„Kiválthatják a számítógépek az építészek munkáját?”

A szakma elkövetkező 20 évéről, a technológiai fejlődéshez kapcsolódó tervezési lehetőségekről és a hazai trendekről tartottak vitaindító fórumot a BME-n.

„Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének és társadalmi változásainak üteme egyre gyorsabb, emiatt a különféle szakmák és munkafolyamatok átalakulnak és új perspektívákat nyitnak meg a különböző iparágakban. Szakmabeli társaimmal azt szeretnénk feltérképezni, hogy a következő évtizedekben miképpen alkalmazkodik ezekhez az új viszonyokhoz az építőipar és az építészek, mennyire alakul át az építészeti tervezés folyamata, kik lesznek a résztvevői, mik lesznek az eszközeik, és milyen igényekkel jelentkeznek” – foglalta össze a témában tartott konferencia lényegét a tudományünnepi rendezvényt életre hívó Kovács Ádám, a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Építészeti Geometria és Informatika Tanszék tanársegédje. „A szemünk láttára alakulnak át az eddig megszokott munkafolyamatok, a virtuális világban elérhetővé vált a határok nélküli számítási kapacitás, megjelent a mesterséges intelligencia, a 3D nyomtatás, az okoseszközök és a szélessávú internet, amelyek mind átformálják a szakmák jövőjével kapcsolatos elképzeléseket” – vélekedett Kovács Ádám, aki építészeti jövőkutatásokat is folytat, vizsgálva az építészet innovációit, a rendelkezésre álló erőforrásokat, a szakértők véleményét, a mindennapi emberek álláspontját és a társadalmi normákat.

A mostani esemény és a fiatal szakember doktori kutatása a lakóépületek irányából közelíti meg az építészeti tervezés jövőjének kérdését; vizsgálatában 160 gyakorló építészt és 120 laikus válaszadót kérdezett meg arról, hogy szerintük milyen lesz az építészeti tervezés folyamata 2038-ban. A válaszok összesítése utáni következtetések alapján Kovács Ádám kétféle jövőképet vázolt föl: az egyik, az ún. „kívánatos” miszerint a jogszabályi környezet várhatóan nem javul, ám a virtuális jogszabálykövető segédek sok terhet levesznek majd az építészek válláról. Bizonyos kalkulációs feladatok automatizálásával több idő juthat a kreatív feladatokra, a megrendelővel egyre jobb kapcsolatot alakíthatnak ki a szakemberek, akik így korrektebb díjazást is kérhetnek a szolgáltatásaikért, ez által javul a megbecsültségük. Kovács Ádám úgy véli, hogy a nagy múltú multinacionális cégek mesterséges intelligencia felhasználásával lakóépület-tervező szoftvereket hoznak létre, így építésztervező beavatkozása nélkül készült instant tervekkel rukkolnak elő a fogyasztók számára, miközben azért a drágább és komplexebb létesítmények megalkotásához továbbra is szükség lesz az emberi gyakorlatra és szakértelemre. Prognózisa szerint a klasszikus, generalista építész szerep szétesik, így várhatóan megjelennek új szerepkörök, mint például a kreatív építész adatelemző, aki begyűjti és összegzi a projekthez szükséges adatokat, innovatív ötleteivel megoldásokat dolgoz ki; az építész-pszichológus, aki a vevő és a megrendelő szubjektív igényeit egyesíti, egyben ő lesz a tolmács az ember-gép interakcióban. A ma is létező építész projektmenedzserek 20 év múlva az informatikából átvett módszertanokkal és projektmenedzsment szoftverekkel a hatékonyabb munkaszervezésre törekednek. A technikai oldalt tekintve várhatóan a minimálisra csökken a papír alapú tervezés, és csak egy szűk réteg használja majd a skiccelésnél magasabb szinten a szabadkézi rajzokat. „A hangsúlyeltolódásra és a szerepkörök gyökeres átalakulására időben fel lehet készülni, így a változás kölcsönösen előnyös lehet a megrendelői és a tervezői oldalon” – summázta a jövő egyik lehetséges forgatókönyvéről a műegyetemi tanársegéd.

A leírtak ellentéte a fiatal kutató „elkerülendő jövőképének” víziójában jelenik meg. Ebben a nemkívánatos, pesszimista felállásban a jogszabályi háttér tovább bonyolódik és akadályozza építészmérnököket feladataik ellátásában, és a helyzet odáig fajul, hogy a nagyvállalatok instant tervezőprogramjai miatt a kisebb cégek tönkremennek. E felfogás szerint is átalakul az építészmérnökök szerepe, de itt úgy, hogy névleges felelős-tervezőként az automatizált szoftverek kiszolgálói lesznek, ázsiójuk csökken és kiszolgáltatottá válnak az időszakos gazdasági konjunktúráknak. Az oktatásban tovább zajlik az építész-generalisták képzése, a fiatal szakemberek egy terület mélyreható ismereteivel sem rendelkeznek, és hiányosságokkal küzdenek majd a szociális készségek terén. A jogszabályi előírások a 3D-s szerkezettervek megalkotását követelik meg, miközben az ehhez szükséges feltételek még nem adottak, amelynek következtében gyors és elnagyolt modellek születnek. „Ezen pesszimista elgondolás alapján az építészek a globális trendek alárendeltjei, és inkább elszenvedői, mintsem alakítói lesznek a folyamatoknak. Szélsőséges esetben fennáll annak is a lehetősége, hogy az emberi tényező kihal a jövő épülettervezéséből” – vetítette előre Kovács Ádám, aki ugyanakkor bízik abban, hogy pályatársai megértik és képesek megfogalmazni a hivatásukat fenyegető problémákat, és az ideális jövőhöz kapcsolódó elvárásaikat.

„A közös gondolkodás kezdete volt ez az esemény, ahol a résztvevők között párbeszéd indult az építész szakma ideális jövőképének megformálásáról” – jelentette ki a műegyetemi szakember, hozzátéve, két vitaindító előadás hangzott el a témában: Kovács Ádám ismertette kutatásának eddigi eredményeit, majd Kolossa József, az ÉPK Lakóépülettervezési Tanszék egyetemi docense megosztotta nézeteit a tervezőmérnök szerepének várható átalakulásáról, és arról, hogy vélhetően milyen készségekre lesz szüksége a jövőben egy építésznek. Az előadásokat ún. design thinking foglalkozások követték, amelyeken 4-6 fős kiscsoportok alkottak véleményt az előre megadott témákban.

Kovács Ádám úttörő módszere révén az építészeti tervezés valamennyi részterületére kiterjedő átfogó jövőkép megalkotására törekszik, amelyhez a találkozón résztvevők közösségi véleményét is felhasználja. Tervei szerint tovább folytatja vizsgálatait, és a közeljövőben megalapítja az Építészet Jövője Intézetet, amellyel célja, hogy rendszeresítse a mostani eseményhez hasonló szakmai rendezvényeket, választ adva az építészeti folyamatokkal és az építész szakmával összefüggő aktuális kérdésekre.

TZS-GI
Fotó: Takács Ildikó