2020. január 07.
A SMOG-P-t naponta négy-öt alkalommal láthatják hazánkból a szakemberek, összesen negyven-ötven percnyi hozzáférési idővel.
„Pályára állt és jelenleg is aktív a 2019. december 6-án útjára bocsátott fejlesztésünk” – mondta a bme.hu-nak Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense, a SMOG projekt vezetője. A Rocket Lab amerikai cég Electron típusú rakétája az új-zélandi Mahia-félszigetről startolt el, rajta hat, köztük két magyar kisműholddal. A SMOG-P az 5 cm-es élhosszúságú kocka méretével, működő űreszközként világelső lett, miközben az ATL-1 –az első magyar magánműhold, ahol az egyetemi háttér szellemi segítséget jelentett a megalkotásában – is küld jeleket. (Az eseményről korábban a bme.hu is beszámolt – szerk.)
Elhelyezésre várva a SMOG-P (jobbra) és ATL-1 (balra) műholdak
|
A SMOG-P, az első magyar 1-PocketQube (5x5x5cm) méretű műhold teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, a képzési rendszerbe illesztve, szponzorok támogatásával. A fejlesztés a Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK) a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanárainak koordinálása mellett zajlott. A munkában jelentős szerepük volt a Gépészmérnöki Kar (GPK) diákjainak, valamint külső szakértőknek is. A felbocsátás költségét a VIK, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) együttesen biztosították. A műhold neve az ”elektroszmog” szóra utal, a P pedig a ”precursor”, azaz az előfutár rövidítése, miután a SMOG-P feladata az űrbe kijutó elektroszmog vizsgálata. Az ATL-1 az első magyar 2-PocketQube (5x5x10cm) méretű, teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával megvalósult műhold. Küldetése során feladata speciális akkumulátor hőszigetelő anyagok tulajdonságainak tesztelése súlytalanságban, extrém hőmérsékleti viszonyok mellett. |
Gschwindt András beszámolt arról, hogy a két műholdnak – különböző méretük miatt – más-más a fékeződése, ezért az elhelyezkedésük is eltérő: a SMOG-P a vezető, majd kicsit távolabb, több mint négy perc késéssel, tőle 1800 km távolságra követi az ATL-1. „A kidobáskor a SMOG-P nagyon pörgött, csaknem negyvenet fordult percenként, majd egy hónap után ez tízre csökkent. Az ATL-1 volt a nyugodtabb a méretéből adódóan, percenként négy pörgéssel indult, ami mostanra kettő körülire mérséklődött. Az alacsony pálya miatt egyikükbe sem került speciális, fékezést növelő, pörgést csökkentő megoldás” – osztotta meg a részleteket a projektvezető, elárulva azt is, hogy várhatóan 2020 májusában-júniusában lépnek be az űreszközök a sűrűbb légkörbe, ahol elégnek.
A SMOG-P és az ATL-1 elhelyezkedése a kilövés után egy hónappal
A versenytársak fejlesztéseiről szólva a címzetes műegyetemi docens kifejtette: két másik 5 cm-es kocka, a TRSI-Sat és a Fossa-Sat ült egy kidobóban a magyarokkal, de eddig egyik sem szólalt meg. Ugyanazon a rakétán, de egy másik egységben utazott az 5 × 5 × 15 cm-es NOOR-1A és NOOR-1B, amelyek szintén hallgatnak. „A jelenlegi statisztika is igazolta a több száz, egyetemen vagy kis cégeknél készült kisműholdakra felállított hibaarányt. Általában kétharmaduk nem jelez” – fűzte hozzá.
„A felkészülésünk megfelelő volt. Két aktív vezérlőállomás várta a műholdjaink jeleit a Műegyetemen és egy harmadik Érden. Mindegyik alkalmas a felügyelet nélküli üzemre, interneten keresztüli hozzáférésre. Sajnos az egyetemi három méteres parabola forgatója most nem működik, ezért várjuk egy vagy több támogató jelentkezését, aki hozzásegít egy új, nagy megbízhatóságú ilyen eszközhöz” – hívta fel a figyelmet Gschwindt András, rávilágítva arra, hogy Érd szerepe felértékelődött. Elmondta még: „a legkritikusabb a vételt segítő szoftver volt, amely segít bennünket abban, hogy a mi hatókörzetünkön kívül eső helyekről is adatokat kapjunk. Ez a program viszont nem készült el időre, nem tudtuk megbízhatóan tesztelni. Köszönet a jelenleg is aktív lelkes segítőknek, akik ezt a hiátust igyekeznek kiküszöbölni. Nagyon sokat tanultunk a problémákból”.
Dudás Levente, a SMOG-1 főkonstruktőre, ahogy saját, érdi állomásán, „terepen” veszi a SMOG-P jeleit
„Fontos szempont, hogy a SMOG-P alapvető célja a tapasztalatszerzés, tanulás hardver és szoftver területen. Azt már látjuk: szükség volt rá. Az, hogy világelső lett, a bónusz. Az amerikai Robert Twiggs professzor, az 5 cm-es zsebműholdak szellemi atyja gratulált a sikerünkhöz és kéri a folyamatos tájékoztatást tőlünk. A legkritikusabb részek, az energia-ellátás, a hőegyensúly, az antennák nyitása a tervezettnek megfelelően beváltak. Az ATL-1 is sokat segít a tapasztalatok gyűjtésében” – emelte ki a projektvezető, hozzátéve, első alkalommal tapasztalta a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karától (VIK) a rendkívüli támogatást anyagi szempontból is: a startok teljes költségének vállalása mellett 5 millió forint támogatást kaptak a további fejlesztésekhez. „Ezen műholdak a képzés keretein belül készültek, ahol oktatók és hallgatók gyakran együtt tanulnak. Jó alap az űrmérnök szak megindításához. Kiemelendő a rendkívül sok szellemi és anyagi hozadékot jelentő külső szponzor is, akik nélkül nem ünnepelhetnénk most ilyen sikert!” – összegezte Gschwindt András.
– GI –
Fotó: BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar