„Az egyetem rangját növelik a nívós publikációk”

Nemzetközileg is kiemelkedő szakmai színvonalú közlemények szerzőit ismerte el a BME és a Pro Progressio Alapítvány.

„A Műegyetem kiváló kutatói mindig a tudomány élvonalába tartozó folyóiratokban való közzétételre törekedtek” – hangsúlyozta Józsa János rektor az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) ülésén, amelynek elején a "BME legkiválóbb tudományos közleménye 2013-2017" és a „BME 2017. évi legjelentősebb tudományos közleménye” című pályázatok eredményét hirdették ki ünnepélyes keretek között. Az intézmény vezetője hozzátette: bár a kiemelkedően sikeres szakemberek kézzelfogható jutalom nélkül is végzik munkájukat, a díjjal járó erkölcsi és anyagi megbecsülés nemcsak számukra, hanem az egyetemnek is a minőség újabb fokmérője”.

A felhívást immáron harmadik alkalommal jelentette meg a BME és a Pro Progressio Alapítvány azzal a céllal, hogy egyrészt a legelismertebb tudományos folyóiratokban való publikálást ösztönözzék, másrészt áttételesen a felsőoktatási rangsorokban – kiemelten a Shanghai listán – előkelőbb intézményi helyezés elérése érdekében. Pályázatot benyújtani azzal a cikkel lehetett, amelyben a Műegyetemmel közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban álló oktatók, kutatók, hallgatók részesedése legalább 25%. A nyertesek számára három, egyenként 500.000,- Ft értékű ösztöndíjat fizettek ki.

Az idei díjátadó elnökségének tagjai Józsa János rektor, Mihály György, az EHBDT elnöke, valamint Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke voltak.

„Több mint húsz éve működünk, és fontos számunkra a Műegyetem stratégiai céljainak megvalósítása. Ezek egyike, hogy az oktatók és hallgatók tudásának színvonala, ezáltal az intézmény presztízse nagyobb legyen” – mondta Pakucs János, kiegészítve, hogy a Pro Progressio Alapítvány csaknem ezer ösztöndíjjal segíti a diákokat. Kiemelten szólt a tudományos közlemények minősítésének növeléséről, amibe a két pályázat is beleilleszkedik. A kiírás több megkötés tartalmazott: az egyik, hogy csak a rangsorokat összeállító szervezetek által előnyben részesített Nature folyóirat-családban megjelent írásokat lehetett csak elküldeni, amelyeknek – és ez a másik szűkítés – legalább 25%-os a BME-s szerzői hozzájárulásuk. Utóbbi túl szigorú feltételnek bizonyult: emiatt a négynél több alkotótól származó cikkek közül sok kiesett. A közönséggel megosztotta: „mintegy harminc pályázatra is számíthattak volna, de ezek egy részét a megkötés miatt nem nyújthatták be, így az intézmény tudományos bizottságával együttműködve arról döntöttek, hogy a jövőben az említett korlát 10%-ra módosul”.

A „BME legkiválóbb tudományos közleménye 2013-2017” felhívásra öt pályamű érkezett. Az egyik nyertes írás a „Compatibilization in fio-based and biodegradable polymer blends” címmel jelent meg. Szerzői: Pukánszky Béla, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék egyetemi tanára, valamint a cikk megszületésekor műegyetemi doktoranduszként dolgozó Imre Balázs. „Több éve foglalkozunk biológiailag lebomló polimerekkel: ezek lehetnek természetesek vagy mesterségesek, és általában jellemző rájuk, hogy drágábbak és rosszabbak a tulajdonságaik, ezért módosítani kell rajtuk” – emelte ki az ünnepségen a professzor, aki társa nevében is köszönetet mondva elárulta: a szakmai anyag teljes egészében „BME-termék”, mivel azt a témában jártas PhD hallgatóval együtt írták. Elmondta még: „a publikáció ún. feature article, azaz átmenet a review és a tudományos munka között: a véleményünket és némi saját eredményt egyaránt tartalmaz. Az írás népszerűségét jelzi, hogy több százan hivatkoztak rá eddig”.

A másik díjazott közlemény a „Correlations after Quantum Quenches in the XXZ Spin Chain: Failure of the Generalized Gibbs Ensemble” címet viseli. Szerzői: Takács Gábor, a Természettudományi Kar (TTK) Elméleti Fizika Tanszék egyetemi tanára, Zaránd Gergely, a TTK Fizikai Intézet igazgatója, valamint Kormos Márton, Mestyán Márton, Pozsgai Balázs, Werner Miklós doktoranduszok.

„Kutatásaink egyfelől fundamentális fizikai kérdéseket érintenek, de áttételesen a világban zajló kvantumtechnológiai forradalomhoz is hozzájárulnak” – hangsúlyozta az alkotók nevében beszélő Takács Gábor, hozzátéve, e tanulmány mögött is 100 %-os műegyetemi teljesítmény áll.

„A BME 2017. évi legjelentősebb tudományos közleménye” kiírásra hárman jelentkeztek; a győztes a „Spin-relaxation time in materials with broken inversion symmetry and large spin-orbit coupling” című pályamű lett, amelynek szerzői: Simon Ferenc és Dóra Balázs, a TTK Fizika Tanszék egyetemi tanárai, valamint Szolnoki Lénárd doktorandusz. (Társszerző volt még Kiss Annamária, az MTA Wigner Kutatóközpont munkatársa is.) A szakemberek a hagyományos elektronikát hamarosan felváltó spintronika egyik részterületét (az ún. spinrelaxációt) vizsgálták.

„Az elmúlt néhány évben a szakirodalomban lévő ’szigeteket’ sikerült összekapcsolnunk, és megalkottuk, továbbá közétettük a spinrelaxáció egyesített elméletét” – ecsetelte a díj átvételekor Simon Ferenc, részletezve, hogy a publikációt eredményező kutatásaik új kérdésekhez vezettek, amelyek jövőbeli munkájukat is még alakítják. „Jó kísérleti fizikát csak elmélettel lehet megvalósítani, és ez fordítva is igaz” – idézte a tavaly elhunyt Zawadovszky Alfréd műegyetemi professzor gondolatait annak alátámasztásául, hogy kísérleti fizikusként egy főként elméleti szakemberek által művelt területen publikáltak.

HA - GI

Fotó: Philip János