A közlekedéstudomány nemzetközi seregszemléjének adott helyszínt a Műegyetem

20 ország több mint 180 szakembere találkozott a KJK által szervezett hEART 2019 konferencián.

„A rendezvény az egyik legszínvonalasabb a közlekedéstudomány területén: kifejezett célja, hogy segítse a fiatal PhD hallgatókat kutatásaik bemutatásában” – emelte ki a bme.hu kérdésére Esztergár-Kiss Domokos, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék tudományos munkatársa, a program főszervezője. Hozzátette: az eseményen neves kutatók is előadtak, ami kiváló lehetőséget jelentett az ifjú pályatársak kapcsolatépítésére.

A European Association for Research in Transportation (hEART, magyarul Közlekedési Kutatások Európai Szövetsége) olyan rangos, európai közlekedéstudományokkal foglalkozó nemzetközi szervezet, amelynek doktori iskolával rendelkező egyetemek a tagjai. A BME – a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar révén – több mint öt éve partnere e szervezetnek. Oktatói és kutatói rendszeresen részt vettek az évente más-más európai felsőoktatási intézmény által szervezett konferenciákon, mostanra pedig már a rendezés jogát is elnyerte. Az idei, 8. konferencián közlekedési modellezési kérdések, a dinamikus közlekedési adatok elemzések módszereinek fejlődése, az utazási szokások változásai, illetve a megosztott és autonóm járművek témái álltak a középpontban.

A rendezvényt megelőző napon tartott nyári egyetemen 65 PhD hallgató követhette figyelemmel neves előadók prezentációit a dinamikus modellezésről, a fenntarthatóságról, a gépi tanulási módszerekről és a járműautomatizálás hatásairól.

„A szeptember elején megrendezett háromnapos konferencia, valamint az előtte lezajlott nyári egyetem teljes körű megszervezését vállaltuk: a felhívás közzétételétől, a tudományos bírálóbizottság összehívásáig, a beküldött cikkek áttekintésétől a vendéglátás háttérmunkájáig mindent mi végeztünk” – hangsúlyozta a fiatal kutató, hozzátéve, a nemzetközi hírű szakemberekkel folytatott közös feladatvégzés értékes szakmai és személyes tapasztalatokkal szolgált.

„Szerencsére már volt jártasságunk hasonló nagyvolumenű rendezvények szervezésében: 2015-ben a Models and Technologies for Intelligent Transportation Systems (MT-ITS), illetve 2017-ben az Euro Working Group on Transportation (EWGT) konferenciákat hoztuk el Budapestre” – idézte föl a fiatal szakember, hozzátéve, a legnagyobb kihívást a megfelelő tervezés és a határidők ütemezése jelentette, hiszen a programszervezésben sok folyamat épül egymásra. Elmondta még: „a legstresszesebb időszak talán tavasz végén az értékelési folyamat volt, amikor a 200 beküldött cikkhez kellett megfelelő bírálókat keresni szerte a világból. Ebben persze segített a tudományos bírálóbizottság, de a határidő teljesítésében a teljes hazai csapatnak is része volt”.

A program rendkívül tartalmasra sikeredett, 22 szekcióban 120 előadást hallgattak meg az érdeklődők. A konferencia vendégeként Sergio R. Jara-Diaz professzor, az MIT-n doktorált közlekedésgazdaságtani szakember, az Universidad de Chile egykori dékánja a közösségi közlekedés tervezésének gazdasági vonatkozásairól beszélt a közönségnek.

A plenáris előadásokon Chandra R. Bhat, a University of Texas professzora a döntési modellek új irányait mutatta be, Cathy Macharis, a Vrije Unversiteit Brussels professzora a közlekedési rendszerek átalakításának fontosságát emelte ki a klímavédelmi célok elérésével összefüggésben, míg a zárónapon Eric T. Verhoef, a Vrije Universiteit Amsterdam professzora a megnövekedett autóforgalom által generált emissziós értékek emelkedésének kihívásait részletezte, valamint az európai városvezetők e téren felmerülő feladatairól osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A Műegyetem kutatóinak előadásai főként a fenntartható mobilitás és a járműdinamika területének problémáit járták körül.

Arthur Piazzi és Tettamanti Tamás a városi közlekedési hálózatokat elemezték gépi tanulásos algoritmusokal, míg Horváth Tamás Márton, Tettamanti Tamás, Varga Balázs és Szalay Zsolt az autonóm szimulációs tesztkörnyezet forgalombecslés céljából való kiépítésének problematikáját járta körül. Daniel Graham és Hörcher Dániel a mobilitási szolgáltatások árazási kérdéseit elemezte, Dimitrios Rizopoulos és Esztergár-Kiss Domokos pedig azt mutatta be, hogy miképpen történik a tevékenységi láncok optimalizálása elektromos járművekkel. Sarbast Moslem és Duleba Szabolcs is előadott, ők a közösségi közlekedés hatékonyságát Pareto-teszt segítségével vizsgált kísérlet eredményeit ismertették.

„A konferenciáról csak pozitív visszajelzéseket hallottunk, és ez azért is különösen szívmelengető, mert olyan ismert professzorok fejezték ki elégedettségüket, akiknek cikkeit még PhD hallgatóként olvastam. Talán az volt a titkunk, hogy minden részletre nagyon odafigyeltünk” – fejtette ki Esztergár-Kiss Domokos. A szervező szerint az ilyen nívós konferenciák budapesti megrendezése elsősorban azért fontos, mert így a BME-n zajló tudományos vizsgálatok felkerülnek az európai kutatási térképre. Úgy fogalmazott: „hiszem, hogy a munkánk színvonala nem tér el nagymértékben a külföldi híres kutatóintézetekétől, csak az ismertségünk alacsonyabb, továbbá a promóciós és a pénzügyi lehetőségeink korlátozottabbak”.

A fiatal kutató megjegyezte: a közlekedéstudományban számos új kutatási irány jelent meg az utóbbi években, mint a fenntartható közlekedés, a Smart City, a mobility-as-a-service koncepció és az autonóm járművek. Mindezek a mostani konferencia-előadások tematikájában visszatükröződtek, miközben a kari kutatások is szorosan lekövetik a paradigmaváltozásokat: több kapcsolódó projektben (Horzion 2020, Interreg és COST Action) részt vesznek, illetve releváns szakmai szervezeteknek is tagjai, mint pl. a European Association for Research in Transportation (hEART), a European Conference of Transport Research Institutes (ECTRI) és az Association for European Transport (AET).

A konferenciáról egy összefoglaló videó is készült.

(Forrás: European Association for Research in Transportation)

HA-GI
Fotó: European Association for Research in Transportation