”Erősségünk a diszciplináris háttértudás és az ipari partnerekkel való együttműködés”

A legutóbb megjelent nagy presztízsű nemzetközi felsőoktatási rangsor első felében végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

„A Műegyetemnek a szakmai visszajelzések szerint jó hírneve és külföldi kapcsolatrendszere van, miközben kiemelkedő a beágyazottsága a nemzetközi tudományos életben is” – értékelte a Times Higher Education  (THE) New Europe ranking elnevezésű, a csehországi Olomoucban nyilvánosságra hozott EU13-as, idei listáján a BME 25. helyezését Levendovszky János megbízott tudományos és innovációs rektorhelyettes. A professzor elmondta, az összesítést készítők, többek között az intézmény oktatási színvonalát, a publikációk számosságát, valamint a multinacionális nagyvállalatokkal közösen végzett kutatási tevékenységet értékelték.

A „THE New Europe ranking” összeállítói 2004 óta az Európai Unióhoz csatlakozott országok egyetemeinek teljesítményét, oktatási környezetét vizsgálják több terület mutatói alapján: publikációs teljesítmény, akadémiai kiválóság más intézménybeli szakemberek visszajelzései alapján, innovációs teljesítmény és ipari kapcsolatok összefüggése, különböző arányok vizsgálata az alapképzésben tanuló diákok és doktoranduszok, a külföldi és hazai professzorok, továbbá külföldi és hazai diákok, valamint az oktatók és hallgatók között. A 2018-ban közzétett táblázatban a 13 új tagállamból 12 ország 53 felsőoktatási intézményét tüntették fel.

A rangsort a Tartui Egyetem (Észtország) vezeti, a 2. és a 3. helyet két ciprusi intézmény szerezte meg, a 4. a prágai Károly Egyetem lett. Magyarországról összesen 7 oktatóhely került fel a listára: a Semmelweis Egyetem az 5., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 11., a Pécsi Tudományegyetem a 13., a Szegedi Tudományegyetem a 18., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 25., a Debreceni Egyetem a 27., a Budapesti Corvinus Egyetem pedig a 31-40. helyen végzett. A vizsgált tagállamok közül Csehország szerepelt kiemelkedően, onnan 13 intézményt válogattak be a legjobbak közé.

Levendovszky János úgy vélte, a THE listák szempontrendszere próbál komplex és átfogó mértékeket alkalmazni, ugyanakkor – mint mindegyik ilyen – önkényes is egyben, ami például az egyes aspektusok súlyozásában rejlik. Ugyanakkor vannak más fontos tényezők, amelyeket nem vesznek figyelembe: például az egyetemek régiós vagy társadalmi küldetése, a kutatások, a publikációk száma az intézmény finanszírozásának a függvényében.

A szakember hangsúlyozta: „a BME szereplése javítható, ha alaposabban készül ezekre a listákra, jobban összegyűjti, valamint láthatóvá és kereshetővé teszi a fontos információkat (pl. kurzust tartó vendégprofesszorok száma) az elemzést végzőknek. Ezen rangsorok készítésének egy része ugyanis webes adatbányászaton alapul”. Megjegyezte, a jövőben egy átgondoltabb honlapstratégia mentén javasolható, hogy a kutatásban részt vevő szervezeti egységek (karok, tanszékek stb.) számukra előírt adatszolgáltatási minimumfeltételeket teljesítsenek kutatásaik tartalmának és eredményeiknek angol nyelvű webes hozzáférhetőségére vonatkozóan. Fontosnak tartja azt is, hogy a rangsorokkal összefüggő intézményi szintű teendők elvégzésére új adminisztratív segítség álljon rendelkezésre.

A rangsorok ügyében a Műegyetem nagy köszönettel tartozik Czigány Tibornak, a Gépészmérnöki Kar (GPK) dékánjának, aki nagyon sokat tett a rankingekhez kapcsolódó egyetemi stratégia kialakításáért és az eredmények összefoglaló megjelenítéséért.

A BME ismertségét és elismertségét tovább fokozhatja a nemzetköziesítéssel kapcsolatos adatok megjelenítése – nyomatékosította a professzor. Kifejtette, ezt elősegítheti, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas külföldi műegyetemi hallgatók száma, egyrészt a célországokra kihegyezett hatékonyabb marketingnek, másrészt a programban már részt vevő diákok kedvező otthoni visszacsatolásainak köszönhetően. Rektorhelyettesként is, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Informatika Tudományok Doktori Iskolájának vezetőjeként is további célként határozta meg az Európai Unió régebbi („Old Europe”), 15 tagállama és az újonnan csatlakozottak között meglévő, tudománymetria szerinti különbségek további csökkentését. Az EU alapító országainak egyetemei tekintélyesek, megbecsültek, nagy hagyományokkal rendelkeznek az oktatásban, egyúttal sikeresek a kutatások finanszírozásában is. Úgy fogalmazott: „érdemes felzárkóznunk hozzájuk és – a helyi peremfeltételek figyelembevételével – követni a példájukat”.

Fotó: Philip János