„Új metodika szerinti egyetemi költségvetés készül”

A 2019. évi büdzsé tervezésének szempontjairól, az intézmény további gazdasági stabilitását biztosító intézkedésekről, fejlesztési lehetőségekről kérdeztük a Műegyetem új kancellárját.

A BME idei évi költségvetésének főösszegeit tekintve a tavalyitól alig tér el, ezt az időközben elkészült elemi költségvetés számai is mutatják. Felosztása ugyanakkor másként, más módszertannal és egyeztetési mechanizmussal történik. Az Egyetem forrásstruktúrája ugyanis folyamatosan változik: a demográfiai helyzet és a BME felvételi eredményei alapján csökken a hallgatói létszámhoz közvetlenül kapcsolódó állami támogatás (ez a forrásrész a „legegyszerűbben” felhasználható támogatás), ugyanakkor részben a gazdasági folyamatok, részben a fenntartói elvárások okán nő a pályázatokra, projektekre érkező források részaránya. Ez utóbbi felhasználása jellemzően eredményhez (teljesítményhez) kötött, a felhasználási szabályok összetettek. Mindezek miatt tehát változnak az Egyetem tervezési és gazdálkodási feladatai is – hangsúlyozta a bme.hu-nak adott első interjújában Kotán Attila, a BME kancellárja.

„Örömmel tapasztaltam, hogy az Egyetem fegyelmezett gazdálkodást folytat, betartva a büdzsében meghatározott kereteket. Ez komoly érték. Hiszek az autonóm döntésekben, aminek az is része, hogy ha pl. költségvetési kérdésekben megállapodunk, a megállapodásokat betartjuk. Fontos továbbá, hogy a közös célokra közösen biztosítsunk (teremtsünk) forrást” – részletezte alapelveit a kancellár, nyomatékosítva, hogy a jelenlegi –kari autonómiára alapuló – gazdálkodási modellt nem kívánja centralizálni, a tervezést viszont egyértelműbbé és egyszerűbbé tenné.

„A Fenntartó igényli, a gazdasági környezet pedig kikényszeríti, hogy a közpénzből finanszírozott intézmények (is) érvényesítsenek hatékonysági szempontokat a költségvetés tervezése, majd felhasználása során, változatlanul megmaradó szakmai autonómia mellett. A Műegyetem eddig is kiegyensúlyozottan működött, ugyanakkor a stabilitás önmagában nem jelent minden területen eredményességet és különösen nem hatékonyságot, amin most nem fiskális szempontú hatékonyságot értek, noha az mindenkor gazdálkodási követelmény” – hívta fel a figyelmet Kotán Attila, hozzáfűzve, „az elődömtől egy megbízhatóan, de igen decentralizáltan működő intézményt vettem át, az ehhez illeszkedő szervezeti felépítéssel és eljárásrenddel. Mindez esetenként rugalmasságot és számos előnyt biztosít a napi működésben, de pl. nem megfelelően segíti az összegyetemi szempontok érvényesülését. Úgy vélem, elérkezett annak az ideje, hogy változtassunk és ezen szempontok is jelenjenek meg erőteljesebben az Egyetem működésében. A költségvetési gazdálkodás megújításának célja az egyszerűsítés, az átláthatóság és a számonkérhetőség feltételeinek kialakítása, továbbá a pénzügyi igazgatáshoz kapcsolódó adminisztráció folyamatos csökkentése. Ennek pozitív következményeként a munkatársak felszabaduló energiáit különféle fejlesztési célok szolgálatába állíthatjuk, javítva az Egyetem teljesítményét” – vázolta a terveket Kotán Attila, majd hozzátette: „fontos, hogy a Kancellária és a gazdálkodásmenedzsment olyan helyzetet teremtsen, amelyben a Műegyetemen meglévő potenciális oktatási-kutatási lehetőségeket a mainál jobban kihasználjuk, miközben a gazdálkodás, az erről való információk gyűjtése, megosztása továbbra is kontrolling-szemléletű marad”.

A bme.hu-val megosztotta: kinevezése után felkereste a nyolc kar vezetőjét, hogy tájékozódjon és meghallgassa szakmai javaslataikat, egyeztessék álláspontjukat, törekedve a konszenzusra; meggyőződése ugyanis, hogy a konstruktív párbeszéd, a szakmai, a fiskális és a működtetési szempontok mindegyikének figyelembevétele szükséges az egyetemfejlesztési elképzeléseinek és programjának megvalósításához.

Kotán Attila életpályája

1989-ben matematika fizika szakos, 1996-ban közgazdász diplomát szerzett. 1996-tól 2000-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott költségvetési területen (felsőoktatás és kutatás-fejlesztés finanszírozása). 2000-2006 között az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, majd kormány-főtanácsadó a Miniszterelnöki Hivatalban. 2008-2010 között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője. 2010 májusától a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke, 2011 júliusától a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gazdasági igazgatója. 2016-2018 között a Klebelsberg Központ elnökhelyettese. 2018 júliusától a BME kancellárja.

Szakterülete: államháztartás, költségvetési tervezés, és finanszírozás, humánágazatok (oktatás, kutatás-fejlesztés) finanszírozása és gazdálkodása.

A közintézmények költséghatékonysága mindenkor alapkövetelmény, ennek biztosítása több eszközzel lehetséges. Fontos a szervezeti struktúrák rendszeres áttekintése, ha szükséges az adott feladathoz való illesztése, egyes esetekben akár szűkítése, ha azt a gazdasági ésszerűség megkívánja – ismertette Kotán Attila, aki ezt a követelményt a Kancellária szervezeti struktúrájában, működésében és eljárásrendjében is érvényesíti: a Kancellária szervezeti felépítése egyszerűbbé vált, csökkent a vezetői szintek száma (megszűnt három „funkcionális” kancellárhelyettesi pozíció), világosabbá vált a feladat- és felelősség-megosztás. A szakmai feladatok fő végrehajtói és felelősei az igazgatóságok és az igazgatók. A Kancellária alaptevékenységéhez nem, vagy csak áttételesen köthető feladatok ellátása más – arra alkalmasabb – struktúrában történik, ugyanakkor olyan új – eddig nem megfelelő szervezeti szinten koordinált – feladatok kerülnek a Kancellária szervezeti kereti közé, mint pl. a december 1-től felálló Pályázati és Projekt Igazgatóság által ellátott tevékenységek. Utóbbi esetében megjegyezte: „elementáris igényt érzékeltem a karok, tanszékek, kutatócsoportok részéről arra, hogy egyetemi szinten biztosítsuk a pályázatok menedzselését a generálásától a megíráson, beadáson és a felhasználás monitorozásán keresztül egészen az utógondozásig. Ez egy nagyon szerteágazó feladat, célunk a Kancellárián elérhető szolgáltatásokkal – közbeszerzés, jogszolgáltatás, pénzügy – támogatni az Egyetem ez irányú tevékenységét”. Az imént felsoroltak mellett további, már végrehajtott változások ismertetésével folytatta a kancellár: szeptembertől jelentősen csökkent a Kancellária részére történő adatszolgáltatások mennyisége, így az ehhez szükséges kari adminisztráció. A Gazdasági Dékánhelyettesi Értekezlet ismét rendszeresen összeül. Az intézményi vezető beszámolt arról a további fejleményről is, hogy a BME FIEK-ben egyéves előkészítő munka eredményeként létrejött a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Igazgatóság (KFI Igazgatóság), amely felfogása szerint a Kancellária fent említett hasonló szervezeti egységének „szakmai oldalt képviselő párja”, és feladata az egyetemi kutatások, fejlesztések innovációk korábbinál nagyobb hatékonyságú szervezése, koordinálása, a KFI folyamatok anyagi, szellemi befektetésként történő kezelése.

Úgy fogalmazott: „ez az átalakítás lehetővé teszi, hogy összegyetemi szinten foglalkozzunk projektekkel, fejlesztésekkel, így e területen teljeskörű szolgáltatást biztosítva oktatóinknak, kutatóinknak, gazdasági partnereinknek”. Kotán Attila az új szervezeti intézkedések eredményeként szeretné elérni, hogy a műegyetemi pályázatokban résztvevők elégedettebbek, a projektekhez kapcsolódó ügyintézés gyorsabb, az elszámolás ütemesebb, a hibalehetőség ennek megfelelően kevesebb legyen. Továbbá rövid időn belül a gazdálkodás, a működtetés, az adatszolgáltatás és az átláthatóság területén vár eredményeket a felvázolt racionalizálás által – tette hozzá.

Meggyőződése szerint az Egyetemnek a jelenleginél nagyobb mértékben és eredményesebben kell részt venni, bekapcsolódni a nemzetgazdaságban zajló innovációs folyamatokba. „Ennek részeként erősíthető a startupokkal, a multinacionális cégekkel vagy a kkv-kal való együttműködés, amelynek jó példája a tavaly ősszel elkezdett, a Hiventures által támogatott Startup Campus BME program.

Ugyanakkor nemcsak a vállalkozásfejlesztés és az innováció területén, hanem a BME képzési programjaival is megfelelő választ kell adni az olyan új gazdasági és társadalmi kihívásokra, amelyet pl. a mechatronika, a robotika, az 5G, vagy a mesterséges intelligencia fejlődése generál. Úgy vélte, az Egyetem elemi érdeke vonzó képzési programok felmutatása és ezek megismertetése a leendő hallgatókkal (pl. az igen sikeres BME Nyílt Nappal) és ma már nem elég csak a tradícióra, a bizonyított oktatói/hallgatói kiválóságra alapozni. „Érdemes ezzel foglalkoznunk, mert a következő 3-4 évben rendkívül izgalmas lehetőségek tárulnak fel, nagyon kompetitív környezetben, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Alkalmazkodni kell a nemzetközi felsőoktatási és innovációs trendekhez, a hazai – szintén változó – szabályozási, finanszírozási környezethez. Reagálni kell a közoktatási rendszer teljesítményére, a leendő hallgatók részben új igényeire, ehhez új platformokat, együttműködési formákat érdemes kialakítani. (mindez jelentheti új képzési formák és programok bevezetését, BME-specifikus, a BME adottságaira épülő, fejlesztési elképzelések megjelenését). Ezekre jelenleg is vannak jó példák. Én remélem, hogy a BME nyolc kara felismeri e feladatok fontosságát és az Egyetem gyors választ ad a kihívásokra és lehetőségekre”.

A kancellár úgy látja, a Műegyetem adottságai, kutatási tevékenysége révén lehetősége van arra, hogy élenjáró innovációs és kutatóközponttá váljon. „Én azért dolgozom, hogy bebizonyítsuk: érdemes számolni velünk és támogatni fejlesztéseinket, kutatásainkat, oktatásunkat” – vallotta.

A BME-t most is magas minőségű képzés, kiváló hallgatók, oktatók és kutatók, valamint kiemelkedő színvonalú tudományos programok jellemzik – vélekedett a kancellár, aki kutatás-fejlesztéssel és felsőoktatás-finanszírozással sokat foglalkozó közgazdászként rendkívül inspirálónak tartja, hogy ismét ezen a szakterületen dolgozik. Elárulta azt is: akkor lenne elégedett, ha ciklusának végére a beérkező állami források és az uniós pályázati támogatások számottevően növekednének, az intézmény saját bevételi és piaci lehetőségei is bővülnének. A Kancelláriától azt várja, hogy az biztosítsa az Egyetem működtetésének feltételeit, és azt reméli, hogy e közben a szervezet által nyújtott szolgáltatásokat a Műegyetem oktatói, kutatói, hallgatói, munkavállalói és partnerei saját értékük okán és nem igazgatási kényszer miatt veszik majd egyre növekvő mértékben igénybe. Teszik ezt azért, mert a gazdálkodási, jogi, a beszerzési, az üzemeltetési, vagy projektmenedzsment ügyekben magas szakmai színvonalú támogatást kapnak az apparátustól.

– GI –
Fotó: Philip János