A BME is hozzájárult az 5G hálózaton kommunikáló autonóm járművek sikeres manővereihez

Először mutatták be Magyaroszágon önvezető autók tesztelésével a legújabb telekommunikációs technológiákat a ZalaZONE járműipari tesztpálya első ütemének átadásán.

"Az ipar, a kormányzat és az akadémiai szféra sikeres innovációs együttműködésének kiváló példája a zalaegerszegi tesztpálya, amely a hagyományos és az automatizált járművek speciális vizsgálatain felül ideális környezetet teremt a legújabb telekommunikációs megoldások kipróbálására, tesztelésére és járműves környezetben történő alkalmazhatóságuk demonstrálására. A Műegyetem – biztosítva a tudományos hátteret – büszke arra, hogy kezdettől fogva részese lehet ennek a folyamatnak" – emelte ki Szalay Zsolt, a BME Közlekedési és Járműmérnöki Kar (KJK) Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, a ZalaZONE tesztpálya innovációs és kutatási vezetője abból az alkalomból, hogy Magyarországon először láthatta a nagyközönség, miképpen manővereznek 5G hálózaton kommunikáló önvezető járművek valós körülményeket szimuláló környezetben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Telekom, a T-Systems Magyarország, az Ericsson Magyarország, az iMar Navigation, valamint az APZ Kft. összefogása eredményeként. A BME képviseletében Józsa János rektor, Kotán Attila kancellár, Varga István, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja, Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, és Magyar Gábor, a VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense vett részt az ünnepségen, és az azt követő bemutatón.

2017-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem konzorciumvezetőként a Pannon Egyetemmel és a Széchenyi István Egyetemmel közösen 1,5 milliárd forint állami támogatást nyert az autonóm járműkutatás területén végzett vizsgálatokra. (A pályázat címe: EFOP-3.6.2-16-2017-00002 Autonóm járműrendszerek kutatása a zalaegerszegi autonóm tesztpályához kapcsolódóan.) A hároméves projekt keretében együttműködő intézmények közös kutatási folyamatokat alakítanak ki; a Műegyetemen az autonóm járművek alapkutatásaira, azok jövőbeni tesztelési lehetőségeinek vizsgálatára és az ezekhez szorosan kapcsolódó demonstrációs ("valós") járművekre került a hangsúly. A BME kutatói az elmúlt másfél évben a maguk által fejlesztett önvezető autó különböző funkciójának tökéletesítésén dolgoztak. A vizsgálatokat a budapesti telephely mellett a BME KJK Gépjárműtechnológia Tanszék a zalaegerszegi autonóm tesztpályán kihelyezett irodájában végzik. (Eredményeikről a közelmúltban a bme.hu is beszámolt – szerk. )

A BME további európai uniós pályázatban is részt vesz: a 2017 és 2021 között megvalósuló programban az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Széchenyi István Egyetemmel közösen működik együtt. (A pályázat címe: EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00001: Tehetséggondozás és kutatói utánpótlás fejlesztése autonóm járműirányítási technológiák területén. A partnerek a kutatói létszámot és utánpótlását ösztönző vizsgálatokat végeznek, fejlesztik a nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitást, továbbá a konzorciumi felek tehetséggondozó programjainak megvalósulását segítik, és támogatják e társak bekapcsolódását az Európai Felsőoktatási Térség munkájába, hozzájárulva a magyar felsőoktatási rendszer teljesítményének fokozásához.

Mindeközben a BME FIKP projekt keretében több mint tíz ígéretes területen zajlik Mesterséges intelligencia kutatás, amelyek olyan jelentős és aktuális témákkal foglalkoznak, mint az adatbiztonság, a tudásalapú robusztus kiberfizikai rendszerek, a robotika és intelligens gyártás, a járműintelligencia és kommunikáció, az okos településirányítás, az idősorok adatbányászata, városi mobilitási szolgáltatások, az intelligens épületek, az 5G hálózatba kapcsolt és autonóm járművek tesztelése, valamint a környezetérzékelés és szituációértékelés.

A BME és a ZalaZONE közös szakmai bemutatóján a Műegyetemen kifejlesztett SMART egy egyedi, úgynevezett “Scenario in the loop" megoldást mutatott be, amelynek lényege, hogy elmossa a határokat a virtualitás és a valóság között, az autonóm járművek funkcionalitását a valós környezethez hasonló, komplex közlekedési helyzetben, biztonságos körülmények között teszteli. A SciL tesztelési keretrendszer részeként egyedileg kialakított, önvezető üzemmódban közlekedő autó reagált a szimulációs környezetben, a virtuális térben elhelyezett, és a valós térben az önállóan, szenzorokkal érzékelt objektumokra – mindezt a világon egyedülálló módon, 5G hálózatot felhasználva.

A BME által fejlesztett ZalaZONE Tracker rendszer lényege, hogy egy központi felületen, valós időben figyelemmel kísérhessük a tesztpályán haladó járműveket. Segítségével lekövethetők a pályára kihelyezett szenzorok és azok értékei, valamint üzenetek is küldhetők a területet használó pilóták számára. Mindemellett a felület grafikonok formájában megjeleníti a pályahasználattal és az érzékelőkkel kapcsolatos legfőbb statisztikai értékeket.

A csaknem 400 fős közönség több 5-6 perces demót láthatott élőben: az egyik az úgynevezett “Valet Parking" funkcióra fókuszált. A jármű telefonhívásra automatikusan kiparkolt és önállóan odament a hívóhoz. Mindeközben a demó alatt egy virtuális és egy kontrollált "dummy" gyalogos is keresztezte az útját, amelyekre reagált.

A másik funkció a “Traffic Jam Pilot". Itt az autó a kamera szenzorával érzékelt sávokat követte a kormányzással, illetve a sebességét az előtte haladó járműhöz igazította. A bemutató közben először egy virtuális, majd egy valós autót követett.

Mindkét funkció esetében a SMART működését a belső kamerák segítségével kivetítőn láthattak a vendégek, (azt is, hogy a biztonsági sofőr nem avatkozott be), a szimulációban megjelenő virtuális világ pedig egy ledfalon jelent meg. A képi tartalmat drón által készített felvételek színesítették.

Az iMAR Navigations tesztautói ezt követően valós idejű forgalmi szituációkat demonstráltak a nemrégiben bemutatott PEGASUS munkamenet szerint: az úgynevezett Traffic Simulation Vehicle (Forgalmi Szimulációs Jármű) teljesen automatizált üzemmódban mutatott be előzést, elhaladást a ZalaZONE pálya smart city területe mellett, szintén az 5G infrastruktúrán alapuló kommunikációs rendszert felhasználva.

A Magyar Telekom 2019 januárjában indította el Magyarország első szabványos 5G tesztállomását Zalaegerszeg belvárosában. A városközponti bázisállomás mellett a vállalat a ZalaZONE pályán is 5G-képessé alakította a meglévő adótornyát, amelynek célja, hogy a terület a hagyományos mellett a hálózatba kapcsolt önvezető autók fejlesztésére, tesztelésére is alkalmassá váljon.

Az 5G mobiltechnológiát az Ericsson Magyarország telepítette a járműipari tesztpályára, felhasználva a Telekom helyszíni adótornyát, a szélessávú optikai kapcsolatot és az energiaellátást. A teszthálózat megvalósítását az Ericsson, a Telekom és a T-Systems Magyarország mérnökei közösen végezték. A helyszínen az 5G hálózat jelenleg a 3,5 GHz-es frekvencia sávban üzemel, amelynek ideiglenes használatához az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adott engedélyt. Az 5G hálózat 10 ms alatti késleltetése teszi lehetővé, hogy az önvezető autók a központi infrastruktúrán keresztül biztonságosan kommunikálhassanak egymással és egy opcionális vezérlő központtal, és megbízhatóan reagálhassanak a forgalmi helyzetekre.

A zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályát Orbán Viktor miniszterelnök adta át, aki a rendezvényen résztvevők – köztük miniszterek, nagykövetek, jelentős hazai és külföldi cégek vezetői, egyetemi vezetők, oktatók, kutatók, szakemberek – jelenlétében elmondta: várakozása szerint a helyszínen egy regionális szakmai központ jöhet létre, amelynek a vonzáskörzete az egész régióra kiterjed, sőt európai kihatása is lehet. A beruházás forrásait a költségvetés biztosította 45 milliárd forintból, a második fázis pedig a tervek szerint 2020-ig épül meg.


Az ünnepi beszédeket követően Orbán Viktor miniszterelnök, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Háry András, a tesztpálya ügyvezetője közösen nyomták meg azt a gombot, ami a pálya működésének indítását jelképezte

A kormány 2016 májusában döntött a járműipari tesztpálya zalaegerszegi megvalósításáról azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a hazai járműipari kutatás-fejlesztési kapacitások erősítéséhez. A döntésről a miniszterelnök a Műegyetemen tartott, a Jövő autói című konferencián számolt be, egy évre rá letették az alapkövet, két évvel később pedig már elkészült az első ütem: Zalaegerszeg határában 265 hektáros területen a tesztpálya első moduljaként épült meg a 300 fős konferenciatermet magába foglaló fogadóépület, a tesztpálya-használók bázisaként szolgáló technikai épület, továbbá a dinamikai felület, a kezelhetőségi pálya, valamint a fékek vizsgálatára alkalmas, nyolc különböző útfelületet imitáló pályaszakasz. Elkészült a smart city, vagyis okosváros első öthektáros területe is, ahol a városi forgalom körülményeit lehet szimulálni. A szakmai előkészítésben a BME mindvégig részt vett.


A tesztpálya terve

A zalaegerszegi próbapálya egyediségét az adja, hogy nemcsak a hagyományos járműdinamikai tesztek elvégzésére nyújt lehetőséget, hanem az önvezető járművek, továbbá az elektromos járművek vizsgálatait is lehetővé teszi. (A Zala Zone pályaelemeiről részletesen is olvashatnak – szerk.)

"Büszkék vagyunk arra, hogy partnereinkkel közösen, valós körülmények között szemléltethetjük, hogy milyen szerepe van az 5G hálózatnak az autóipari fejlesztésekben, különös tekintettel az önvezető technológia elterjedésére. A ZalaZONE tesztpálya Európában egyedülálló módon számos autóipari gyártó számára nyújt kivételes tesztelési lehetőséget, felhasználva a Magyar Telekom által a pályán kialakított 5G hálózati infrastruktúrát is" - mondta a bemutatót követően Rékasi Tibor, a cég vezérigazgatója.

"A mindeddig külön zajló fejlesztések – önvezető járművek, 5G hálózat, infrastruktúra és hálózati kommunikáció – a tesztpályán közösen folytatódhatnak, komoly versenyelőnyt teremtve a hazai szereplőknek mind régiós, mind európai szinten. A rendkívüli sebességgel változó világban a kormányzat, a piac és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó innovációs szereplőknek át kell lépniük a hagyományos szerepeken és új együttműködési formákat kell teremteniük. Ezért is példaértékű a ZalaZONE" – hangsúlyozta Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója, a Zalai Önvezető Jármű Klaszter elnöke.

"Az Ericsson Magyarország nagyon büszke arra, hogy vezető technológiájával segíthette az ország első 5G hálózatot használó önvezető autós bemutatóját. Ez a projekt jó példa arra, ahogy a különböző iparágak közötti szoros kooperáció lehetővé teszi az 5G technológia előnyeinek és lehetőségeinek hatékony kiaknázását" – emelte ki Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója.

"Nagyra értékeljük a meghívást, hogy a zalai tesztpályán egyetemi kutató- és távközlési partnereinkkel mutathatunk be egy olyan vezető technológiai megoldást, amely már most teljesen automatizált. Érdeklődéssel várjuk Magyarország és Németország további szoros együttműködését az európai autóipar megerősítésére, amelynek során a legversenyképesebb, megbízható megoldásokat mutathatunk be megfelelve a magas szintű európai szabványoknak" – adott hangot reményének Edgar v. Hinüber, az IMAR Navigation németországi vezérigazgatója.

A megnyitóval egy időben adta át a pályára telepített, Sparkon megoldáson alapuló okos parkolási rendszerét a T-Systems Magyarország. A szenzorokkal figyelt parkolási területről jelenleg applikáción keresztül kapnak információt az irányítók. A folyamatos közös fejlesztés célja, hogy az önvezető autók irányítás nélkül is értelmezni tudják a parkolási rendszer adatait, így nagyobb távolságból is optimalizálni tudják a parkoláshoz szükséges időt előre lefoglalva a használni kívánt parkolási helyet.

5G mobilhálózatot használó önvezető autók bemutatója először Magyarországon a ZalaZONE tesztpályán

A következő generációs 5G mobiltechnológia az eddigieknél megközelítőleg tízszer nagyobb adatátviteli sebességet és jelentősen rövidülő válaszidőt, egyben a mostaninál lényegesen jobb ügyfélélményt biztosít majd. A jelenlegit többszörösen meghaladó kapacitásnak köszönhetően több tízmillió eszköz hálózatra való kapcsolódása válik lehetővé egyszerre. A merőben új hálózati koncepció a vezetékes és a mobil kommunikáció előnyeit egyesíti. Lehetőségei nemcsak a sebességben rejlenek, hanem a beépített hálózati intelligenciában és a más technológiákkal történő együttműködésre való képességben is. Mindennek köszönhetően az 5G számos új megoldást hoz majd az ipar, az energetika, a mezőgazdaság, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás, és szinte az élet minden területén. Az új technológia várhatóan néhány éven belül válik általánosan elérhetővé Európában.

– GI –
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt,Varga György, Alapjárat/Háfra Zsolt, digitalhungary.hu, T-Systems Magyarország Zrt., magyarepitok.hu, automotor.hu, Ericson Magyarország
Videó: T-Systems Magyarország Zrt.