt programokat a Nemzetközi Űrállomáson tesztelték. A szakember az űrkutatás folyamatát négy részre osztotta fel az emberi történelem tekintetében, és a jelent az „Űr 4.0” idejének nevezte – sorrendben a csillagászat, az űrverseny, és az együttműködések korszaka után –, amelyet a részvétel, és az űrkutatás szereplőinek a megsokszorozódása jellemez. Szerinte a most zajló folyamatot az „informs, innovates, interacts, inspire” (tájékoztatni, újítani, egymásra hatni, inspirálni) szavak fejezik ki leginkább.
Az oktatás területén az ESA elkötelezett támogatója a természettudományos tárgyak (STEM) színvonalas oktatásának. A középiskolások számára több nagysikerű megmérettetést szerveztek már: ilyen például a „CanSat”-ok, azaz az üdítős dobozok méretére épített műholdutánzatok versenye.
Az egyetemistákat célozza meg a Rexus/Bexus ballonkísérleti, valamint a Fly your satellite! program: utóbbi a Masat-1-hez hasonló, cubesat szabvány szerinti egyetemi műholdak építését segíti. Az ESA Academy projekt pedig szervezett formában nyújt oktatási és kísérleti lehetőséget a tagállamok egyetemi hallgatóinak.
A második nyitóelőadást Reinhold Ewald, az ESA német űrhajósa tartotta. A fizikus és orvos végzettségű szakember 1997-ben járt az űrben, ehhez kapcsolódva beszélt űrhajóssá válásának személyes indíttatásáról, valamint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egyedülálló kutatólaboratóriumában végzett számos kísérletről, részletezve a biológiai, élettani, anyagtudományi vagy sugárdózissal összefüggő vizsgálatokat. Hozzáfűzte: fontosak a technológiai kutatások, valamint a diákok számára végzett demonstrációk egyaránt annak tükrében, hogy napjainkban az asztronauták már a közösségi hálót is használják a nagyközönséggel történő kommunikációra.
Reinhold Ewald nem feledkezett meg a „rossz napokról” sem, amikor veszély fenyegeti az űrhajósokat: a világsajtót is bejárta a hír, amikor a MIR űrállomáson tűz ütött ki, vagy amikor nemrég a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó olasz űrhajós a szkafanderének hibája miatt majdnem megfulladt. Emellett az űrszemét egyre súlyosbodó problémájára is felhívta a figyelmet. Végül megjegyezte: fontos, hogy az ESA távolabbi célokat, egyelőre nem megvalósítható víziókat is megfogalmazzon a szélesebb közönség számára: ilyen például a Hold kutatásáról szóló Moon Village (Holdfalu) projekt.
HA - GI
Fotó: Philip János