„Az orvosi és a mérnöki szemlélet egyaránt meghatározza minden munkámat”

Hétköznapi háztartási problémákra (is) keresi a választ a VIK oktató-kutatója, aki ezúttal a világ egyik legmodernebb konyhai pára- és szagelszívó berendezését építette meg.

„Medikusként, majd orvosként az első évben elsajátított sejtbiológiától kezdve az ötödévben megismert ideggyógyászat és pszichológia tantárgyakig eljutva, az ember megtanulja tisztelni és értékelni az élet összetettségét, célszerűségét és csodáját. Az élőlények, köztük az ember mechanizmusai sok tekintetben felülmúlhatatlanok, nem véletlenül létezik már évtizedek óta a „bioinspired engineering”, azaz a természetből merítő mérnökség. Az orvosbiológiai mérnöki hivatásomban új tudást, valamint gyakorlatot szerzek és adok tovább a tanítványoknak ahhoz, hogy ezeket az összetett folyamatokat és struktúrákat minél tovább és minél hatékonyabban vizsgálhassuk, támogathassuk és megőrizhessük az eredeti egészséges állapotban. Számomra ebben rejlenek létünk és az oktató-kutatói szakmám kihívásai” – vallotta a bme.hu-nak Sántha Hunor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Elektronikai Technológia Tanszékének egyetemi docense, aki gimnazista kora óta mindig valamilyen technikai innovációval rukkol elő. Az elmúlt esztendőkben a konyhai elszívó készülékek egy minden eddiginél eredményesebb generációját alkotta meg segítőivel. Úgy fogalmazott: „nem igazán a hírnév vagy a dicsőség hajtott és hajt. Sok szempontból nem örülnék, ha túlságosan ismert ember lennék, viszont azt be kellett látnom, hogy egyetlen találmányt sem lehet szélesebb körben önerőből elterjeszteni a koncepció mögött levő arc nélkül. Mindenesetre, amikor valami újítás jut eszembe, általában csupán a saját vagy a családom életét szeretném egyszerűbbé, praktikusabbá, kényelmesebbé tenni. Aztán elkezdődik minden általam elérhető eszközzel egy meglehetősen agilis deszkamodell-fejlesztés, és párhuzamosan egy kezdetleges piacfejlesztés-felmérés. A termékszintig is eljutott ötleteim kivétel nélkül mindennnapi problémákra jelentenek alternatívát”.

„A hagyományos páraelszívó berendezések tulajdonképpen csak a keletkező vízpára kezelésére (célszerűen a külvilágba terelésére) alkalmasak, az olaj- és zsírmolekulák ellen fabatkát sem érnek. Ez azért van, mert utóbbiak a légáramlatok terelő hatását molekuláris ütközgetésekkel létrehozó oxigén- és nitrogénmolekuláknál nemhogy könnyebbek (mint a vízmolekula), hanem éppenhogy 30-szor nehezebbek. Ráadásul az emberi orr olyan érzékeny műszer, amely már mindössze 1 százaléknyi elszökő ételszagot is kellemetlennek érzékelhet, ezért az általunk megalkotott berendezés célja, hogy 99.9%-ban befogjon minden zavaró szagot és zsírpárát is, ne csak a vízgőzt” – fejtette ki az ALLin Konyhai Légtechnika koncepciójáról a feltaláló. Érdekességként elmondta: az otthoni sütés-főzés során évente 4 liternyi zsírpára is keletkezhet egyébként. „Ezzel csak az a baj, hogy amikor az elülső főzőlapokon dolgozunk, akkor ennek kb. negyede – a Berkley Egyetem Beltéri Légminőség Labor saját mérései szerint – az elszívó peremei alatt elszökve a belélegzett levegőbe kerül, vagy a környező bútorokon rakódik le még akkor is, ha egy erős motorú (>350 m3/h) elszívónk van” – vázolt fel további technikai érdekességeket Sántha Hunor.

A fejlesztés ihletadója a vékonyréteg-technológia laborokon hetente többször bemutatott olajdiffúziós nagyvákuum szivattyú működése volt. A hatástalan konyhai szagelszívás fizikai okának felismerése után egy „Curty” (magyarul „függönyke”) nevű elődtermékkel sikerült elvégezni a piac feltérképezését – részletezte a műegyetemi oktató-kutató. A fejlesztés bármilyen páraelszívó peremeire felakasztható merevített fólia, amely a kialakítása révén az elszívóba tereli a peremek alatt elszökni készülő nehéz zsírgőz-molekulákat is, de a főzőtér alsó felét szabadon hagyja, így a munka zavartalanul végezhető alatta. Ezt a koncepciót még piacképesebbé téve egy teljesen az alapoktól áttervezett komplett konyhai elszívó készülékben valósítja meg a 2020-tól elérhető ALLin Kitchen Ventilation termékcsoport. „A világ első 'valódi szagelszívója', az összes felfelé induló és a forróságban tágulva szétterjedő zsírmolekulát megállítja, és a szellőzőbe tereli a kiengedhető, majd a főzés végeztével visszahúzható optimalizált méretű fizikai határfalak révén – ecsetelte a szakember.

Az új technológia piaci elterjedése időbe telik: „a berendezés a hagyományos páraelszívókat egy eddig elképzelhetetlen szinten felülmúlja, garantáltan szagvédett főzési élményt biztosít, elődjeihez képest halk, környezetbarát és energiatakarékos, ám a felhasználói élmény testközeli megtapasztalásához próbasütéseket szervezünk, ami időigényes, de remélhetőleg nagyon hatékony” – részletezte az üzleti modellt Sántha Hunor. Hozzátette: „a készülékhez kifejlesztett zsírgőzlecsapató panelek („filterek”) is sokkal hatásosabbak a piacon elterjedt olcsó gyárthatóságra tervezett, de funkcionalitásban megkérdőjelezhető szerkezetű filtereknél, így ezeket egy külön szabadalmi eljárás védi a másolás ellen”.

Sántha Hunor feltaláló a kezében lévő különböző elszívó alkatrészekkel az átlátszóságot szemlélteti

Sántha Hunor díjai, szakmai elismerései:
1992. III. díj - I. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny („Ellenáramú légzési hőcserélő”) (Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, Magyarország)
1993. II. díj - II. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny („Komfortos járógipsz") (Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, Magyarország)
1994. III. díj - III. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny („Mentőautóba való hordágyfelfüggesztés a szállítási trauma kiküszöbölésére” (Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, Magyarország)
1995. III. díj - IV. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny („Aktív mátrix rendszerű derék-csípő tájéki alátámasztás a felfekvési fekély megelőzősére”) (Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, Magyarország)
2012. Akadémiai Szabadalmi Nívódíj
2012. BME ProProgressio Innovációs Díj
2014. Start-up Pirates Budapest, 2. díj a „FryFreely” projekttel

Oktatott kurzusai:
Alkalmazott szenzorika laboratórium (tárgyfelelős)
Érzékelők az orvosbiológiában (tárgyfelelős)
Fizikai, kémiai és nanotechnológiák labor (tárgyfelelős)
Bio- és nanoszenzorika (előadó)
Elektronikai technológia és anyagismeret (előadó)
Nanotudomány (előadó)

Sántha Hunor lételeme, hogy mindent megjavítson, jobbá és hatékonyabbá tegyen. Úgy érzi, őt erre teremtették, ez az egyik fő feladata mérnökként. Széles körű érdeklődése már gyermekkorában megmutatkozott. Fiatalon a műszaki-természettudományi témák foglalkoztatták: „általános iskolás diákként megtanultam a hegesztést, a játékautóimat rendre szétszedtem, kiszereltem a villanymotort, amit aztán a fém építőkészletből összeállított járművembe tettem bele. Befőttes gumi volt az ékszíja, az energiát laposelemből nyerte” – idézte fel szárnypróbálgatásait, majd elárulta: autókonstruktőr szeretett volna lenni, ám édesanyja ötlete nyomán, és az akkoriban még épp csak embrionális fázisban lévő hazai autóipar miatt inkább az orvosi egyetem mellett döntött. „Már első évben lenyűgözött a sejtbiológia, ám hamar rájöttem, hogy nem a gyógyítás folyamata, sokkal inkább a pácienseket kiszolgáló új eszközök, gépek, implantátumok működése vonz” – emlékezett vissza a Semmelweis Egyetem (SE) általános orvosi képzésében töltött időszakra, ami után a BME orvosbiológiai mérnök szakán szerzett diplomát, és oktató-kutatóként találta meg számításait a Műegyetemen. Ez idő alatt a BME VIK ETT Szenzor és Mikrofluidika Labor vezetőjeként Harsányi Gábor témavezetésével villamosmérnök tudományból PhD-fokozatot szerzett.

Sántha Hunornak saját bevallása szerint két-három évente van olyan ígéretes újítása, amely szabadalomképes lehet. 2007-ben műegyetemi oktatótársával, Stubán Norberttel egy spin-off vállalatot alapítva hallgatókkal együttműködésben különböző innovatív ötletek, termékek kifejlesztésén dolgoznak. Eddig körülbelül 20 találmány – köztük gravitációs szemüvegtartó, traumacsökkentő hordágyfelfüggesztés, komfortos járógipsz, felfekvés elleni támaszték – hagyta el tervezőasztalukat, és néhány további ötlet kidolgozását is tervezik a távolabbi jövőben: egy teaszellőztető kiskanál, amely a forró tea hőmérsékletét rövid időn belül fogyaszthatóvá hűti, továbbá a vízkőmentes fürdőszobai üvegfal és a csobbanásmentes toalett technológiája egyaránt célkeresztbe került. A szakember szívesen dolgozik együtt fiatalokkal. Kurzusain interaktív kísérletekkel és szemléltető példákkal igyekszik felkelteni és fokozni tanítványai érdeklődését a természettudományok és a műszaki területek iránt. Lelkes és szinte a kezdetektől bedolgozó önkéntese a BME Gyerekegyetem programnak.

„A természet, az élet, a szerencsésebbeknél a Teremtő tisztelete és szeretete mellett nagyon fontos, hogy a napjainkra eléggé megmérgezett emberi létünk helyreállításához minél több gyermekben kialakuljon a mérnöki szemlélet. Azt értem ez alatt, hogy ha valakinek nem tetszenek az eredményei, akkor a tevékenységeit, alapelveit és folyamatait mérnöki alapossággal kell megvizsgálnia, és a feltárt hiányosságokat kiküszöbölnie. Ha a folyamatainkat nem tartjuk kézben megfelelően, akkor az eredményeink sem kielégítőek. Ebben a felpörgetett, már-már embertelen ritmusú, Csányi Vilmos nyomán: 'egyszemélyes közösségekre' alapuló világban az a biztos, hogy minden változik és változni fog. Azé a jövő, aki ezt a legjobban kezeli és ki tudja aknázni. Ám az, hogy min is változtassunk először, amikor elkötelezzük magunkat a fejlődés mellett, és végre készen állunk kilépni a komfortzónánkból, azt a megfelelő kérdések feltétele után mérésekre, és nem pusztán megerősítetlen hipotézisekre célszerű alapozni – üzente a fiataloknak az innováció iránt elkötelezett oktató.

TZS-GI
Fotó: Takács Ildikó, ALLin Kitchen Ventilation