„Szülőföldemre visszatérve az űrkutatás megerősödésén dolgozom majd”

Afrikában is kamatozhat a műegyetemi szakemberek tudása.

„Azért választottam a BME-t doktori tanulmányaimhoz, mert ez egy elismert és sokszínű képzést nyújtó egyetem, amely a legmagasabb minőségű tudást biztosította a szakmai fejlődésemhez. Ezen túlmenően kiváló környezetett biztosított interperszonális készségeim megerősítésére és a csapatmunkához egyaránt” - hangsúlyozta Bernard Adjei-Frimpong PhD hallgató, aki a közeljövőben védi meg doktori téziseit a nagyfrekvenciájú műholdas hullámterjedési kísérletekkel összefüggésben. Hozzátette, a doktori szintű képzés olyan háttért biztosított számára, amelyek javítják tudományos, szakmai és műszaki ismereteit és az akadémiai karrier következő szintjére vezetik. Ez a tudás minden munkakörnyezetben alkalmazható lesz: tapasztalatokat szereztem kutatási, problémamegoldási, vezetési és szervezési ismeretek terén és a legjobb mentori készségeket is elsajátította.

„Hazám rendelkezik a tudományos infrastruktúra alapjaival ahhoz, hogy a jövőben az űrkutatás a nyugat-afrikai térségben vezető szerepet töltsön be” – vélekedett a fiatal kutató, aki Ghánában látta meg a napvilágot és nőtt fel, általános és középiskolába ott járt. Nagycsaládból származik: egy fivére és öt nővére van, akikből tanárok és vállalkozók is lettek. MSc tanulmányait a Dél-afrikai Köztársaságban, a Fokvárosi Műszaki Egyetemen végezte, majd visszatért szülőhazájába. Az űr iránti érdeklődését a mesterképzés során mélyítette el, több ilyen témájú kurzust hallgatott.

Bernard Adjei-Frimpong PhD kutatásai miatt jelentkezett a BME-re Stipendium Hungaricum ösztöndíjasnak, miután megismerte a Magyarországon tanult diákok véleményét, és mivel egyik középiskolai tanára is itt tanult, így logikusnak tűnt, hogy a Műegyetemet válassza. Bekerülésekor az első csoportban volt, akik SH-sként PhD képzésüket elvégezték.

A doktorandusz témavezetője Csurgai-Horváth László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék egyetemi docense, az Űrkutató Csoport vezetője lett, aki kollégáival számos izgalmas projekten dolgozott az elmúlt időszakban: az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) hullámterjedési és telekommunikációs, majd pedig a technológia transzfer pályázatát elnyerve az űrtechnológia fejlesztéseinek egyéb, nem űripari területeken történő hasznosítására törekedtek. (A sikeres pályázat aláírásáról a bme.hu is beszámolt – szerk.)

A technológiai transzfer pályázat alapötlete a már lezárult hullámterjedési kísérletből fejlődött ki. A műegyetemi kutatók az Európai Űrügynökség és az Inmarsat telekommunikációs cég által felbocsátott Alphasat műhold segítségével végeztek olyan tudományos vizsgálatokat, amelyek során a műholdas adatátvitel és az időjárási körülmények kapcsolatát elemezték. A kiértékelésben már a ghánai doktorandusz is részt vett: a műholdak által közvetített milliméteres hullámhosszúságú rádiójelek légkörön keresztüli terjedését, és különösen az eső zavaró hatását figyelte. (A projektről a bme.hu is írt – szerk.)

A nyertes pályázat célja a „Mobil 5G (az 5. generációs mobil hálózat) hullámterjedési mérőberendezés” kifejlesztése volt. Mivel korábban a műholdas jelek vételére már készült egy ún. nagyfrekvenciás lekeverő egység, a szakemberek felvetették, hogy ezt lehetne a beltéri hullámterjedési mérésekhez is használni. „Szerencsés egybeesés, hogy az 5G egyik frekvenciasávja azonos a kísérletünkben lévővel, így egy hordozható szerkezet ötlete született meg” – ecsetelte Csurgai-Horváth László, hozzátéve: „ezek a frekvenciák máshogy viselkednek, mint a megszokott kisebbek: nem, vagy csak kis mértékben hatolnak át az épületek falain, ezért különösen izgalmas feladat annak a folyamatnak a feltárása, amikor egy laborban, tanteremben vagy az épület folyósóján kisugárzunk egy jelet, az milyen módon jut el a vevőhöz, és ebben milyen szerepe van a különböző felületekről történő visszaverődéseknek illetve interferenciáknak”.

A műholdas hullámterjedési kísérletek az ún. Ka és a Q sávban történtek, így a beltéri méréseket a Q-sávban végezték a megalkotott berendezéssel a tanszék épületén belül. A kutatást Bernard Adjei-Frimpong is segítette, az eredmények pedig bekerültek a téziseibe. (Q sávnak a 30-50GHz, Ka sávnak a 24-40 GHz közötti frekvenciákat nevezik.)

Csurgai-Horváth László (b) és Bernard Adjei-Frimpong (j)

A rádióhullámok a mindennapokban fontos eszközök, így pl. a mobiltelefonok használatának is a lelkét jelentik: nem mindegy, hány antenna és hová kerül, milyen jelet küld az adó oldal a lehető leghatékonyabb működés elérése érdekében, valamint a bázisállomások ténylegesen aktív hálózatát kell megalkotni. A beltéri hullámterjedést mérő berendezés ebben segíthet: a biztató jövőt jelzi, hogy jelenleg már céges partnerekkel tárgyalnak a további együttműködésről.

„A Stipendium Hungaricum ösztöndíj egy kiváló lehetőség a hallgatóknak a tanulásra, egyúttal egy másik kultúra megismerésére. Számunkra, oktatóknak nagyon érdekes tapasztalat külföldi diákokkal találkozni. Ha Bernard hazájába visszatér és az űrkutatás, valamint az űrtechnológia ott nem igazán ismert diszciplínáját fogja megalapítani, az bennünket is jó érzéssel tölt el, örülünk, hogy ennek részesei lehetünk. A jövőben pedig az egyetemünk együttműködhet és értékes kapcsolatokat ápolhat” – összegezte Csurgai-Horváth László.

Bernard Adjei-Frimpong a H-SPACE 2020 konferencia poszterkiállításán bemutatta a BME szerepét az ESA technológia transzfer projektjeiben

„A kutatási területem nem létező diszciplína a hazámban. Nyugat-Afrikában egyedül Nigéria juttatott fel műholdakat a világűrbe. A térség kevés szakembereinek nagy része rádiócsillagászattal foglalkozik csak. Sokan külföldön végeznek tudományos vizsgálatot, de szerencsére egyre többen ismerik fel kontinensünkön is a szakterület jelentőségét. Az űrkutatás és az űrtechnológia segít megérteni nagyon sok problémát az időjárástól a mezőgazdaságig, a telekommunikációtól az orvostudományon át a klímaváltozásig. Ha visszatérek, minden erőmmel azon leszek, hogy ez a szektor erősödjön meg a hazámban, az emberek értsék meg a fontosságát és tanulják minél többen” – hangsúlyozta Bernard Adjei-Frimpong.

HA-GI
Fotó: Takács Ildikó, Philip János