A Műegyetem új részlege egyebek mellett a kutatás-fejlesztés szervezésével, a szellemi tulajdon kezelésével és innováció-menedzsmenttel foglalkozik, segítve oktatókat és hallgatókat.

Ez a szervezet a kutatás-fejlesztés és az innováció területein hidat képez az ipari partnerek és a BME között. A korábban több különböző intézményi egység által szigetszerűen végzett feladatok kerültek most egy helyre, lehetővé téve az említett tevékenységek összehangolását – mondta a bme.hu-nak Bodzay Brigitta, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) igazgatóhelyettese, ismertetve a 2019 júliusában létrejött BME-KFI Irodáról, amelynek angol nyelvű, jól kommunikálható neveként a „Research, Innovation and Development Gateway Entity” kifejezés rövidítését, a BRIDGE szót használják.

„A BRIDGE küldetése segíteni a Műegyetem munkatársait a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejött tudás, kapacitás és kompetencia hasznosításában, fokozva ezzel a BME elismertségét és az új források bevonását. Munkatársait az intézmény az ún. „harmadik missziós” tevékenységéhez szükséges szakemberekből állította össze, így rendelkezik iparjogvédelmi szakértővel, inkubációs vezetővel, projekt- és technológiai menedzserrel, és kommunikációs munkatárssal” – hívta fel a figyelmet Bodzay Brigitta, majd hozzátette: az iroda a szellemi tulajdonjogi tanácsadáson, a karok feladatait támogató szervezésen és ügyintézésen túl feltérképezi és adatbázisba rendezi a meglévő kompetenciákat annak érdekében, hogy az ipari partnerek számára a szabad kapacitások értékesíthetővé váljanak, egyúttal támogatja az intézményben megszülető ötletek piacra vitelét kockázati tőke bevonásával, illetve inkubációs szolgáltatások biztosításával, koordinálja, egyúttal menedzseli az összegyetemi projekteket, erősíti a BME kapcsolatait ipari és kormányzati szereplőkkel, valamint képviseli annak érdekeit a hazai és nemzetközi innovációs hálózatokban. A BRIDGE által működtetett BME Innovációs Platform lesz az a testület, amely az egyetemi innovációmenedzsment területén – a dékánok által delegált képviselők aktív részvételével – a karokkal való együttműködés operatív fórumaként szolgál.

A BRIDGE szellemitulajdon-kezelési szolgáltatásainak már korán megmutatkoztak a kézzelfogható eredményei. Az első hónapok során jelentősen megnőtt a téma iránt érdeklődők száma. A beszélgetések során nyolc találmány-ismertetés született, jelentős szabadalmazási potenciállal, miközben komoly előrelépések történtek a belső iparjogvédelmi folyamatok újjáalakítása érdekében is. A munkatársaink fő célja, hogy mind a kutatók, mind a hallgatók tudják, kihez fordulhatnak, ha az eredményeik oltalmáról és hasznosításáról van szó, a „felszállópálya” pedig jól látható jelzőfényekkel legyen szegélyezve – ismertette Jókúti András, a BME FIEK iparjogvédelmi szakértője, aki hangsúlyozta: fenntarthatósági szempontból ugyanilyen fontosak az egyetem által megkötött kutatási és konzorciumi szerződések előkészítésekor az egyre hangsúlyosabban megjelenő intézményi szempontok szellemi tulajdoni kérdésekben, egyensúlyi helyzetet teremtve a hosszú távú ipari partneri együttműködések kialakítása során.

Az egyetemi szellemi tulajdon tudatos kezelése és a tudástranszfer csatornáinak kiépítése elengedhetetlen akár a nyílt innovációs modellnek megfelelő ipari együttműködések menedzseléséhez, akár a „harmadik missziós” tevékenységének megvalósításához – jegyezte meg a szakember, arról is szólva, hogy a jogszabályi környezet kedvező irányú változása 2019 januárjától a hazai felsőoktatási intézményeknek visszaadta az ott létrejött szellemi alkotások feletti rendelkezési jogot és rugalmasabb feltételeket teremtett a hasznosító (spinoff) vállalkozások alapításához. Ezt kísérte az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat, amelyen a BME elnyerte a maximális, 150 millió forint támogatást, új lendületet biztosítva a technológiatranszfer-tevékenységek megújításának.

Jókúti András tájékoztatása szerint a BME-n létrejövő szellemi alkotások a keletkezésük módja szerint eltérő bánásmódot igényelnek, ennélfogva a stratégiai kérdések is csoportosíthatók aszerint, hogy milyen típusú innovációhoz kapcsolódnak. „Ennek megfelelően eltérő – szabályozási, tudatosságnövelési és pénzügyi – kihívásokat vet fel az intézmény saját kutatási eredményeinek védelme és hasznosítása; mint az ipari-egyetemi együttműködésből származó szellemi alkotások érdekegyensúlyon alapuló megosztása; és megint más megközelítést igényel a hallgatói innováció ösztönzése világos feltételrendszer kialakításával; valamint a Műegyetem innovációban betöltött szerepének a branding és a kommunikáció eszközeivel való megjelenítése.” Hozzáfűzte, a szabályozási kérdések rendezésén túlmenően a BME tudástranszferrel kapcsolatos egyre fontosabb feladatát képezi a kutatási eredmények piaci hasznosulásának elősegítése, valamint az (elsősorban hallgatói) startup vállalkozások inkubációjában való aktív közreműködés és az együttműködő partnerek általi tőkebefektetések elősegítése is. „Kulcsfontosságú felismerés, hogy a gyakorlati alkalmazással kecsegtető egyetemi tudásra projekteket kell építeni, azaz olyan szintre célszerű eljuttatni a kidolgozott megoldásokat, hogy az egy konkrét termékben vagy szolgáltatásban megjelenő technológia magját alkossa. Így fogunk tudatosan és hatékonyan olyan partnereket találni, akik nyitottak a fejlesztési együttműködésre.”

„A Műegyetem hagyományaira építve, a digitalizációs kor igényeinek megfelelő eszközökkel fejlesztjük az itt létrejött innovációs rendszert. Tisztában vagyunk az erősségeinkkel: világszínvonalú oktatás és kutatás, jó hírnév, hazai és nemzetközi vállalati kapcsolatok. Felmértük azokat a tennivalókat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfelelő válaszokat tudjunk adni társadalmi és gazdasági kérdésekre. Látjuk azokat a jó gyakorlatokat, amelyek máshol hozzájárultak a sikerhez, ezeket adaptáljuk a helyi viszonyokhoz, erre példa a most létrejött inkubátor vagy az akcelerátor programunk. Számos további szempontot is figyelembe véve terveztük és tesszük azt, ami az intézmény számára lépésváltást jelent a területen a versenyben való helytálláshoz – emelte ki Gémesi Zsolt, a BME KFI iroda vezetője, megosztva azt is, hogy az egyetem vezetésének támogatásával 2018-ban kezdődött meg az innovációs rendszer újragondolása, a tervezés. „Az Egyetemi ÖKO (NKFIH 2019 1.2.1) pályázati forrás felhasználásával valósítjuk meg azokat a fejlesztéseket és projekteket. Azt szeretnénk, ha sok elégedett munkatárs és hallgató alkotna itt.”

Az egyetemi startupok inkubációjáról szólva a szakember úgy vélte, fel kell készíteni a mai egyetemistákat a vállalkozói lét alapját képező bizonytalanságra, kockázatvállalásra és a digitalizált világ lehetőségeinek kiaknázására. „Megfelelő alapot hozunk létre ahhoz, hogy a Műegyetemen is megszülessenek a digitális átalakuláshoz vezető új ötletek és azokból innováció legyen. A BME sikeresen működtet egy vállalkozói akadémiát, ezen belül a Startup Campus BME – powered by Hiventures nevű akcelerátor programot, amely másfél év alatt 10 egyetemi startup részére több mint 100 millió forint piaci befektetést eredményezett. Ezek többsége a Z épület 10. emeletén kialakított „Z10” inkubátorban folytatja a munkát, így a befektetések egy jelentős része az egyetemen hasznosul. „Az a dolgunk, hogy az egyetemi inkubátor, egy olyan kiválási pont legyen a hazai innovációs rendszerben, ahonnan nemcsak a kilátás nagyszerű, de az innováció számára szükséges emberek, ötletek, megoldások egymásra találnak, és ahol jó együttműködni. Olyan hallgatókkal dolgozunk, akiknek vannak ötleteik, és tudatosan, kitartóan tesznek azok megvalósításáért. A mi dolgunk, hogy ajtókat nyitogassunk nekik, bátorítsuk, segítsük őket.”

„A BME-n meglévő kompetencia, laborjaink képességei és az évtizedek alatt felépített partnerkapcsolatok óriási értéket képviselnek. Az egyetemen meglévő kutatási területek sokszínűsége és volumene olyan széles körű, KFI kapacitása olyan jelentős, hogy az egész intézményre kiterjedő rendszerben célszerű gondolkodnunk” – mutatott rá a BRIDGE tevékenységének egy másik jelentős részére, azaz a BME Technológia és Tudástranszfer adatbázisának összeállítására és üzemeltetésére Horváth Rómeó, a KFI projekt- és innovációs menedzsere. Utalt arra, hogy a tevékenység célja a KFI értékeinknek további hasznosítási lehetőségek, ipari együttműködések keresése, és ezen folyamatok támogatása. „Minden kar esetében szorosan együtt dolgozunk az innovációs platformban helyet foglaló kollégával. Információs állományt hozunk létre négy – kompetenciák, KFI-kapacitások, partnerkapcsolatok, szellemi tulajdon – területen. Az új projektek generálását célzó kompetenciák és kapacitások két felületen lesznek elérhetők: a BME erre a célra kialakított weboldalán, valamint az országos KFI kompetencia-kapacitás honlapon.”

„A fentiek szépen mutatják a Műegyetem fontos lépéseit a tudás, kapacitás és kompetencia hasznosításban. A BME FIEK tevékenységéből adódó eredmények tovagyűrűző hatásai között van az intézmény egységének, a karok közötti kooperatív munkavégzés kultúrájának megerősítése; az ipari igények és az egyetemi potenciál összekapcsolása; az infrastruktúra-megosztás és a gazdálkodás optimalizálása; valamint az innovációs megoldások serkentése, a kutatási eredmények gyors hasznosítása, valamint a széles ipari partneri kör motiválása – nyomatékosította Lengyel László igazgató, aki szerint a szervezeti egység akkor végzi sikeresen a munkáját, ha a BME egésze profitál abból.

– GI –
Fotó: Philip János