A TTK augusztus 1-től kinevezett dékánjával beszélgettünk fejlesztési elképzeléseiről, a kar jövőjéről, egyetemi beágyazottságáról.

„A Természettudományi Karon nincs szükség mélyreható átalakításokra, de tennivaló van bőven. Többek között törekszem a munkatársak közötti hatékony információáramlás meggyorsítására, gyakoribb egyeztetésekre, az adminisztrációs terhek csökkentésére, és általánosságban a gyarapodás, az előrehaladás biztosítására” – hangsúlyozta a bme.hu-nak adott interjújában Horváth Miklós egyetemi tanár, a BME Természettudományi Karának (TTK) három évre megválasztott új dékánja. A professzor a legfontosabb feladatok között említette a TTK-s képzések, illetve az átoktatás finomhangolását, a karokkal való együttműködések ösztönzését, a PhD tanulmányokat végzők létszámának növelését, a hallgatói TDK-s aktivitás fokozását, a kari PR koordinációjának erősítését, valamint további kedvező feltételek megteremtését a hazai és uniós pályázatokon való részvételhez. Hozzátette: a Matematika Intézet korábbi igazgatójaként számos olyan kérdéssel foglalkozott, amelyek most, kari vezetőként is felmerülnek, „tehát van rálátásom a területre, emellett előnyt jelent, hogy számíthatok a kar szakembereire, akikkel mindig jó viszonyt ápoltam”.

Horváth Miklós gyermekkorát visszaidézve elmondta: az általános iskolában szerette meg a matematikát. Mérnök édesapja emiatt is javasolta a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumba való jelentkezést, amelynek elvégzése után egyenes út vezetett a matematikus pályára, az ELTE matematikus szakára. A Műegyetemmel 1988-ban került kapcsolatba, amikor félállásban elhelyezkedett az intézmény oktatójaként. „Azóta ideköt a hivatásom” –vallotta a dékán, részletezve, hogy kezdetben az akkori nevén Villamosmérnöki Karon tanított, míg a TTK-nak megalakulása óta, azaz több mint 20 éve munkatársa.

A TTK dékánja többek között a szakmai kihívásokról szólva elmondta: a kar oktatási tevékenységének nagy része matematika és fizika alapozó tárgyak oktatása a mérnöki karok és a GTK alapszakos hallgatói számára. „Ez maximális odafigyelést kíván a szervezésben és a kiszolgálásban egyaránt, igyekszünk a karok elvárásainak a jövőben is megfelelni. Feladatunk ellátását nehezíti, hogy a BME-re magas felvételi pontszámmal bekerülő hallgatók közül sokan nem rendelkeznek a műegyetemi képzéshez szükséges középiskolai, elsősorban matematikai ismeretekkel. Sok hallgató a sikeres érettségi és felvételi után komoly problémákkal szembesül a természettudományos és mérnöki tárgyak elsajátítása során egyaránt. A helyzet kezelésére számos intézkedést vezettünk be az utóbbi években” – ecsetelte a részleteket a professzor, rávilágítva arra, hogy az általuk szervezett, felzárkózást segítő kurzusok révén a diákoknak könnyebb a mintatanterv szerinti haladás, egyúttal csökken a lemorzsolódás veszélye. „Közös érdekünk a hallgatók megtartása a képzésben, ezért 2011-ben bevezettük a 0. zárthelyit, amellyel az elsőéves hallgatók matematikai kompetenciáiról kapunk képet már a képzés legelején, és az eredményektől függően választhatják a hallgatók a teljesítményük fokozását elősegítő Bevezető matematika és fizika tantárgyakat – hívta fel a figyelmet Horváth Miklós. Elmondta még: a beiratkozás körüli időszakban pedig KecsAp néven tartanak egyetemi kurzust a gólyáknak, de nemcsak szintrehozó, hanem a felkészültebbeknek szóló haladó tanfolyamot is indítanak. Mindezt kiegészítve működik a folyamatosan karbantartott BME Alfa interaktív gyakorlófelület, amelyen a tanulók fejleszthetik vagy éppen ellenőrizhetik tudásukat, és témakörönként vizsgáztathatják magukat.

A felzárkóztatás mellett a kar jelentős erőfeszítéseket tesz a matematika és a fizika népszerűsítéséért, középiskolásoknak, tanároknak szervezett színes programokkal, ilyen pl. a Science Camp ingyenes egyhetes bentlakásos nyári tábor, a Science Campus előadássorozat, az Alkalmazott Matematikai Nap, a Mikulás fizika, a Nobel-díjas kísérletek, szakkörök, versenyek, iskolalátogatások stb. (Az idei Science Camp és a Science Campus programjairól a bme.hu is beszámolt – a szerk.)

„A TTK sokkal kevesebb saját hallgatóval rendelkezik, mint a többi kar: a BME hallgatói létszámának kevesebb, mint 3%-a tanul itt. Mindkét alapszakunkon az induló évfolyam mindössze 40-60 fős. Sokkal nagyobb létszámokat a szakok akkreditációja nem engedélyez és az országos igények sem indokolnak. A kis létszámú elitképzésekben minden diákra nagyobb figyelem jut, a felzárkóztatás és a tehetségek kibontakoztatása is hatékonyabb” – mondta a dékán. „Képzéseink a komplex természettudományos műveltségen túl fejlesztik a nyitott, kreatív gondolkodást, a problémamegoldó, lényeglátó képességet. A visszajelzések alapján a nálunk szerzett diploma birtokában a végzett tanulóink könnyen találnak jól fizető állást” – tette hozzá.

Az oktatási tervekről szólva Horváth Miklós beszámolt arról, hogy az MTA Wigner Fizikai Kutatóközponttal a közelmúltban írtak alá megállapodást, amely egyes tantárgyak oktatására és a témavezetésre vonatkozóan a doktori fokozatszerzés támogatását célozza. „MSc képzéseinkben tettünk lépéseket a duális rendszer bevezetése érdekében. Ezt a hallgatók kérték tőlünk, vezetői szinten folynak az egyeztetések, megfelelő támogatás esetén az érdeklődő ipari partnerekkel (pénzügyi befektető, telekommunikációs cégek, állami nagyvállalat, kutatóintézet) pedig meg is valósítható a terv leghamarabb 2020-ban”. Emellett a TTK-s mesterszakokon megjelenik az adattudomány, mint tématerület, ugyanakkor dolgoznak az angol nyelvű képzési formák felfuttatásán is. (A TTK a Stipendium Hungaricum program keretében fogad hallgatókat a doktori képzésben, az angol nyelvű mesterszakjain és már második éve tart fenn matematika BSc képzést angol nyelven, amelyre idén kétszer annyian nyertek felvételt, mint tavaly, ezáltal a szak önfenntartóvá vált – a szerk.)

A doktori képzés iránti hallgatói érdeklődés fenntartása komoly feladat, mert a doktori ösztöndíjak eltörpülnek a nagy cégek által ajánlott keresetek mellett – beszélt az oktatói-kutatói utánpótlás-nevelés nehézségeiről Horváth Miklós. Úgy vélte, „a TDK munka illetve az új eredményeket tartalmazó diplomamunka indíthat el olyan szakmai együttműködést a hallgató és témavezetője között, amely megnyithatja az utat a PhD képzés felé. Ugyanakkor szükséges a mesterképzés struktúrájának folyamatos gondozása, korszerűsítése. A feladathoz remek és népszerű oktatóink vannak, akik évről évre a legjobbak között szerepelnek az Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) listákon. Emellett a karon meglévő kutatási kiválóság is vonzerő: a tehetséges hallgatók már tanulmányaik alatt is bekapcsolódhatnak élvonalbeli tudományos projektekbe, eredményeiket rangos nemzetközi konferenciákon ismertethetik, és a legjobbak a fokozatszerzés után külföldi posztdoktori pozíciókat szerezhetnek”.

„A kari gazdálkodásban a költségvetési támogatás mellett fontos szerepet játszanak a pályázati és egyéb saját bevételek – mondta az új dékán. Példaként említette az MTA Wigner Fizikai Központ konzorciális partnereként megvalósuló kvantumtechnológiai NKFIH projektet a Villamosmérnöki és Informatikai Karral (VIK) közös gondozásban, amely révén másfél milliárd forintos fejlesztési támogatás érkezik az egyetemre. (A kutatásról korábban a bme.hu is készített interjút - a szerk.) Egy másik, félmilliárd forintos TTK-s VEKOP fejlesztés a Közép-magyarországi hélium cseppfolyósító és visszagyűjtő rendszer kiépítését célozza, emellett pedig fut még több, százmilliós nagyságrendű hazai és uniós program, továbbá vannak ipari megrendelések, és számos kisebb finanszírozású projekt.

Horváth Miklós fő kutatási területe a differenciálegyenletek, és habár erre jelenleg kevés ideje jut, az oktatást sem hanyagolja el: továbbra is tart előadásokat, mert azt vallja, soha nem szabad elszakadni a tanítástól: „fontos, hogy a hallgatók szeme előtt legyünk, és kineveljük az új tudósgenerációt”. „Én már diákként is szerettem elmagyarázni dolgokat, és a mai napig élvezem, ha rámutathatok rejtett összefüggésekre, logikai kapcsolatokra, amelyek révén egy bonyolultnak látszó kérdés világossá, áttekinthetővé válik. A matematika szépsége az összefüggések felfedezésének élménye, a logikai kapcsolatokban rejlő harmónia és hatékonyság megtapasztalása, erre a középiskolában tanítottak meg” – fogalmazott a professzor, hozzáfűzve, hogy a szakma ilyesfajta szeretetét próbálja meg átadni a katedrán. Elmondta továbbá: a Műegyetemen egy szakmailag inspiráló közösségre és barátokra lelt, ahol a munkában való kiteljesedéséhez bátorítást és sokféle segítséget kapott; ezért is még hosszú ideig a BME-n képzeli el a jövőjét.

-GI-
Fotó: Philip János