Júniusban nevezték ki a BME tudományos és innovációs rektorhelyettesének Levendovszky Jánost, a VIK korábbi tudományos és nemzetközi dékánhelyettesét, akit szakmai terveiről kérdeztünk.

„Tudományos eredmény nélkül nincs innováció, ezért a növekedés szerepének fontosságát meg kell erősíteni a műegyetemi közgondolkodásban” – hangsúlyozta a bme.hu-nak adott interjújában Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) korábbi tudományos és nemzetközi, valamint általános dékánhelyettese, aki új tisztségében ezt tűzte ki egyik céljául. A professzor feladatának tekinti még olyan műegyetemi szervezeti formák létrehozásának elősegítését, amelyek „végigviszik” a tudományos eredményeket az ötlettől a termékké válás útján, továbbá támogatják a fejlesztés helyben történő hasznosulását, partnerségben a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központtal (FIEK). Hozzátette: „ebben egyébként már most is kiemelkedően teljesít az egyrészt önálló egyetemi egységként, másrészt az intézmény, valamint a vállalatok közös, stratégiai összefogásával, irányításával működő kutatásszervezési modell, a FIEK”.

Levendovszky János másik fontos célkitűzése a műegyetemi tudományos munka szintjének további emelése és hatékony menedzselése. Ehhez szerinte hozzájárulhat a kutatási pályázatok (pl. Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program, NKFIH projektjei) széleskörű kihasználása. Nagyon fontosnak gondolja BME-s szakemberek neves nemzetközi folyóiratokban (Nature, Science) történő publikálását, amelyre már van ösztönző pályázat a Pro Progressio Alapítvány részéről. Kiemelte: „az is a tennivalók között szerepel, hogy a nemzetközi felsőoktatási rangsort készítő cégek vagy a webbányászat útján érdeklődők kurrens adatokat kapjanak szakmai eredményeinkről, így ezeket az információkat transzparenssé kell tennünk”.

A professzor jelentősnek tartja a BME magas szintű alapkutatásainak elméleti, és a számottevő gyakorlati haszonnal járó innovációs sikereit, a hazai és nemzetközi felsőoktatási ranglistákon elért műegyetemi eredményeket, a társintézményi együttműködéseket, valamint a külföldi és belföldi pályázatokon elnyert forrást; utóbbi több szakterületet is érint az informatikától az infokommunikációs technológiákon, a járműiparon, a mechatronikán, és a gyógyszeriparon keresztül a vegyiparig.

A BME tudományos eredményeinek nemzetköziesítése kiemelt feladat – nyomatékosította Levendovszky János, aki szerint ezt pozitívan befolyásolhatja a Műegyetem konzorciális szerepvállalása a növekvő számú, külföldi finanszírozású nagyprojektekben (pl. H2020, FP, EIT), továbbá az intézményben való kutatás ösztönzése. Utóbbival összefüggésben elmondta: a kutatómunka tudományos és innovációs minőségét erősítő, egyúttal újfajta karriermodellt is nyújtó motivációs-szabályozó mechanizmusok kialakítására kell törekedni az egyetemen. Úgy vélte, „ezek révén felszínre hozhatók és megtarthatók az ifjú tehetségek, bővülhet szakmai bázisunk, és biztosított lesz saját utánpótlásunk”. (A Horizont 2020 az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, amely minden eddiginél nagyobb, csaknem 79 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. Három kezdeményezést – FP – Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram; CIP – Versenyképességi és Innovációs Keretprogram; EIT – Európai Innovációs és Technológiai Intézet – foglal magában. A Horizont 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent – a szerk.)

A rektorhelyettes megjegyezte: a képzések során sok kiváló hallgatóval találkozott, de ahhoz, hogy elvégezzék a többciklusú képzést és PhD fokozatot szerezzenek, kutatói karizma, valamint az egyetemi finanszírozásuk javítása szükséges. További problémaként említette, hogy „néha a multinacionális cégek, valamint a kkv-szektor vállalatai nem honorálják nagyobb fizetéssel a magasabb szintű, felsőoktatásban szerzett oklevelet (pl. MSc vagy PhD), miközben gyakran karrierprogramjuk sincs a BME-ről – tanulmányaik alatt – elcsábított és foglalkoztatott hallgatók szakmai fejlődésére, ezáltal stratégiailag roppanthatják meg a műszaki felsőoktatást és annak tudásbázisát a „gyors haszonért” cserébe. Megoldásként említette a műegyetemi kutatási programok céges finanszírozását: „a munka alatt ipari partnereink megismerhetik a jól teljesítő diákokat, akiknek diploma után célzottan kínálhatnak állást, miközben az egyetem sem veszíti el képzése idején a tanulóit”.

Levendovszky János szerint első lépésben biztosítani kell a tudományos eredmények transzparenciáját, a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban való előrelépést, az innovációhoz kapcsolódó műegyetemi folyamatok, illetve a pályázati programok felhívásain való sikeres szereplés támogatását.

A professzor elárulta: rektorhelyettesi teendői mellett heti 6 órában oktat a Műegyetemen magyar és angol nyelven a BSc-től egészen a doktori képzésig. „Fontos az egyetemi kiválóság, felemelő érzés egy ilyen magas szakmai színvonalon működő, nagy történelmi hagyományokkal rendelkező intézményben munkatársaimmal felelősséggel dolgozni, bízva abban, hogy jobb irányba visszük a BME-t” – zárta a beszélgetést.

- GI -

Fotó: Philip János