A fiatal szakember tavaly megkapta a Pro Progressio Alapítvány Doktori Innovációs Díját találmányáért, a villamospálya egyenetlenségeinek vizsgálatát célzó módszeréért.

„A módszer, és eszköz, amit kifejlesztettem azt segíti, hogy a villamospálya műszaki állapotát, annak változásait hogyan lehet objektíven, automatikusan diagnosztizálni. Ez egy rezgésdiagnosztikán alapuló módszer a közúti vasúti pálya állapotának felmérésére – nyilatkozta Vinkó Ákos, a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) Út- és Vasútépítési Tanszék adjunktusa, majd kifejtette: „korábban úgy történt a pályaállapot-felmérés, hogy kiment a vonalbejáró és szabad szemmel szemrevételezett. Az ő műszaki tudásától függött az állapotfelmérés minősége. Ezeken a villamospályákon ráadásul időnként még autók is járnak, tehát maga a feladat végrehajtása is sokszor nehézségbe ütközött. Mindenképpen kellett egy olyan objektív állapotfelmérési módszer, amellyel automatikusan, ezeknek a tényezőknek a kizárásával lehet meghatározni a villamospálya terhelés alatti általános műszaki állapotát. Amit kifejlesztettem, majd a Metalelektro Méréstechnikai Kft. segítségével megvalósítottunk, az egy új vizsgálati módszer és egy új eszköz egyben. Az az egésznek a lényege, hogy a villamosok amúgy is ’végigjárják’ a pályát, éppen ezért elég rájuk helyezni egy eszközt, ami a gyalogbejárást helyettesíti. Az eredeti elképzelésem szerint a mérőrendszert üzemben a menetrend szerint közlekedő járművekre szereltük volna fel, de a BKV másképp döntött és létrehoztak egy ún. mérővillamost a teljes budapesti hálózat bizonyos időközönkénti vizsgálatára. A mérővillamos az általam kifejlesztett technikával végzi el a pályaállapot minősítését és osztja kategóriákra a vonalszakaszokat. Egy kiértékelő szoftver is készült, ami tulajdonképpen tartalmazza a doktori értekezésemben kidolgozott algoritmusokat”.

Vinkó Ákos a vizsgálati módszer újdonságáról elmondta: a gyorsulásmérő szenzorokat a vasúti pályafelügyeletben már régóta széleskörűen alkalmazzák hasonló diagnosztikai célokra, csakhogy a közúti vasúton alkalmazott alacsony üzemi sebesség miatt a szabálytalan járműmozgást jellemző gyorsulásadatok kicsik, ezért a hagyományos módszerekkel nem igazán lehet kiértékelni a mért eredményt. Ami az én rendszeremben nóvum, az a forgó kerékre kerülő gyorsulásmérő szenzor, amellyel a megtett út is meghatározható, hiszen az eszköz egyfajta fordulatszámmérőként is működik. A forgómozgásból adódóan egy olyan többletterhelés keletkezik, ami kis sebességnél is megfelelő nagyságú gyorsulásokat ébreszt, ez alapján kimutatható nemcsak a súlyos, hanem még a közepes hibák is. A kifejlesztett algoritmusok nemcsak a hiba helyét és típusát adják meg, hanem információt adnak annak súlyosságáról egyaránt”.

Az interjú teljes terjedelemben az Építőmérnöki Kar honlapján érhető el.

Forrás: BME Építőmérnöki Kar