A BME egykori helyszínének építészettörténetéről szóló kiállítás nyílt Isztambulban

A január 12-ig látogatható tárlatot a tervek szerint idén Budapestre hozzák.

A program keretében a közönség először láthatja a Budapest Lágymányos területén, a Műegyetem helyén 1896–1897 között állt szórakozónegyed eddig ismeretlen dokumentumait és terveit, amelyeket a rendezvényhez kapcsolódó alapos vizsgálat során találtak meg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. Szintén először történt meg az egykori helyszínről a magyarországi gyűjteményekben fellelhető vizuális és tárgyi anyagok (hirdetések, plakátok), továbbá a korabeli folyóiratokban megjelent hírek átfogó bemutatása – mondták az Isztambuli Magyar Intézetben „Konstantinápoly Budapesten” – A mesés kelet megidézése a 19. század végi Budapesten, a Duna öblében címmel nyílt kiállítás kurátorai: a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék részéről Kiss Zsuzsanna Emília mérnöktanár és Rabb Péter adjunktus, továbbá Kovács Máté Gergő doktorjelölt. A tanszék és az intézet közös tárlatán az épületegyüttes, illetve a korszakot meghatározó orientalizmus magyarországi építészetre gyakorolt hatása került a fókuszba a témában történt komplex építészettörténeti elemzésekkel. A sajátos interdiszciplináris összefogás eredményéhez számos tudományterület képviselői járultak hozzá, egyedülálló kontextusba helyezve a lezajlott kutatásokat.

A Gerster Károly által tervezett épületegyüttest – amely üde színfoltja volt a korabeli orientalizáló építészetnek – „Konstantinápoly Budapesten” néven adtak át a nagyközönségnek 1896-ban. A többnyire könnyűszerkezetes, díszlet módjára történő kialakítás egy-egy konstantinápolyi épületet igyekezett megidézni, habár a közvetlen felhasznált formák sok esetben észak-afrikai (maghrebi), vagy ibériai, mór területekről származtak. A szórakozónegyed nem volt hosszú életű: megnyitását követő évben bezárt, emléke azonban napjainkig fennmaradt.

„Konstantinápoly Budapesten” (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény )

A kiállítás Budapest Főváros Levéltára, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék Rajz- és Tervtára, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye, illetve Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Filmarchívum történeti térképei, tervei, filmjei és képei segítségével ad áttekintést az épületegyüttes történetéről.

Az egykori épületegyüttes minél egyedibb, élményszerűbb bemutatása volt a cél – hangsúlyozták a kurátorok, hozzátéve, hogy a tárlaton az Építészmérnöki Karon elsajátítható tudásbázis széles spektrumának hatása érezhető (építészettörténeti kutatás, tudományterületek összefogása, egyedi belsőépítészeti és múzeumtechnikai megoldások, komplex téri világ), így ez a rendezvény és a megalapozó komplex kutatás, valamint a kiállítás belsőépítészeti tervezése kizárólag itt, a BME-n jöhetett létre, az együttműködő levéltárak közreműködésével.

A látogatók a terület helyszínrajzán lépkedve “bebarangolhatják” az egykori épületeket, miközben megismerhetik a korszak magyar-török kapcsolatainak kereteit, átfogó építészettörténeti elemzését, korabeli párhuzamait, az épületeken használt motívumokat és azok eredetét. Az egyedi élmény részét képezi, hogy megszemlélhető az a ma már ritkaságnak számító eredeti emlékérem is, amelyet a szórakozónegyed XIX. századi megnyitásakor osztogattak.

A 2020. január 12-ig ingyenesen látogatható kiállítás az Isztambuli Magyar Intézet “Diversity in Unitiy: Intercultural Dialogue Through the Waves of Danube” című Európai Unió által támogatott programjának keretében valósult meg. A kurátorok és a kiállítás szervezőinek reményei szerint a tárlatot idén Budapesten is bemutatják.

 

– GI –
Fotó: Isztambuli Magyar Intézet
Bélyegkép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény