„Erősebb motivációt jelentenek a tanulmányi ösztöndíjak”

A hallgatói érdekvédelem sikereként értékelte az EHK elnöke a hallgatói normatíva növekedését, de szerinte lehetne még mit változtatni a diákok egyetemi lehetőségeinek javításán.

„Szervezetünk munkája is benne van abban, hogy emelkedik a hallgatói normatíva. Sokszor egyeztettünk a témáról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, amely végül eredményesen tárgyalt a kormányzattal” – hangsúlyozta a bme.hu-nak R. Nagy Tibor Endre, a BME Egyetemi Hallgatói Képviselet (EHK) 2018. júniusában megválasztott elnöke azután, hogy az Országgyűlés a közelmúltban elfogadta a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását. Az alapvető probléma az volt, hogy a hallgatónkénti állami fejkvóta összege 11 éve nem változott, miközben a tanulók létszáma csökkent, tehát tulajdonképpen egyre kevesebb támogatás érkezett a fenntartótól a felsőoktatási intézményekbe – indokolta a jogszabály felülvizsgálatának időszerűségét. Úgy fogalmazott: „nagyon fontos a tanulás önmagában is, ugyanakkor növeli a motivációt az ösztöndíj, ami a mostani intézkedéssel vált igazán jelentőségteljessé”.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) között fennálló stratégiai együttműködés keretében módosított nemzeti felsőoktatási törvény révén az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók után megállapított évenkénti állami támogatás (hallgatói normatíva) 119 ezer forint helyett 2019. február 1-től 128 520, 2020-tól pedig 166 600 forint lesz. A 40%-os emelkedés 116 ezer állami (rész)ösztöndíjast érint. Emellett 2019. szeptember 1-től 1300 helyett 2000 főre bővül a doktori képzésre felvehető állami ösztöndíjasok létszáma.

Változás még, hogy 2018. szeptember 1. óta a szociális jellegű ösztöndíjak is 40%-kal nőttek (az erről szóló kormányhatározat tavaly márciusban jelent meg a Magyar Közlönyben – szerk).

R. Nagy Tibor Endre azt is sikernek tartja, hogy a HÖOK #Jövőkép programja részeként megvalósult a szociális ösztöndíjak markáns emelkedése. „Közel 80 millió forinttal több pénz érkezik az államtól, így akár havi 60 ezer forint támogatást nyújthatunk ebben a félévben a pályázóknak, egyúttal lehetőségünk nyílik arra, hogy amennyiben a hallgatónál a tanulmányok folytatását veszélyeztető „vis major” helyzet áll elő, pl. váratlan jövedelemkiesés vagy haláleset, akkor egy hónapon belül 400 ezer forintot is tudunk biztosítani a helyzet súlyosságától függően”.

Nagyon szigorú pályázati feltételekkel dolgozunk – beszélt a kritériumrendszer országosan is egyedülálló műegyetemi sajátosságáról az EHK-elnök, alátámasztva, hogy pl. a szociális ösztöndíjra egyes esetekben akár több tucat különböző igazolással lehet csak jelentkezni, miközben a pályázással járó adminisztráció is hosszas és minden részletre kiterjed. „Szerettük volna a hozzáférés valódi és igazságos skáláját megteremteni. Nagy energiával építettük fel és működtetjük a rendszert, miközben folyamatosan végezzük a felülvizsgálatát: 10-15 hallgatói képviselő folyamatosan dolgozik ezen, és az intézmény felsővezetése is partnerünk a munkában. Összességében elmondható, hogy a Szociális Bizottság által megítélt összegeket azok kapják, akik megérdemlik, és akiknek tényleg szükséges – nyomatékosította a BME negyedéves alapszakos hallgatója, hozzátéve, hogy az emelt összegű állami finanszírozás révén mostantól jóval több tanuló kaphat a korábbinál 20-30%-kal magasabb juttatást.

Az elmúlt két évben az EHK mindent megtett azért, hogy a pályázati rendszer felhasználóbarát legyen. „Egységesítettük a kiírásokat, a bírálati szempontokat, a pontrendszert, az igazoláslistát a szociális ösztöndíjak vonatkozásában, most pedig az összes EHK-pályázat közös e-felületének kialakításán dolgozunk. Cél a teljes ügyintézés interneten keresztüli lebonyolítása a benyújtástól az értékelés elküldéséig, majd bővítve a digitális átalakításban érintett tartalmat a kari felhívásokkal – ecsetelte R. Nagy Tibor Endre hozzáfűzve, hogy az eredeti papírokat azonban egyszer, az igénylési folyamat végén mindenképpen be kell mutatniuk a hallgatóknak.

R. Nagy Tibor Endre az EHK sikerei között említette még az Egységes Kollégiumi Felvételi Rend (EKFR) és az azt alkalmazó Kollégiumi Egységes Felvételi és Információs Rendszer (KEFIR) létrehozását, illetve az egyik szívügyének tartott OHV (Oktatás Hallgatói Véleményezése) megújítását. Utóbbiról a hallgatói képviseleti vezető megjegyezte: mostanra a felmérést kitöltők részvételi aránya elérte a 60%-ot, amit – reálisan nézve – nehéz feljebb tornázni, mert ez már országosan is egyedülállóan kimagaslónak számít. A bme.hu-val megosztotta: „az előző félévben egy külsős partnert kértünk fel annak vizsgálatára, hogy ezt a fajta értékelést az egyetemen belül miképpen lehetne a kötelező közalkalmazotti minősítés rendszerébe beilleszteni. Azt szeretnénk, ha az oktató-hallgató közti kapcsolat milyensége befolyásolhatná az oktatói előmenetelt, ezzel is ösztönözve mindkét felet a kölcsönösen jó viszony kialakítására és fenntartására”.

„Ha kellő alázattal, tisztelettel, odafigyeléssel látjuk el feladatainkat, akkor az EHK-nak mindig lesz tekintélye, érdekérvényesítő ereje és eszköze ahhoz, hogy a hallgatók terhein enyhítsen. Ehhez szükséges a diákokkal való kommunikációnk javítása” – vélekedett a magasépítő mérnöknek tanuló R. Nagy Tibor Endre, aki a bme.hu-nak elárulta: már békéscsabai középiskolásként, mint diákönkormányzati képviselő, és most, immáron az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnökeként is szeretne a „közösségnek visszaadni abból a sok pozitívumból, amit ő is kapott tanintézményétől”. „Sokat fejlődtem szakmailag, amióta 2015 novemberében a 15 fős Kari Hallgatói Tanács (ÉMK) mandátummal rendelkező tagja, majd 2016 áprilisában alelnöke lettem. Mindig örömmel végeztem a munkám, amelynek révén 2017 márciusában delegált képviselőként bekerültem az EHK-ba, majd ezt követően másfél hónappal oktatási referenssé választott meg a Képviselet. Ekkor részt vettem szenátusi előkészítő bizottsági üléseken, az oktatási dékánhelyettesi értekezleteken, és egy személyben képviseltem az egyetemi hallgatókat, végül egy évvel később személyes környezetem biztatására adtam be a pályázatom az EHK elnöki tisztségére, ami után megnyertem a választást – emlékezett vissza a mérföldkőnek számító állomásokra a hallgatói képviseleti vezető.

„A jövőre nézve optimista vagyok, mert jó a kapcsolat az egyetemi felsővezetéssel, amely az EHK véleményét mindig kikéri az intézmény fő stratégiai kérdéseiben. A teljesség igénye nélkül részt veszünk a vezetői értekezleteken, ott vagyunk a szenátusi és az előkészítő bizottságok ülésein, a Kari Tanácsok ülésein, ahol kendőzetlenül elmondhatjuk problémáinkat, javaslatainkat. Egyetértési és döntési jogkörünk is van, tehát a hozzájárulásunk nélkül nem is történhetett volna meg a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, valamint a Térítési és Juttatási Szabályzat megújítása. Emellett érdekeltek vagyunk a hallgatók felmerülő jogsérelmének csökkentésében, tanulmányaik folyamatosságának támogatásában – részletezte tapasztalatait az EHK elnöke, példaként hozva annak bevezetését, hogy ha egy tantárgyat a diákok több, mint harmada nem teljesít, akkor pótlási vagy javítási alkalmat kell elrendelni. Ugyanígy a zh-k esetében is meg kell ismételni a dolgozatot, amennyiben mindössze egyharmad vagy az alatti a sikeres vizsgázók száma.

„Egy év múlva akkor lennék elégedett, ha az EHK által meghirdetett pályázatok mindegyike egységes online felületen lenne elérhető, továbbá megkezdődhetne a V2 épület földszintjén a műegyetemi hallgatói versenycsapatok fejlesztői központjának kivitelezése, egyúttal megmaradna a kiváló együttműködés az egyetemi vezetéssel akadémiai és kancellári oldalról is. A legjobban azt szeretném, ha olyan hallgatói visszajelzések érkeznének, amelyek szerint jól végezzük a munkánkat. Ez az igazi motiváció: ami hat ránk, ugyanakkor visszahat a közösségi életre, a fejlesztésekre, újításokra” – összegezte reményeit R. Nagy Tibor Endre, aki elmondta még: két évre tervez, hogy a fenti a céljait megvalósítsa.

– GI –
Fotó: Philip János