„Az űrkutatással foglalkozók széles körét fogadtuk a BME-n”

Ötödik alkalommal szerveztek nemzetközi űrkonferenciát a Műegyetemen, ahol a szakterület nemzetközi és hazai kiválóságai tartottak előadást.

„Ebben az évben ünnepeli a világ a ’legnagyobb kis lépés’ ötvenedik születésnapját, azaz azt az eseményt, hogy az emberiség – történelmében először – eljutott egy másik égitest, a Hold felszínére” – emlékeztetett Kovács Kálmán, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpont (EIT) igazgatója, a rendezvény egyik tásrszervezője, aki a Műegyetem Központi épületének dísztermében tartott H-Space 2019 megnyitóján a házigazda BME nevében üdvözölte a közönséget. Kiemelte, az ötödik alkalommal megszervezett konferencia ezúttal is az űrkutatás és az űrtevékenység széles spektrumát lefedő előadásokra fókuszál, amelyek mellett idén a víz és környezetünk témája kapott kiemelten fontos szerepet. Mint fogalmazott, a seregszemle a magyar és külföldi szakemberek számára egyaránt nyitott, és két fő célkitűzés köré épül: az egyik a személyes kapcsolatrendszer kialakításának elősegítése, a másik az ötletek, módszerek, megoldások nyújtása azért, hogy a résztvevők azután saját műhelyükbe visszatérve alkalmazhassák ezeket. Hangsúlyozta, az eseménnyel a legszélesebb szakmai kört igyekeztek megszólítani: oktatókat, kutatókat, ipari szereplőket. Emellett megjegyezte, kollégáival nagyon büszkék a műegyetemi kötődésű kiválóságainak a nemzetközi űrkutatás fejlődéséért tett erőfeszítéseire: „a múltban olyan kvalitású tudósok tanultak vagy tevékenykedtek itt, mint például Bay Zoltán, Kármán Tódor, vagy Pavlics Ferenc, napjainkban pedig Gschwindt András”.

„Egy ország űrkutató tevékenysége – még ha limitált forrásokkal is rendelkezik – soha nem volt olyan lényeges, mint napjainkban” – hívta fel a figyelmet köszöntésében Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, hozzátéve, olyan technológiai korszak kezdődött, amelyből Magyarország semmiképpen nem maradhat ki. Ezzel összefüggésben elmondta: „az utóbbi hónapok az erőfelméréssel és a nemzeti űrstratégia kidolgozásával teltek. Az erőforrásokat a leghatékonyabban kell felhasználnunk és ebben nemcsak az európai, hanem a feltörekvő országok űrprogramjaival való együttműködésre is szükség van”.

Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke megnyitó beszédében a szervezet lényeges céljára, a lehető legszélesebb körben történő ismeretterjesztés fontosságára világított rá. Úgy vélte, a konferencia ezzel összhangban nemcsak a tudomány professzionális művelői, hanem a fiatalok, pl. műegyetemi diákok, vagy külső érdeklődők számára is jelentős üzeneteket és információt közvetít.

A H-SPACE 2019 elnevezésű rendezvényt a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont (BME EIT) a Magyar Asztronautikai Társasággal (MANT) együttműködve ötödik alkalommal szervezte meg. Az első találkozót 2015-ben, Magyarországnak az Európai Űrügynökséghez (angolul European Space Agency, ESA) való csatlakozásának évében tartották: akkor a program egynapos volt egy-egy angol és magyar nyelvű szekcióval. Idővel az esemény hazánk legnagyobb, kétnapos, teljesen angol nyelvű nemzetközi konferenciájává szerveződött.

A konferencia nyitóelőadását Józsa János akadémikus, a BME rektora, az Építőmérnöki Kar (ÉPK) Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi tanára tartotta „Az éghajlatváltozás hidrológiai hatásai” címmel. Bemutatta, hogy a kutatók mennyire sokféle aspektusát vizsgálták már világszerte a klímaváltozásnak, és hogy a Műegyetem víztudományokkal foglalkozó szakemberei milyen légi és űrtechnológiai módszereket alkalmaznak munkájuk során. Külön hangsúlyozta a drónokra vagy a magaslégköri műholdakra támaszkodó mérési adatok, képalkotó eljárások hasznosságát.

„A magyar nyelvű résztvevők számára idén egy speciális szekciót rendeztünk, ami a hivatalos konferenciamegnyitó előtt kapott helyet” – árulta el a bme.hu kérdésére Bacsárdi László, a VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások tanszék tudományos munkatársa, a MANT alelnöke, a rendezvény másik társszervezője.

Almár Iván űrkutató-csillagásszal, valamint Sik András bolygókutatóval Both Előd MANT-elnök beszélgetett a Holdra szállás félszázadik évfordulója apropóján.

A nemzetközi konferenciára idén több mint kétszázan regisztráltak. A résztvevők több mint fele hallgató, vagy 35 évnél fiatalabb kutató volt. „Ez egyrészt az egyetemi beágyazottságnak köszönhető, másrészt annak, hogy a hazai űrkutatási szektornak szüksége van az utánpótlásra, és ezért minden erejével igyekszik elérni az ifjabb korosztályt” – osztotta meg Bacsárdi László.

Az előadások a kiemelt fókusz mellett többféle témát öleltek fel, például a Föld megfigyelését, egy-egy űrmissziót, az űrtávközlést, az űrcsillagászatot, vagy a bolygókutató szondák építésének magyar hozzájárulását, de a kínai-magyar űrkutatási együttműködés, vagy a Román Űrügynökség középiskolásokat célzó projektjének részleteibe is bepillantást nyerhettek az érdeklődők.

Az egyetemi projektek közül a BME Simonyi Károly Szakkollégium tagjainak speciális kísérleteit ismerhette meg a közönség: az általuk kifejlesztett sztratoszférikus ballon kamerával készít felvételeket a Földről.

A Műegyetem egy olyan mechatronika szakos hallgatója is előadást tartott a középiskolások részére szóló, az Európai Űrügynökség által szervezett ún. CanSat-projektről, azaz sörösdoboz méretű űreszköz készítéséről, aki tavaly még versenyzőként vett részt a megmérettetésen.

A nívós seregszemle programjában helyet kaptak a Központi épület folyosóin elhelyezett űrkutatás-témájú poszterek készítői is, akik 1-1 percben hívták fel a hallgatóság figyelmét kiállított munkájukra.

Az előadások és poszterek rövid tartalmi kivonatait a MANT egy, a BME-vel közös kiadványban jelentette meg, amely elektronikusan elérhető a konferencia honlapján.

„A mára hagyományossá vált konferenciasorozat az egyetem számára több szempontból is előnyös: egyrészt a hazai és nemzetközi szakmai közösségekkel tovább erősödik a szakmai kapcsolatunk, másrészt konkrétabb közös kutatási projektek szervezése is elkezdődhet. Így indult részünkről például a Debreceni Egyetem ígéretes biológiai kutatásaihoz a mérnöki háttér kidolgozása” – összegezte Bacsárdi László.

HA-GI
Fotó: Philip János, Takács Ildikó, Trupka Zoltán/urvilag.hu