A szakma nagyjai előtt mutattak be hídmodell terhelési próbát a BME hallgatói

Rangos nemzetközi konferencia budapesti nyitóeseményén ünnepelték az építőmérnöki szakmát brit és magyar közjogi méltóságok, neves szakemberek, akadémikusok.

„A mérnöki tudományok képviselik a legfontosabb ipari tevékenységet a világon, ezt bizonyítja, hogy ma olyan éghajlati, társadalmi jellegű kérdésekre kell választ adnunk, amelyek megkövetelik a mérnökök, többek között az építőmérnökök segítségét” – hangsúlyozta díszbeszédében Ő királyi fensége András, York hercege, a brit Építőmérnökök Intézete (Institution of Civil Engineers – ICE) 200 éves fennállása alkalmából szervezett „Építőmérnök 200” rendezvénysorozat megnyitóján a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Áder János köztársasági elnök, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország londoni nagykövete és Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete, valamint a szakma több prominens képviselője, köztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora Józsa János, dékánja Dunai László (ÉMK) és egyetemi tanára Kollár László (ÉMK), valamint Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke jelenlétében. Az ICE-t fővédnökként képviselő közjogi méltóság úgy vélte, ösztönözni kell a fiatalokat az építőmérnöki szakma fontosságának és szükségességének felismerésére.

„Minden egyes dolog, ami körülvesz bennünket ma, valamilyen módon a mérnököknek köszönhető” – méltatta az építőmérnöki szakmát II. Erzsébet brit királynő fia a jubileumi eseményen, amelynek hivatalos programjához tartozott a műegyetemi építőmérnök hallgatók attrakciója: az Új Duna-híd modelljét vetették próbaterhelés alá. A magas rangú vendégek érdeklődve figyelték, ahogy a makett jól látható lehajlással reagált a tesztre.

Az „Építőmérnök 200” célja az építőmérnöki tevékenység értékeinek és eredményeinek bemutatása a társadalom számára. Az esemény különös apropója, hogy az Angliában 1818-ban megalakult Építőmérnökök Intézete (az első brit építőmérnöki kamara) és az Építőmérnökök Európai Tanácsa (The European Council of Civil Engineers – ECCE) 2018-at az építőmérnökök éveként ünnepli, ezért idén számos nemzetközi rendezvény foglalkozik a szakma népszerűsítésével.

A kétnapos konferencia főszervezői az MMK és az ICE, társszervezője a BME Építőmérnöki Kara.

Az esemény szakmai részét Józsa János, a Műegyetem rektora nyitotta meg. A BME Építőmérnöki Kar képviseletében a különböző szekciókban előadást tartott Dunai László dékán, Török Ákos tanszékvezető egyetemi tanár, és Baranya Sándor egyetemi docens. A nemzetközi szaktekintélyek közül jelen volt és szintén prezentált David Nethercot professor emeritus (Imperial College, London), továbbá az ICE részéről Barry Tuckwood és Brittany Harris.

A MMK és az ICE Budapest különböző helyszínein (korábban a Bazilika előtti Szent István téren, jelenleg a Szabadság téren) „Formáljuk a jövőt, átalakítjuk a világot” címmel köztéri plakátkiállítással mutatkozik be szeptember végéig, amelyen az érdeklődők megismerhetik az építőmérnöki tevékenységi területeket, feladatokat, valamint a történelmi és kortárs építőipari projekteket. A tervek szerint a 130 fotóból és montázsból álló tárlatot más városokba is elviszik majd.

Az elmúlt 200 évben soha nem látott mértékű városiasodás zajlott le Európában – jelentette ki megnyitó beszédében Áder János köztársasági elnök, az esemény fővédnöke, aki szerint az építőmérnöki teljesítmény volt a fejlődés motorja. A jövőről szólva azt mondta: az urbanizáció üteme tovább gyorsul, 2050-re négyből három ember lesz városlakó, „az építőmérnökökre óriási feladat vár, hiszen több infrastruktúrát kell megtervezniük és megépíteniük az előttünk álló évtizedekben, mint a mögöttünk hagyott 2000 évben; fejlesztéseiknél pedig a környezet védelmére és a fenntarthatóságra is tekintettel kell lenniük”.

„Modern civilizáció nem létezik innovatív és felelősen gondolkodó építőmérnökök nélkül, munkájukban ötvöződnie kell a korszerű technológiának, a modernitásnak és a fejlődésnek éppúgy, mint a hagyományoknak és a kultúrának – méltatta a szakma képviselőit köszöntőjében Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hozzáfűzve, hogy míg a „tudós a gondolatok, a mérnök a tettek embere”.

A mérnökök akkor felehetnek meg a 21. század kihívásainak, ha felkészültek, rendelkezésükre állnak a szükséges eszközök, egyúttal élvezik a társadalom támogatását is – nyomatékosította Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aki megerősítette: „a rendezvény célja, hogy megmutassuk, melyek azok a mérnöki alkotások, amelyek meghatározzák és alakítják a környezetünket”.

Az ICE és az MMK vezetősége határozott arról, hogy megújítja a két szervezet korábban kötött együttműködési megállapodását, amelynek keretében közösen ítélik oda a Lánchíd tervezőjéről elnevezett Tierney Clark-díjat (az építési munkálatokat vezető skót mérnökkel, Clark Ádámmal csupán névrokonok – a szerk.). A kitüntetést Áder János köztársasági elnök és András yorki herceg közösen nyújtották át.

A magyar építőmérnöki teljesítményt honoráló Tierney Clark-díjat 2000-ben közösen alapította a brit Építőmérnökök Intézetének midlandi szervezete, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége (TMSZ).

Az elismerést 2018-ban Mátyássy László okleveles építőmérnök, az idén átadott, a Mosoni-Duna fölött átívelő Klatsmányi Tibor-híd szerkezeti tervezője vehette át. A zsűri különdíjaként elismerő oklevéllel jutalmazta szombathelyi Haladás Sportkomplexum tervezését és kivitelezését végző szakembereket, tisztelegve a stadion időközben elhunyt szerkezettervezője, Volkai János emléke előtt.

A díjátadó után Szántó László, a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának elnöke és Dunai László dékán átadták András yorki hercegnek és Áder Jánosnak a Lánchíd makettjét.

TF-GI

Fotó: Philip János, epitomernok200.hu