2018. december 20.
Harmincadik alkalommal ismerték el Gábor Dénes-díjjal az innováció, a műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményeket.
„A tudomány, és vele az innováció is globalizálódott. Nemzetközi hálózatok jöttek létre, amelyekhez minden országnak és minden tudományos közösségnek elengedhetetlen, de legalábbis érdemes csatlakoznia” – kezdte köszöntőjét Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Gábor Dénes-díj jubileumi átadóján, kiemelve azt is, hogy a fejlődést segítő, szakszerű és eredményes kezdeményezések nemzetstratégiai jelentőségűek Magyarország számára. A 21. században a világnak sok, jelenleg még megoldhatatlannak tűnő kihívással kell szembenéznie a klímaváltozástól a migrációs válságig, amelyek egy részét talán éppen a technológia segítségével lehet leküzdeni, más részéhez azonban gondolkodásunk megújítására van szükség, le kell számolni minden ideologikus, virtuális vagy naiv szemlélettel – tette hozzá a házelnök.
„A klímaváltozás, az ivóvíz korlátozott mennyisége, vagy a tengerekben és a szárazföldön felhalmozódó hulladékok miatt joggal aggódhatunk. Ne dugjuk a fejünket a homokba! A mérnöki alkotómunka gerjeszt olyan folyamatokat is, amelyek egyben kiindulópontjai e globális betegségeknek: de a megoldhatatlannak tűnő kihívások nagy részét éppen a technológia győzheti le” – hívta fel a figyelmet Jamrik Péter, aki az Alapító képviselőjeként köszöntötte az újdonsült díjazottakat. Hangsúlyozta: ma egyre nagyobb szükség van a társadalmi szempontból is felelős innovációra, olyan eredményekre, amilyeneket egykor Gábor Dénesnek is köszönhetett a világ.
|
A Gábor Dénes-díjat 1989-ben alapította a Novofer Alapítvány a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerésére. 2018-ban összesen kilenc, köztük kettő határon túli magyar tudós, kutató és feltaláló részesült a díjban. Az idén immáron harmincadik alkalommal átadott kitüntetést összesen több mint kétszázan kapták meg az IT-távközlés, a gépipar, az energetika, a vegyészet és a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és a biotechnológia, valamint az üzleti menedzsment és az oktatás területén elért eredményeikért. A díjazottak névsora ITT érhető el. |
A kiváló kutatók között ezúttal is voltak műegyetemi kötődésűek, akiket Józsa János, a Műegyetem rektora laudált.
A kuratórium döntése alapján Gábor Dénes Életmű Díjban részesült Gschwindt András villamosmérnök, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense, a hazai rádióamatőr mozgalom fáradhatatlan irányítója, az űrtechnológia hazai fejlesztésében betöltött több évtizedes kiemelkedő munkájáért, az Interkozmosz műholdak fedélzeti berendezéseinek eredményes fejlesztéseiért, az első hazai műhold, a MASAT-1 létrehozásában, felbocsátásában és üzemeltetésében betöltött irányító szerepéért, a felbocsátás előtt álló SMOG-1 mikroméretű műhold innovatív megoldásainak kidolgozása és integrálása terén végzett munkájáért.
Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíjban részesült Török Tímea Nóra, a BME Természettudományi Kar (TTK) fizikus hallgatója az „Atomi skálájú kapcsolás Nb nanovezetékekben és Nb2O5 memrisztorokban” témában írt dolgozatáért. Konzulense Halbritter András, a TTK Fizikai Intézet Fizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt.
A díjazottakkal készült interjúkat hamarosan elolvashatják a bme.hu-n.
HA-GI
Forrás: kormany.hu, hirtv.hu
Fotó: Philip János