„Ne csak bejussanak egyetemünkre, hanem végezzék is el azt”

Magyarországon először a BME-n tartottak felkészítő tábort speciális igényű egyetemisták számára. Az eseményt a HSZI rendezte.

„A speciális igényű hallgatók száma minden egyetemen évről évre növekvő tendenciát mutat, ami esélyegyenlőségi szempontból meghatározó jelenség; az intézményeknek fel kell készülniük az ezzel összefüggő új helyzetekre, felmerülő problémákra és azok megoldására” – emelte ki Németh Ádám, a BME Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság Hallgatói Tanácsadási Osztályának (HSZI HTO) autizmus szakembere, aki Demjén Zitával, a HTO esélyegyenlőségi koordinátorával augusztus végén szervezett – hazánkban elsőként – az említett tanulók számára gólyatábort. A szakemberek a bme.hu kérdésére elmondták, a HSZI az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordít és több forrást biztosít az érintetti kör részére, ennek eredménye volt a nagy sikerrel zárult esemény is. Kifejtették: többféle fogyatékossággal, mozgás- vagy érzékszervi problémákkal együttélők – például látássérültek –, vagy tanulási zavarokkal – diszlexia, diszgráfia – küzdők is járnak a Műegyetemre.

„Nemzetközi példák azt mutatják, hogy akadálymentesítés és plusz szolgáltatások hiányában sok speciális igényű fiatal – képességeitől függetlenül – gyakorta el sem jut az egyetemig, vagy ha mégis sikeres a jelentkezés, hamar kiesik a felsőoktatási képzésből. Ennek ellensúlyozására nálunk számos szolgáltatást – például korrepetitort, vagy egyénre szabott oktatást – vehetnek igénybe, amelyek feltétele a regisztráció. Mi azoknak a speciális igényű hallgatóknak a nyomon követésében segítünk, akik bejelentkeznek hozzánk, ez körülbelül száz fő. Viszont mivel az adatszolgáltatás önkéntes, ezen ifjak száma biztosan nagyobb lehet a valóságban” – hangsúlyozták a szakemberek.

Sokféle oka lehet, hogy nem találjuk meg egymást az érintettekkel: az egyik, hogy nem ismerik a felkínált lehetőségeket, ezért a szakemberek már középiskolákkal is felvették a kapcsolatot, sőt, az EHK-kat (Egyetemi Hallgatói Képviselet) is megkeresték, mert ők könnyebben elérik ezeket a tanulókat. „Előfordulhat az is, hogy a hallgató ítéli úgy meg, nincs szüksége segítségre” – vetette föl, hozzátéve, „olyan esettel is találkoztunk, hogy korábban valakit negatív tapasztalatok értek, emiatt már a beiratkozástól számítva nem akarja felvállalni speciális igényét, pedig fontos kiemelni: a tanulmányok későbbi szakaszában sem késő támogatást kérni” – jelentette ki Demjén Zita.

A két szakember munkája során a bevált nemzetközi gyakorlatokat elemezte: így figyeltek fel a nyugat-európai egyetemeken szervezett nyári táborokra, majd a közelmúltban Erasmus-ösztöndíjjal angliai és skóciai tanulmányúton vettek részt, hogy megismerjék a szakterülettel összefüggő tevékenységet. „Az ottani jó példákat a BME-specifikus témákkal integrálva hoztuk létre a saját táborunkat” – mondta Németh Ádám, hozzátéve, a siker jele, hogy míg a megismert külföldi egyetemeken egy-két fővel indultak a rendezvények, addig hozzájuk hatan jelentkeztek, akik közül négyen végig maradtak  a programokon: „egy laikus számára ez a létszám nagyon alacsonynak tűnhet, szakmai szempontból viszont nagyon fontos, hogy egyáltalán eljöttek az első kezdeményezésre, illetve a nemzetközi tapasztalat alapján is azt várjuk, hogy évről évre nőhet a résztvevők száma”.

A külföldi egyetemek felvételi rendszere különbözik a hazaitól: hosszabb ideig tart. A szervezők ott végigkövethetik, kik érdeklődnek már középiskolásként az intézmény iránt, kik adják be a jelentkezésüket majd jutnak be a felvételi után. „Látványos a lemorzsolódás, ezért a mi táborunk célja is a középiskolából az egyetemi bekerülésig tartó átmenet segítése volt” – hangsúlyozta a HSZI HTO munkatársa, hozzáfűzve: míg a megismert európai koncepciók fontos eleme az önálló életvitelre való felkészítés, ők inkább az első hetekben elvégzendő felsőoktatási feladatokra, a speciális igényű hallgatók által gyakran különösen megterhelő adminisztráció megismertetésére fókuszáltak.

„Megpróbáltuk végiggondolni, hogy a gólyáknak milyen helyszínekre érdemes vagy muszáj eljutniuk” – árulta el a szakember. „Sok segítség érkezett a BME Központi Tanulmányi Hivataltól (KTH), az EHK-tól, a BME Sportközponttól és a BME OMIKK-tól. A tábor bejárós rendszerű volt és a szervezők fontosnak tartották, hogy az egyetemi beiratkozási hetet megelőző időszakban legyen, mert ekkor még nincs zsúfoltság, így nyugodt körülmények között térképezhették fel az intézményt. Emellett egymással is megismerkedhettek: a külföldi tapasztalatok alapján ezt tartották a leghasznosabbnak a résztvevők, mivel már ekkor barátságok szövődtek, amit a csapatépítő közös játékok csak tovább erősítettek.

Több előadást is meghallgattak az érdeklődők: az EHK képviselője bemutatta a szervezet munkáját, továbbá egy kortárs mentor, valamint egy felsőbb éves speciális igényű hallgató a tapasztalatairól mesélt, majd az esélyegyenlőségi támogatásokról is szó esett. A rendezvényen készségfejlesztő tréningekből kaptak még ízelítőt a diákok, stresszkezelési technikákat sajátíthattak el, valamint informálódhattak az időgazdálkodás módjairól. A közös programok mellett karspecifikus tájékoztatáshoz jutottak a résztvevők, a tábor zárásaként pedig elkészítették egyéni munkarendjüket az első hetekre.

A HSZI a speciális igényű hallgatók számára – teljesen új lehetőségként – kortárs egyéni mentorok képzését biztosította a közelmúltban. Az okokat sorolva Demjén Zita elmondta: „a külföldi gyakorlatok tapasztalataiból és a szakirodalomból jól tudjuk, ezen diákok számára különösen lényeges a kapcsolat saját korosztályukkal, viszont ebben mi személyesen nehezen tudunk segíteni, mivel egyrészt nem a BME-n végeztünk, másrészt eltérő korosztályhoz tartozunk. A bme.hu-val megosztotta: felhívásukra az önként jelentkező műegyetemisták közül tizenketten vettek részt a képzésben, akikből heten már szeptemberben elkezdik a munkát. „A karok ugyan szerveznek mentori támogatást az elsőéveseknek, de ekkor általában többen, akár tucatnyian kerülnek egyetlen segítőhöz. A speciális igényű hallgatók többségének elegendő a kari, csoportos mentori támogatás, azonban vannak olyanok, akik számára lényeges, hogy személyre szabott figyelmet kapjanak, így könnyebben kiderülnek az esetleges kezdeti problémáik, nehézségeik. Nagyon lelkes szakmai csapat jött össze, bizakodók vagyunk a jövőre nézve” – hangsúlyozta a szakember.

„A felmérések szerint a külföldi egyetemeken a diákok akár 8-10 %-a is speciális tanulási igényű lehet, bár ott tágabb a különleges igény kategória, mert például olyan mentális betegségek is beletartoznak (pl. hangulatzavarok), amelyek nálunk nem. Egy BME méretű egyetemen ez kétezer hallgatót jelentene” – valószínűsítette Németh Ádám, aki a célokról szólva elmondta: „azt szeretnénk, hogy a megnövekedett számú tanulók számára folyamatosan épülő támogatási rendszer jöjjön létre, ami viszonylag kis szakemberigénnyel, ugyanakkor nagy hatékonysággal segíti őket, hogy ne csak bejussanak az egyetemre, hanem el is tudják végezni azt, – sőt közben még élvezzék is az itt töltött időt”.

(Az érdeklődők további információkat a HSZI esélyegyenlőségi honlapján találnak, amelyen a két szakember elérhetőségei is megtalálhatók.)

HA-GI

Fotó: Philip János