„Alapműveltségünk, tanulási stratégiánk alakulására lehet hatással az online média”

A digitális világ támasztotta kihívásokra keresi a választ a GTK kutatójának közelmúltban megjelent, az online kommunikációval foglalkozó szakkönyve.

„A történelem során egyetlen kommunikációs forma sem épült be ilyen erősen a kultúra és a társadalom alrendszereibe, és volt hatással a mindennapi életre vagy az oktatásra, mint az online kommunikáció és a média. Átjárja világunk egészét és eddig nem látott paradigmaváltást hozott a hétköznapokban” – foglalta össze a nemrég a nagyközönség előtt bemutatott „Online – Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei” című kötetéről a bme.hu-nak Szűts Zoltán, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Műszaki Pedagógia Tanszékének tanszékvezető-helyettes, habilitált egyetemi docense. A műegyetemi oktató úgy véli, hogy „még a nyomtatott könyvek sem voltak képesek olyan gyökeresen átalakítani például az oktatási rendszert, mint a közösség által létrehozott tartalmak, a web 2.0-platformok, az e-learning és a MOOC (Massive Open Online Course, magyarul tömeges nyílt online kurzusok) formák”.

A csaknem 500 oldalas kötet az online kommunikáció és média, az információs társadalom és a digitális élet, a digitális pedagógia komplex világát mutatja be. Közérthető nyelven írja le az olvasó számára, hogy az online jelenségek hogyan ágyazódnak be a kulturális rendszerünkbe, milyen hatással vannak a társadalom szerkezetére és dinamikájára, egyúttal támpontot próbál nyújtani arra a sokakat foglalkoztató dilemmára, hogy milyen választ kell adni az információs társadalom polgárainak a folyamatosan változó digitális világ támasztotta tanulási kihívásokra.

Szűts Zoltán széles skálán vizsgálja az online kommunikációs formák és a tartalomtípusok történetét és elméletét, visszanyúlik egészen az 1960-as évek elejéig, amikor először merült fel az ember-számítógép interakció. Olyan kutatók munkáját ismerteti, akik részt vettek az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network, azaz az amerikai tudományos intézetek között kialakított számítógép-hálózat), majd az internet létrehozásában, és egy fejezetet szentel a magyar számítástechnika történetének, miközben kiemeli, hogy az egyik első hazai digitális számítógép a MESz-1 (Műegyetemi Számológép) volt, amelyet Kozma László, a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke jogelődjének alapítója irányítása alatt építettek Budapesten, a Műegyetemen. A gép 1958-tól egy évtizeden keresztül működött, és kiemelt oktatási célokat is szolgált.

Az oktató kronológiai szálra fűzve az 1960-as évektől a jelenig tárgyalja mindazon folyamatokat, amelyek gyökeres változást hoztak az elmúlt évtizedekben az online kommunikációban. Ilyenek például a világháló legnagyobb újdonságának számító, a linkeken való áthaladást biztosító hypertextualitás, az élményszerűséget erősítő multimedialitás, a személyes döntésekhez köthető interaktivitás, a valós világot digitális tartalmakkal és látvánnyal kiegészítő virtuális és az augmentált valóság, vagy éppen a képi fordulat részét képező, a kommunikációt felgyorsító emotikonok és egy új kulturális ökoszisztémát létrehozó, kaotikusan terjedő mémek. A közérthető technikai leírások mellett bemutatja az internetes kommunikáció és a média kultúrára, társadalomra, gazdaságra, közigazgatásra, oktatásra kifejtett hatását. Kitér egyebek mellett a képernyőről való olvasás, az élményszerűség, a creative commons (lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom (copyright) alá eső művek tulajdonosainak, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák. Mindezt változatos licenc- és szerződés-formákkal segítik, amelyek lehetővé teszik például a teljes közkinccsé nyilvánítást éppúgy, mint számos szabad licenc formát a nyílt tartalom biztosításához. A cél a jelenlegi szerzői jogi törvények problémáinak elkerülése, amelyek a tudás megosztását akadályozhatják, tekintve, hogy az innovációk és az új ötletek a már meglévőekre épülnek), a dotcom bubble (magyarul: dotkomlufi, az interneten zajló üzletágban ismert fogalom, az ilyen üzleti lehetőségek „kipukkanására” utal), az álhírek, a Big Data, a chatbotok, a crowdsourcing (magyarul: közösségi ötletbörze, a közösségben rejlő valós üzleti potenciál), illetve a sharing economy (magyarul: közösségi gazdaság egy olyan gazdasági és szociális rendszer, amely az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, az adatokhoz és a tudáshoz közösségi hozzáférést tesz lehetővé, a felhasználók akkor juthatnak hozzá a forrásokhoz, amikor épp szükségük van rá, anélkül, hogy meg kellene vásárolniuk) problémakörére is.

Szűts Zoltán még egyetemi hallgatóként kezdett bele a digitális kultúrát és a hypertextualitást elemző kutatásaiba, doktoranduszként egyre inkább az internetes kommunikáció és a média, majd oktatóként a digitális pedagógia felé fordult az érdeklődése. Szakmai motivációjáról elmondta: „abból indultam ki, hogy a mai internet egyszerre egy olyan globális kommunikációs és médiarendszer, az információ és a tudás terjesztésének eszköze, mely gyors léptekben átalakítja tér- és időfelfogásunkat. A számítógép, a digitális, multimediális, gyakran kis egységekből álló tartalom, a hálózatok és a nagy sebességű, mindig online állapot soha nem látott változásokat okozott. A téma többek között azért is aktuális, mert tudás és ismeretszerzés rendszerét sem hagyták érintetlenül a változások. A digitalizálás és könnyű kereshetőség eredményeképpen alapműveltségünk átalakult interaktív, globális, decentralizált, bármikor és bárhonnan elérhető, multimédia-jellegű, széles skálájú, azonban a korábbiaknál kevésbé bevésődő ismeretek összességévé. És számomra ez a változás rendkívül izgalmas, tanulmányozni érdemes téma”.

A mű egy olyan oktatási segédanyag, amelynek szövegét és gyakorlati példáit a szerző úgy fogalmazta meg, hogy az a különböző műegyetemi szakok diákjainak érthető, élményszerű és új ismereteket nyújtó legyen. „Molnár György tanszékvezető kollégámmal közösen tartott ’Innovatív oktatás és tanulás’ című kurzusunk segédanyagaként ajánljuk a kötetet, amely segíthet megérteni a jelen oktatási paradigmájának lényegét” – ismertette a könyv műegyetemi oktatásban történő hasznosulását Szűts Zoltán.

A szerző jelenleg harmadik kézikönyvén dolgozik, amelyben az információs társadalom környezetében, az információs műveltség birtokában a digitális pedagógia hatékony, kontextus függő módszertanát kutatja. Az új munkával összefüggésben elmondta: „abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az oktatás során is kipróbálhatom a módszertant, így a történeti és elméleti megközelítést az új monográfiámban is kiegészíti majd a gyakorlati példák és tapasztalatok nagy száma”.

TZS-GI
Fotó: Philip János, Karasz Lajos, Szűts Zoltán