A hatékonyság növelését és a nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítését célzó GTK-s kutatócsoport alakult.

„A látszólag távol eső gazdasági, társadalomtudományi és menedzsment szakterületeinket szerettünk volna közelebb hozni egymáshoz, egyúttal a kollégák szakmai diskurzusát szolgáló fórumot teremteni” – árulta el az őszi szemeszterben létesült Quantitative Social and Management Sciences (QSMS) kutatócsoport céljairól annak vezetője Kóczy Á. László, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Pénzügyek Tanszék egyetemi docense. Elmondta még, a GTK stratégiai alapjából támogatott tudományos csoport a Pénzügyek Tanszék keretein belül szerveződött, a szakmai munka viszont több másik tanszékkel együttműködésben zajlik.

„Gazdaság- és társadalomtudományi kihívásokra keressük a választ kvantitatív módszerek segítségével. E metóduson alapuló szakmai munkától interdiszciplináris gondolkodást remélünk egyebek mellett olyan területeken, mint a hálózatkutatás, a kísérleti közgazdaságtan, valamint a piac- és a játékelmélet” – osztotta meg a kutatócsoport munkájával összefüggő várakozásait Kóczy Á. László. A cél a kari tudományos élet fellendítése, az eredmények nemzetközi publikálásának támogatása, közös projektekben, rendezvényeken való bemutatása az érdeklődő hallgatók és az üzleti szféra számára. „A GTK együttműködésével szervezett idei nyári EurOMA http://euroma2018.org/ (European Operation Management Assocation) konferencia sikerén felbuzdulva a továbbiakban is szeretnénk otthont adni hasonlóan nagyszabású rangos eseményeknek, amelyeken az új kutatócsoport is bemutatkozhat” – prognosztizálta a közeljövő törekvéseiről a szakember. (Az EurOMA konferenciáról korábban a bme.hu is beszámolt – a szerk.)

„Más műegyetemi karokkal összevetve a GTK egy jóval heterogénebb szervezeti egység: a tudományterületek széles spektrumának olvasztótégelye. A kutatócsoportban lehetőség nyílik egymás eredményeinek megismerésére, egyúttal a közös módszertanok révén megtalálhatjuk azokat a témákat, ahol együttgondolkodással újabb tudományos értékeket teremthetünk” – ecsetelte a kutatócsoport vezetője, majd megerősítette: „e törekvések egybevágnak a kari vezetés stratégiai elképzelésével is, amelynek fontos pontjai a kutatási tevékenység, valamint a nemzetközi kapcsolatok további erősítése, egyúttal a kutatható területek palettájának bővítése”.

Jelenleg 7 kari szakember csatlakozott a kezdeményezéshez: Kóczy Á. László mellett Koltai Tamás, a GTK dékánja, a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék egyetemi tanára, Zilahy Gyula tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes, a Környezetgazdaságtan Tanszék habilitált egyetemi docense, Dobos Imre, a Közgazdaságtan Tanszék egyetemi tanára, Janky Béla, a Szociológia és Kommunikáció Tanszék egyetemi tanára, Szakadát István, a Szociológia és Kommunikáció Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, továbbá Somogyi Róbert, a Pénzügyek Tanszék adjunktusa. Kóczy Á. László reméli, hogy a kutatók és a vizsgálatokba bevont szakterületek száma még növekedni fog, miközben egyetemen kívüli és külföldi résztvevőkre is számít. A szakemberek mindeközben már dolgoznak az egyik piaci partnertől érkezett felkérésen is, amelynek célja egy állami intézmény munkájának hatékonyságmérése és az erőforrások hatékony felhasználásának vizsgálata.

A kutatócsoport egy rendszeres programot is elindított: havonta angol nyelvű szemináriumokat szervez, amelyeken neves hazai és külföldi szakértők mutatják be kutatásaikat és legújabb tudományos eredményeiket, szakmai diskurzust kezdeményezve az érdeklődőkkel. A meghívott vendégek között volt P. Jean-Jacques Herings professzor a Maastrichti Egyetemről, aki egy egyensúlyelméleti problémáról tartott előadást. Gondolatébresztő prezentációja a párosításelméleti modellekkel és az operációkutatással foglalkozó szakemberek számára is érdekes volt.

Októberben pedig Oskar Skibski, a varsói egyetem kutatója prezentált hálózatkutatásról – centralitásmértékek axiomatizációjáról – a szeminárium résztvevőinek.

Bár a témák esetenként túlságosan absztraktnak tűnhetnek a műszaki kollégák számára, mégis érdekesek,  a rendezvény pedig nyitott nemcsak a műegyetemi, hanem az érdeklődő külsős oktatók és hallgatók számára is – ecsetelte Kóczy Á. László az ingyenes lehetőségről.

A Pénzügyek Tanszék egyetemi docense beszámolt még arról is, hogy felveszik a kapcsolatot a kari szakkollégiumokkal, idővel szeretnék bevonni a diákokat a tudományos feladatokba, „tapasztalt és kezdő szakemberek diskurzusával élénkíteni a munkát”. Kiemelte: „hosszú távú célunk, hogy pályaválasztáskor a GTK mellett döntő fiatalokat a magas színvonalú oktatáson túl az érdekes és sokszínű tudományos pályát is vonzóvá tegyük számukra: a posztgraduális képzést, mint kecsegtető karrierlehetőséget is vegyék számításba, hogy olyan szakemberré váljanak, akik bárhol a világon megállják a helyüket”.

„A QSMS Kutatócsoport szeretne rácáfolni a közgazdászokkal és társadalomtudósokkal kapcsolatos – az egyetemen belül sem ismeretlen – előítéletekre. A kvantitatív módszertani kutatási koncentráció létrehozásával egy, a nemzetközi porondon is jól látható szakmai műhely jön létre, amely egyfajta kutatói kritikus tömeg elérésével robbanásszerű fejlődést hozhat a kari tudományos munka eredményességben. Így a GTK a tudományos kiválóságon túl értékes partnere lehet hazai és nemzetközi konzorciális kutatásoknak – vagy akár a műegyetemi, több karon átívelő projekteknek egyaránt. Erre is jó lehetőséget kínál a QSMS kutatócsoport” – zárta a beszélgetést Kóczy Á. László.

A kutatócsoport munkája iránt érdeklődők bővebb információt, elérhetőségeket a tudományos műhely honlapján találhatnak.

TZS-GI
Fotó: Philip János, Kóczy Á. László