„Számítunk a külföldi diákokat támogató BME-s képviselőink értékes munkájára”

A Műegyetem „tiszteletbeli konzuljai” számára tartottak workshopot, amelyen változatos szakmai és kulturális programot kínáltak a résztvevőknek.

„Örömteli sok ismerős arcot látni a Műegyetem külföldi képviselői között: bizakodással tölt el, hogy a BME a nemzetközi diákjainak számát tekintve a régió első műszaki egyetemei között van. Számítunk az ösztöndíjas és a reguláris képzésben részt vevő külföldi hallgatókra, valamint a figyelmüket ideirányító szakemberekre” – hangsúlyozta Nagy Balázs Vince nemzetközi rektorhelyettes, a Műegyetem leendő külföldi tanulóit toborzók workshopján, majd röviden áttekintette az intézmény történetét, az oktatás és kutatás jelentőségét, majd a sokszínű képzési lehetőségekről beszélt.

A képviselők korelnöke, a ciprusi Sofocles Moussoulos köszöntésében visszaemlékezett arra, amikor a ’60-as években először járt Magyarországon és a Műegyetemen. Az intézmény mindig közel állt hozzá, ez volt az oka annak, hogy később ő lett a BME első, külföldi diákokat segítő képviselője az angol nyelvű képzés megszervezésekor. Elárulta: volt olyan időszak, hogy évente 75 hallgatót tudott szakjainkra küldeni.

A megbeszélésen Ciprus, Kína, Irán, Kazahsztán, Nigéria, Törökország, Szíria műegyetemi diákokat toborzó képviselői érkeztek, akiknek a műegyetemi karok munkáját és a külföldi hallgatók lehetőségeit a dékánhelyettesek mutatták be. A találkozón a BME képviseletében részt vett Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettes és Rátkai-Füzesi Adrien, a Rektori Kabinet Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának nemzetközi igazgatója. A workshop levezető elnöke Horváth György, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Környezetgazdaságtan Tanszék adjunktusa volt.

Az előkészítő programról Papp Zsolt, a Természettudományi Kar Fizika Tanszékének adjunktusa, course director mondta el tapasztalatait és a legfontosabb tudnivalókat.

Ezt követően a karok képviselői mutatták be az általuk angol nyelven ajánlott kurzusokat. Az Építőmérnöki Kart Lovas Tamás egyetemi docens, a Gépészmérnöki Kart Kovács Ádám egyetemi docens, az Építészmérnöki Kart Bartók István egyetemi docens, a Vegyészmérnöki Kart Hell Zoltán egyetemi docens, a Villamosmérnöki és Informatikai Kart Illés Balázs egyetemi docens, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kart Török Ádám egyetemi docens, a Természettudományi Kart Károlyi György egyetemi tanár, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart pedig Zilahy Gyula habilitált egyetemi docens mutatta be. Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel a Rektori Kabinet Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának, valamint a BME Központi Tanulmányi Hivatal (KTH) angol nyelvű hallgatóival foglalkozó munkatársai is.

A külföldiek számára nyújtott képzési kínálat és a fogadott hallgatók száma a legtöbb oktatási intézmény számára fontos értékmérő. Az egyetemek, főiskolák világszerte törekednek arra, hogy növeljék az irántuk érdeklődő külföldi fiatalok táborát, amelynek érdekében többféle erőfeszítést tesznek: ezek egyike az adott intézményt képviselő, a legfontosabb oktatási információkkal felvértezett helyi megbízott alkalmazása. A Műegyetem leendő tanulói is általában a BME – számos országban jelen lévő – szakembereitől kapnak első kézből tájékoztatást a megszerezhető diplomáról, az életkörülményekről és a magyar kultúráról. Egyesek ennél is további segítséget, „utógondozást” nyújtanak és megszervezik, hogy a diákok a magyarországi beiratkozás utáni időszakban tett első lépései is zökkenőmentesek legyenek.

A háromévente megrendezett találkozók révén egyfelől az éppen aktuális műegyetemi információkat ismerik meg a képviselők, másfelől a karok ilyenkor tájékozódhatnak egymás képzéseiről, valamint a hallgatók adminisztrációjával foglalkozó munkatársak is ismereteket gyűjthetnek.

„Segítőink munkájára óriási szükségünk van” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Balogh Valéria, a Rektori Kabinet Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvivő szakértője, a találkozó egyik szervezője, aki ezt egy példával is alátámasztotta: „ha külügyminiszteri delegációk járnak külföldön, általában nincs kapacitásuk a magyarországi diplomaszerzés lehetőségeinek részletes bemutatására. Az érdeklődők ekkor az egyetemek ottani megbízottjaihoz fordulhatnak további információkért”.

Balogh Valéria nemcsak a workshop, hanem az azt megelőzően tartott műegyetemi nemzetközi diákfesztivál szervezője is volt

A Műegyetem külföldi támogató szakembereinek munkája a tiszteletbeli konzuléhoz hasonlít. Közöttük a BME régi diákjait, professzorokat, jogászokat, közgazdászokat találhatjuk. Vannak magyarok, vagy olyanok, akiknek magyar a feleségük, az egyik török képviselő például hazájában magyar szakon végzett – ecsetelte Balogh Valéria, hozzátéve, az az ideális, ha a megbízott jól ismeri saját országának köz- és felsőoktatási rendszerét, tisztában van a helyi munkaerőpiac szükségleteivel, a gazdaság fejlődésének irányával: rendszeresen járja az országát vagy a régióját (annak egyetemeit, középiskoláit), hogy személyes tapasztalatokat szerezzen, egyúttal feltérképezze a fizetőképes fiatalok körét is. Szakkiállításokon és más olyan egyéb programokon vesz részt, amelyekkel megismeri, hogy a saját hallgatóinak – leendő ügyfeleinek – mely ország oktatása nyújtja a legmegfelelőbb lehetőségeket. Gyakran hálózatban dolgoznak és több irodával is rendelkezhetnek egy országon belül is: a BME szerződésben meghatározott sikerorientált rendszerben működik velük együtt. Főként a fizető tanulókat igyekeznek megszólítani: a sikeresen felvett, majd két befejezett szemesztert elvégzett diák után az első éves tandíj 10%-át kapják meg jutalékként. Ez az összeg azonban jobbára jelképes, mivel nagyon sok kiadással jár a munkájuk. Kiadványokat, szóróanyagokat szerkesztenek és nyomtatnak, plakátokat készítenek és közeli vagy éppen távoli toborzó körutakra mennek. Mindegyikük rendelkezik anyanyelvű és angol honlappal; az egy-egy képviselő által gondozott felületeknek esetenként évente akár 70.000 látogatója is lehet.

„Az oktatás kiváló minősége és a világ minden országában elfogadott diploma megszerzésének reménye mellett számos más szempont is közrejátszik az egyetem kiválasztásban: ha az időjárás megszokható, a napi megélhetés fedezhető, biztonságos a környezet és kedvesek az emberek, akkor a toborzó a mi intézményünket javasolja majd a leendő diákoknak” – hívta fel a figyelmet Balogh Valéria a képviselőkkel folytatott rendszeres kapcsolattartás fontosságára. „Ezúton is köszönjük a karok szakembereinek, hogy megosztották tapasztalataikat. Külföldi képviselőink számára különösen fontos üzenettel bír: a kollégák az oktatásszervezés terén is teljes körű tájékozottságukról tettek tanúbizonyságot előadásaikban. Világossá vált minden érdeklődő számára: oktatóink mindent megtesznek azért, hogy a külföldi hallgatók a legmagasabb színvonalú képzésben vegyenek részt és sajátjuknak tekinthessék az egyetemet.”

E workshopokon fény derülhet arra is, mennyire fontos az egyetemnek a külföldi hallgató, mit tesz értük, milyen elvárásokat támasztanak velük kapcsolatban és bár nem angol anyanyelvűek, a BME oktatói mégis kiválóan beszélik e nyelvet. A képviselők emellett a rendezvény során megtapasztalhatják, hogy a kampusz épületei esztétikusak, kiválóan megközelíthetők, tömegközlekedéssel elérhetők, és a közelében jól ellátott üzletek működnek.

A képviselők időről időre a hazájukban szervezett szakmai eseményeken is részt vesznek. Ilyenkor hasznos, ha az egyetem Magyarországról érkezett megbízottja mellettük áll, ami az intézménnyel való jó együttműködés ékes példája lehet. „Amikor Cipruson jártam, én angol nyelven, a helyi képviselő pedig görögül tájékoztatta az érdeklődőket, hiszen nemcsak a jelentkező diákoknak, hanem a szüleiknek is voltak kérdéseik” – emlékezett a referens, hozzátéve, „ilyenkor általában nem szakmai ügyek merülnek fel, hanem a megélhetés, a közbiztonság és a lakhatás kérdései. Gyümölcsöző, egyúttal jó érzés szinte baráti kapcsolatban együtt dolgozni az egyetemért. Céljaink azonosak: kielégítő, pontos és tapasztalaton alapuló tájékoztatást nyújtunk az érdeklődő potenciális hallgatóknak”.

Más magyarországi egyetemek is alkalmaznak képviselőt külföldön, de a BME-nek sok más intézményhez képest jelentősebb számban dolgoznak. 2011-ben körülbelül húsz segítője volt a Műegyetemnek, ma csaknem hatvanan tevékenykednek. Nincs kizárólagos joguk a diákközvetítésre, tehát egy országban több képviselő is él. De természetesen nem csak rajtuk keresztül jöhetnek hozzánk a fiatalok. Gyakran közvetlenül keresik meg emailben vagy a különféle szakmai rendezvények alkalmával a referenst, és vannak, akik az egyre bővülő magyarországi ösztöndíjkínálat nyújtotta információkat kihasználva adják be jelentkezésüket – hívta fel a figyelmet Balogh Valéria.

A megbízottak közül többek nem vettek részt a műegyetemi találkozón, mert éppen toborzó körúton voltak országukban vagy oktatási kiállításon jártak, és előfordul, hogy valaki éppen felvételit bonyolít le. „Számukra is elküldjük a tájékoztató előadásokban foglaltakat, legyenek naprakész információik. Már az eseményre való meghívás felajánlása is gesztus részünkről: szeretnénk, ha képviselőink éreznék, fontos a munkájuk és számítunk együttműködésükre. Sokan eljöttek a közelmúltban a Műegyetemen rendezett külföldi diákok nemzetközi fesztiváljára is, és sikerült benyomást szerezniük arról, milyen kultúrák találkoznak a BME-n, és hogyan élnek, tanulnak fiataljaink összehangoltan, harmóniában” – összegezte Balogh Valéria. (A külföldi diákok fesztiváljáról a bme.hu is beszámolt – szerk.)

A találkozó végén Rátkai-Füzesi Adrien nemzetközi igazgató zárszavában megköszönte a képviselők megjelenését, fáradozását; Horváth György, a workshop moderátora pedig rámutatott a további szoros és sikeres közös munka fontosságára, egyúttal kérte további toborzó segítségüket, amelyben számíthatnak az egyetem támogatására.

HA-GI
Fotó: Philip János