„Szilárd alapot teremtettünk a jövő számára”

A 20 éves GTK ünnepi rendezvényén együtt emlékeztek vissza az alapítás és az azt követő építkezés éveire az egykori és mai vezetők, oktatók, szakmai partnerek.

„Nehéz megállapítani, hogy szervezeti egységünk fiatal vagy idős – vélekedett köszöntőbeszédében Koltai Tamás, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) dékánja a GTK fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepi, nyilvános Kari Tanács ülésen, kifejtve, hogy „bár ez a szám nem tűnhet soknak, mégis, ha az alapításában résztvevők, például a 70 éves Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék vagy a több mint 80 éves Műszaki Pedagógia Tanszék szellemi tőkéjének, tudásának, szakmai tapasztalatának felhalmozása és hasznosítása szempontjából nézzük, akkor a kar biztosan idősebb a koránál”. A kari vezető a rendezvény mottójául egy Széchenyi István-idézetet választott: „tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn”.

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar ünnepségét jelenlétével megtisztelte Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja és Kovács Zoltán, a kar tanszékvezető egyetemi tanára, Veresné Somosi Mariann, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja, valamint Szántó Richárd, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar oktatási dékánhelyettese. A BME képviseletében részt vett Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes, valamint Bíró József, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar tudományos és nemzetközi ügyek dékánhelyettese.

Sikeresen működik a GTK, amely a Műegyetemnek több szempontból is az egyik legjelentősebb kara – hangsúlyozta Kövesi János, a GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék egyetemi tanára, a kar 1998-2015 közötti dékánja (dékánságát 2004 és 2008 között betöltött oktatási rektorhelyettesi ciklusa szakította meg – szerk.). „Az elmúlt 20 év mérföldkövei” címmel tartott előadásában felidézve a megalakulás előtti időszakot elmondta, hogy akkoriban több kollégájával együtt tárgyalt Detrekői Ákos rektorral, aminek következtében végül 1998. július 17-én a Természet- és Társadalomtudományi Karból (TTK) való kiválással létrejött a GTK, és a K épületben tartott első Kari Tanács ülésén 15 pontban meghatározták a stratégiai célokat. Ezzel az intézmény visszatért az 1934-es történelmi hagyományaihoz, hiszen már a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnél is alapfeladataként határozták meg a magas szintű gazdasági szakemberképzést. „Mindenre elszánt, elkötelezett, bátor volt a vezetői kör, akik oktatóknak is hasonlóan kiváló professzorokat nyertek meg, miközben nagyszerű együttműködést ápoltak a hallgatói képviselettel. A csapatot leírhatatlan szolidaritás, összetartás és közös jövőkép jellemezte”. A professzor a kari munka egyik legkiemelkedőbb alakjaként az idén 70 éves Sturcz Zoltánt említette, aki 1998-tól másfél évtizeden keresztül dolgozott általános és oktatási dékánhelyettesként, oktatóként pedig jelenleg is erősíti a GTK-t. (A kari struktúrában bekövetkezett változás az intézmény elnevezésében is megmutatkozott; 2000. január 1-jétől a Budapesti Műszaki Egyetemből Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lett – szerk.)

Kövesi János beszélt a 2000-ben történt átalakításról, amelynek részeként új tanszékek jöttek létre és változott a képzési kínálat is (a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jóváhagyta a közgazdászképzés újraindítását, így 2001-től zajlik ismét a graduális gazdálkodási szakos közgazdászképzés). 2010-ben költözés következett a minden szempontból modern Q épületbe, „ebben az időszakban már stabil volt a felvételi létszám, amely minőségi oktatással és kiegyensúlyozott gazdálkodással párosult a GTK-n”. A kar működteti az Idegen Nyelvi Központot, a Testnevelési Központot, a Tanárképző Központot és a Mérnöktovábbképző Intézetet, továbbá felel azért, hogy az összes műegyetemi hallgató magas színvonalon tanuljon közgazdaságtant, menedzsment és vállalkozásgazdaságtant, valamint üzleti alapismereteket. „Az új kari vezetés az elmúlt másfél évben szilárd alapot és értékrendet teremtett a jövő számára” – fogalmazott az egyetemi oktató.

Ezután Michael J. Ginzberg, a Worcester Polytechnic Institute (WPI) professzora ismertette a közép-kelet európai régió menedzserképzéseinek jellemzőit és felvázolta az üzleti képzésekben jelenleg uralkodó nemzetközi trendeket. Véleménye azért mértékadó, mert az elmúlt 30 évben négy amerikai egyetem üzleti iskolájában (Business Schoolban) töltött be dékáni pozíciót, kiemelkedik ebből a Cleavelandi Case Western Reserve egyetemen eltöltött időszaka. Ekkor egyetemének diplomáját egy a közreműködésével létrejött összefogás keretében a Budapesti Nemzetközi Menedzser Központ is kiadhatta. Többek között ezen program miatt is gyakran járt Magyarországon és a térségben. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a Sarajevói Business School megalapítása. A professzor szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy csökken az általános menedzsment képzést nyújtó MBA programok népszerűsége, miközben nő a menedzsment egy speciális szakterületén mélyebb ismeretet adó mesterprogramok súlya. Egyes felmérések szerint az új oktatástechnológiáknak is köszönhetően az amerikai üzleti iskolák közel felének eltűnése várható a következő évtizedekben, ugyanakkor a technológia fejlődés következtében átalakuló folyamatok és szervezeti struktúrák miatt hatalmas lehetőségek rejlenek a műszaki környezetben zajló üzleti képzésekben – utalt a Műegyetem sajátos helyzetére a neves külföldi professzor.

Összefüggés van a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban elért egyetemek helyezése és országuk gazdasági fejlettsége között – mondta „A felsőoktatási verseny tükörképei” címmel tartott előadásában Török Ádám akadémikus, a GTK Közgazdaságtan Tanszék egyetemi tanára, aki a rangos külföldi listákat, mint versenyképességi elemzéseket ismertetve jutott erre a következtetésre. Példaként említette, hogy a TOP 50 intézmény egyenként annyi pénzből fedezi működtetését, mint amekkora a teljes magyar felsőoktatás finanszírozása. A felmérések készítői ráadásul kevésbé szerepeltetik szempontrendszerükben a keresletet, miközben a kínálati oldal, azon belül a kutatás szerepe túl van hangsúlyozva. „Magyar egyetem, köztük a BME általában a középmezőnyben szerepel; de esélyünk sincs az élre törni: a listavezetők csak K+F-re többet költenek egy közepes méretű és fejlettségű országnál”. A professzor szerint az sem okozna jelentős előrelépést, ha nemzetközi példa követése után több magyar egyetemet integrálva jönne létre egyetlen nagy, beolvasztva abba az akadémiai publikációs teljesítményt is.

Koltai Tamás dékán záróelőadásában egy ideális egyetemi kar legfontosabb tulajdonságait vázolta fel, hozzátéve, hogy „bár ettől még messze állnak, de az elmúlt hónapokban azon dolgoztak, hogy ahhoz minél közelebb kerüljenek: az elmúlt másfél évben megújult a Dékáni Hivatal és csaknem 30 oktató érkezett a tavaly távozottak helyére. További feladat a hiányzó kompetenciák pótlása, az oktató/kutatóik tehermentesítése, a tudományos munka elismerésének növelése és a nemzetközi normáknak jobban megfelelő oktató-hallgató arány kialakítása. „A legnagyobb lépésre a nemzetköziesítés területén készülünk: 2019 őszén három mesterképzésünk és a PhD képzés is elérhető lesz angol nyelven. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjrendszerbe való belépésünktől pedig több nemzetközi hallgató elérését várjuk. E célból nemzetközi programokat is hirdettünk, ugyanakkor a magyar diákoknak különféle mobilitási lehetőséget kínálunk” – beszélt a jövő terveiről a professzor. A kar nemzetközi láthatóságát szolgálják további rangos nemzetközi rendezvények szervezése, a BME-n idén tartott 25. EurOMA (European Operation Management Association) konferencia nagy sikere után. (A rendezvényről a bme.hu is beszámolt – szerk.)

Koltai Tamás az oktatás és kutatás területén a nemzetközi felsőoktatási értékrendek és normák követésének fontosságát emelte ki. Mindezt szolgálja a GTK belépése a European Foundation for Management Development (EFMD) szervezetbe. Az EFMD az üzleti iskolák és a kapcsolódó vállalkozások egy olyan globális hálózata, amelynek célja a menedzsment oktatás és fejlesztés területén a kiválóság elősegítése. A kar jelentkezését december 5-én fogadta el a nemzetközi szervezet.

A professzor a kutatás területén a nemzetközi szinten is elismert kutatók foglalkoztatására törekszik: „idén három egyetemi tanárral gazdagodott a kar és jelenleg is van kiírt pályázatunk. Szeretnénk növelni a kutató-kapacitást, ezt a munkát segíti az újonnan alakult Quantitative Social and Management Sciences (QSMS) kutatócsoport, amely rendszeresen szervez szemináriumokat”. (A QSMS tevékenységéről korábban a bme.hu is készített interjút – szerk.)

A dékán szerint a GTK következő 20 évének eredményességéhez két fontos feltétel szükséges. Mint fogalmazott: „az első, hogy tanuljunk karunk 20 éves történetének tapasztalataiból. Ez az időszak hatalmas sikereket hozott, de még emlékszünk a közelmúlt mostanra megoldódott súlyos válságára is. Ahogy a sikert nem ajándékba kaptuk, úgy a válság sem tőlünk független külső csapásként érkezett. Egyrészt szükséges, hogy szét tudjuk választani azt, ami múltunkban a sikert támogatta és azt, ami a válsághoz vezetett. Csak akkor lehet eredményes következő 20 évünk, ha megértjük sikereink és kudarcaink okait és a levont tapasztalatok felhasználásával építjük jövőnket. Másrészt jelentős feltétel, hogy megértsük és kihasználjuk kivételes, speciális helyzetünket. A GTK a 237 éves BME egyik legfontosabb kara. Oktatási és tudományos tevékenységünk nagy részét a műszaki, valamint a gazdaság- és társadalomtudományi területek határán végezzük, ahol e területek szinergiáinak kihasználására páratlan lehetőség nyílik. Ugyanakkor egy olyan sokszínű kar is vagyunk, amely a gazdaságtudomány, viselkedéstudomány, és humántudományok határán lévő problémák együttes közelítésével a 4. ipari forradalom számos kérdésének megválaszolásához járulhat hozzá”.

A negyedik ipari forradalom témájához kapcsolódva a GTK és az MTA közös rendezésében korábban konferenciát is tartottak.

A BME GTK Környezetgazdaságtan Tanszéke és az MTA IX. Osztály Regionális Fenntarthatóság Tudományos Albizottság „Regionális fenntarthatóság és erőforrás-gazdálkodás a negyedik ipari forradalom felé vezető úton” című, a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) programsorozat keretében megtartott eseményről a nyitóprezentáció előadója, a tanszék egyetemi docense Szalmáné Csete Mária azt mondta: „a közös esemény alapvető célja volt, hogy felhívjuk a figyelmet a negyedik ipari forradalom és a regionális fenntarthatóság, a klímaváltozás és az erőforrás-gazdálkodás közötti összefüggésekre, továbbá a témakörrel kapcsolatos eddigi kutatási eredményekre, a bizonytalanságokra és a kockázatokra egyaránt. Az összejövetelen számos szakterületet áttekintettünk, pl. az ökológiai közgazdaságtani vonatkozásokat, a fenntarthatósági és klímapolitikákat, a most zajló ipari forradalom regionális dimenzióinak jelenségét, és társadalmi, gazdasági, természeti környezetre, valamint a humán erőforrás minőségére gyakorolt hatását”.

A kutatók megvizsgáltak néhány, a fenntarthatóságra vonatkozó, egyelőre még empirikus megerősítésre váró tudományos feltevést, például azt, hogy a fenntartható fejlődés egy változásokkal csak „véletlenszerűen” együtt járó jelenség, és górcső alá vették az Internet of Things (IoT) regionális fejlődésre gyakorolt hatását, ezen belül többek között az ENSZ Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 – Agenda 2030 céljaival kapcsolatos, 2018-ban napvilágot látott tanulmányt, amelyben a 17 fő célkitűzés és közel 400 IoT-fejlesztés kölcsönkapcsolatait vizsgálták. A BME GTK és az MTA közös rendezvényén szó esett még a hazai munkavállalók mintegy 70 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalkozások digitalizációhoz kapcsolódó fejlesztési lehetőségeinek fontosságáról, az alkalmazható fenntartható üzleti stratégiákról és innovációs tőke jelentőségéről, ami egyben befektetés a jövőbe is. Tanulmányozták a hazai városok energiafelhasználásának regionális különbségeit, és a magyarországi dekarbonizáció regionális sajátosságaival kapcsolatban bemutatták a megyei klímastratégiák mitigációs szempontú értékelésének eredményeit.

A konferencián bemutatkozási lehetőséget kapott az idei műegyetemi rendezésű Climathon verseny különdíjas csapata. A fiatal innovátorok a Bikergized elnevezésű, a Goldmann tér fenntartható, klímabarát és innovatív fejlesztési célkitűzéséhez kapcsolódó projekt javaslatukat ismertették. Beszámolót tartott továbbá Käsz Katalin, a tanszéki TDK szekció Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakos különdíjas hallgatója is, aki Baranya megye élelmiszerhulladék problémáit, a helyi kihívásokat és azok fenntarthatósági szempontjait elemezte. (A megmérettetésről a bme.hu egy korábbi írásában tudósított – szerk.)

„Oktatóként azt tapasztaljuk, hogy a mai fiatalságot nemcsak a klímaváltozás társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai, hanem annak térségi és ágazati vonatkozásai is foglalkoztatják” – osztotta meg Szalmáné Csete Mária a konferencia témájának egyetemi vetületeit elemezve. A diákok lelkesedésén felbuzdulva a tanszék a közelmúltban indította el a „Klímaváltozásról mesterfokon” című szabadon választható kurzusát. „A Műegyetemen ez az egyetlen, valamennyi hallgató számára elérhető kifejezetten a klímaváltozással foglalkozó tantárgy, amelyen a legégetőbb problémákat és a legújabb kutatási eredményeket mutatjuk be az ifjúságnak eddigi ismereteik szélesítésére. A kurzus töretlen sikernek örvend a kari és karon kívüli hallgatók körében egyaránt. Ez alapján úgy gondoljuk: a jövő mérnökgenerációja is kiemelten kezeli ezt a területet, ezért helye van a műegyetemi képzési palettában” – zárta a beszélgetést Szalmáné Csete Mária.

TZS-GI
Fotó: Takács Ildikó, Philip János