A vizsgálatban a BME a Nemzeti Kiválósági Program konzorciumi tagjaként vesz részt.

„A projektben zajló kutatások a budapesti ivóvízellátást fenyegető új, vagy kevéssé feltárt kockázatokra hívják fel a figyelmet. Terepi méréseket és modellezéseket végzünk a szerves mikroszennyezők, az antibiotikum-rezisztens kórokozók és az éghajlatváltozás hatásainak becslésére” – összegezte a „Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig (2018-1.2.1-NKP-2018-00011)” című, a Nemzeti Kiválósági Program „D” alprogramjáról („Tiszta ivóvíz” Nemzeti Program) Honti Márk, a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén működő MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a feladatokban részt vevő műegyetemi szakembergárda koordinátora. Elmondta azt is, hogy ez a tudományos munka a dunai vízbázist érintő korábbi vizsgálatokhoz képest több szakterületet érint, ez által egy komplex projektről van szó.

„A parti szűrésű kutak biztosítják az országos ivóvízellátás harmadát, míg Budapest csaknem kétmilliós lakossága szinte teljes egészében a parti szűrésű vizet használja” – ismertette Honti Márk, aki szerint ezért is fontos, hogy többet tudjanak vizsgálataik révén az ún. hagyományos szennyezők (természetes szerves anyagok, növényi tápanyagok) mellett az újabban felismert veszélyforrásokról is, amelyek pl. szennyvízzel kibocsátott gyógyszermaradványok (antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, epilepszia vagy magas vérnyomás elleni szerek hatóanyagai vagy azok aktív bomlástermékei), emberi vagy állati eredetű hormonok, hormonhatású kemikáliák, a mezőgazdasági területekről bemosódó peszticidek és antibiotikum-rezisztens mikroorganizmusok is lehetnek. A konzorcium kutatói a mintavétel helyszínein, azaz a Dunában és a vízellátó rendszer különböző részein, valamint laboratóriumokban végeznek elemzéseket, így információt kapnak a víz minőségének és mikrobiológiai tulajdonságainak változásáról egyaránt.

Az ÉMK két tanszéke vesz részt a Dunát és a vízellátó hálózatot érintő vizsgálatokban, mérésekben és modellezésben. A Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéken jelenleg 3 senior kutató, 2 PhD-hallgató, 2 MSc-hallgató és technikusok végzik a kutatásokat: elemzik a Duna áramlási viszonyait és a hordalék vándorlását kétheti rendszerességgel két mintaterületen akusztikus áramlásmérésekkel és hordalék-mintavételekkel. További tanszéki szakemberek követik a Duna vízminőségének térbeli változékonyságát a mintaterületeken, új hordalékelemzési módszereket tesztelnek, vizsgálják a parti szűrésű vízbázisok környezetében a folyó medrének fizikai összetételét. Az áramlások és hordaléktranszport megismerésére számítógépes szimulációkat végeznek, feltárják a parti szűrésű vízbázisok környezetében a hordalékvándorlás dinamikáját, hogy pontosabb ismereteket szerezzenek a kolmatációs folyamatokról (a folyómeder kavicságyának vízáteresztő képességét csökkentő finom szemcsékből álló lerakódás – szerk.), ami a vízkitermelés mennyiségi és minőségi jellemzőiben meghatározó szerepet játszik. Mindezek mellett tájékozódnak a Budapest feletti vízgyűjtő területről érkező gyógyszermaradványok transzportjáról is.

Fagyasztásos mederanyag-mintavevő használata vizsgálat közben

A Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék 7 senior kutatója is dolgozik a nagyszabású projektben, további 2 fiatal pedig a PhD-disszertációját készíti a témában végzett vizsgálataik alapján. A tanszék szakemberei hálózathidraulikai kérdésekkel foglalkoznak: céljuk a nyomás alatti és a gravitációs hálózatok szimulációs modellé történő összekapcsolása. Követik a szennyeződések útját a folyómedertől a fogyasztói vízvételig, együttműködnek a Fővárosi Vízművek munkatársaival egyes vízminőségi komponensekre vonatkozó több évtizedes mérési adatsorok feldolgozásában, majd a kapott eredmények alapján górcső alá veszik a parti szűrésű rétegben és a hálózatban bekövetkező esetleges vízminőség-változásokat.

A Műegyetem részvételével zajló kiemelt projekt elmúlt másfél évében a kutatók kidolgozták a mérési tervet és lezajlottak a kísérletekhez szükséges eszközbeszerzések is. „Megismertük a különböző új, optikai és akusztikus elven működő helyszíni és laboratóriumi hordalékelemző eljárások jellemzőit és alkalmazásaik korlátait. Kutatóink kapcsolatot állapítottak meg a két mintaterületen a vízhozam és a folyóban szállított hordalék mennyisége között, emellett létrehoztunk egy térinformatikai adatbázist a főváros feletti vízgyűjtő folyóhálózatáról és szennyező forrásairól” – ismertette Honti Márk. Hozzátette, a projekt további részében az ivóvízellátásra kockázatot jelentő jövőbeli fejlemények azonosítására készülnek. Ehhez figyelembe veszik az éghajlatváltozás, az urbanizáció és a fokozódó biológiai és kémiai terhelés okozta várható káros hatásokat, illetve javaslatokat tesznek a kockázatok könnyebb feltárását és kezelését elősegítő beavatkozásokra. „Bízunk benne, hogy a projekt eredményeként részletesebb információink lesznek a különböző szennyezőanyagok térbeli elterjedéséről, a folyó ökoszisztémájának működését és vízminőségben betöltött szerepéről, a parti szűrés hatékonyságáról és az ivóvízhálózatban fellelhető esetleges másodlagos vízminőségromlások okáról és kockázatáról” – részletezte a teljes kutatási program várható eredményeit a BME szakembere. „Tapasztalt és fiatal kutatóknak egyaránt izgalmas és új lehetőségekkel kecsegtető munkában vállalt feladatot a Műegyetem, amelynek oktatásbeli hasznosulása sem elhanyagolható” – jegyezte meg Honti Márk, hozzáfűzve: a következtetések beépíthetők az MSc- és PhD-kurzusok tananyagába, egyúttal további kutatási témaként szolgálhatnak.

TZS-GI
Fotó: Takács Ildikó, BME Építőmérnöki Kar