„Védekezhetünk a légkondicionálók által is terjesztett koronavírus ellen”

A megfelelően karbantartott hűtés- és szellőzéstechnikai rendszer, valamint egy jól megválasztott légcserélő berendezés gátat szabhat az új koronavírus terjedésének.

„A légkondicionálók minden eddiginél körültekintőbb használatára irányította figyelmünket ipari, kereskedelmi és lakossági szinten is az egészségügyi veszélyhelyzet” – hangsúlyozta Goda Róbert, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének adjunktusa. A műegyetemi oktató-kutató a bme.hu-nak adott interjúban a különböző épülettípusok gépészeti adottságait vette górcső alá, elmagyarázta a COVID-19-fertőzéssel is összefüggésbe hozható, a légcsere- és hűtéstechnológiához kapcsolódó kockázatokat és elkerülésük módját.

„A karantén után, a korlátozó intézkedések feloldását követően a nagyobb irodaházakba is lassan visszatér az élet, a kizárólagos home office után ismét sokan bejárnak dolgozni munkahelyükre, igaz, általában már nem a régi, megszokott kerékvágás szerint. Az óvintézkedések betartása továbbra is ajánlott a vírus újbóli terjedése ellen: így a kontaktusok csökkentésével, távolságtartással, zárt térben maszkhasználattal, és a betegség tüneteinek észlelése esetén azonnali otthonmaradással sokat tehetünk” – ismertette a jelenlegi helyzetet a GPK oktató-kutatója. Hozzáfűzte, hogy az irodák szellőztetéséről az épületek saját rendszere gondoskodik: „a személyek számát alapul vevő szabvány szerint az ún. fejadagokban meghatározott friss levegő mennyiségét egy önálló légtechnikai berendezés megszűrve juttatja be a helyiségekbe, e közben kondicionálja (beállítja a levegő hőmérsékletét, tisztaságát, esetleg a nedvességtartamát), majd biztosítja az elhasznált levegő kivezetését a szabadba. A friss és a kifelé terelt levegő között általában nincs fizikai kapcsolat, ám léteznek olyan rendszerek, amelyekben minimális levegőkeveredés előfordulhat, ennek következtében a csak por kiválasztására képes szűrőn a kórokozók is eljuthatnak a befújt levegőbe. A jelenlegi iránymutatások szerint tehát kerülni kell az említett működésű típusok alkalmazását, de ha ez nem megvalósítható, akkor az addigi szellőztetés újragondolása szükséges, például egy kiegészítő, ún. szellőző kerülőág kiépítésével” – vázolta fel a nagyobb létesítmények esetében felmerülő problémáról Goda Róbert. Hozzátette: az új koronavírus kicsinek számító geometriai mérete miatt szálló szennyeződésként van jelen a levegőben, így egy cirkuláltatott technika révén is kis hőmérsékleten ugyan, ám szabadon terjed, cseppfertőzéssel pedig könnyen fertőz.

Tetőn elhelyezett légkezelő berendezések

Goda Róbert szerint a légtechnikai gépészet körültekintő felülvizsgálatával csökkenthető az új és ismételt fertőzések kockázata: „a szellőzőbe már bekerült szennyezőanyag – ilyennek számít a fertőzést okozó COVID-19-vírus is – a jobb szűrési képességekkel rendelkező filterekkel eltávolítható a rendszerből. A módszer ellen szól, hogy a kisebb áteresztőképességű szűrőcserével nő a szellőztetésre, hűtésre fordított eddigi energia mértéke, csökken a hatásfok, ezáltal a komfortérzet is. A berendezésekbe gyárilag beépített szűrők maximum F7-es kategóriájúak, ami normál esetben közepes minőségnek felel meg. A járvány elmúltával, egészségünk védelme érdekében célszerű ezeket a szűrőket az előírt időszakonként cserélni, elhasználódva pedig veszélyes hulladékként kezelni, különösen akkor, ha megbetegedett személy is tartózkodott a térben. Az irodaépületek ’újraindításakor” különösen fontos, hogy ezeket a szempontokra figyeljenek” – ecsetelte a legfontosabb teendőket a GPK adjunktusa, akitől megtudtuk azt is: az energetikai szakértők számításai szerint az óvintézkedésekkel lerövidülő üzemszünetek miatt várhatóan akár 20-30%-kal kell majd többet fizetni az áramszolgáltatók számára a hűtő- és szellőztetők működtetéséért.

„Klímák esetében a fertőzés szempontjából a lehető legkisebb kockázatot jelentő üzemeltetési módot és kiegészítő intézkedéseket szükséges mérlegelni: a rendszeres külső szellőztetés, ablaknyitás mellett a maszk irodai használata védi a viselőjét a társak által kibocsáthatott kórokozóktól, és potenciális hordozóként a viselő is kevésbé szennyezi a környezetét. A friss levegő ’átszellőzteti, hígítja’ a rendszert, csökkenti a bent ragadt szennyező anyagokat, ezért érdemes a szellőztető alapfunkciót növelt üzemidővel, akár állandóan, 0-24 órában üzemeltetni. A növelt üzemidő rendszerfüggő, soktényezős probléma. Hatásos óvintézkedés lehet az irodában dolgozók szakaszos, rotációs jelenléte, amellyel a prevenció eredményessége még inkább nyomon követhető” – tanácsolta a BME szakembere, javasolva az Operatív Törzs által kiadott, az épületek hűtő- és szellőztető rendszerének egészére kiterjedő részletes ajánlás betartását.

Légkezelő berendezés ellenőrzése, karbantartása

Goda Róbert szerint nagy figyelmet kell fordítani a lakossági berendezések karbantartására és gondozására egyaránt. „A társas- és magánházak gépészete meglehetősen heterogén: vannak olyan épületek, ahol csak a természetes szellőztetés működik, léteznek belső keringetésű klímával felszerelt, és az iparihoz hasonló szétválasztott rendszerű hőenergia-visszanyerő konstrukciók, továbbá ún. entalpia hőcserélők, amelyek ugyan átengedik a nedvességet, ám a mikroporózus rétegnek köszönhetően a vírus nem jut át ezeken pórusokon, így biztonságosnak tekinthetők” – mutatta be a háztartásokban elterjedt rendszerek sokszínűségét a bme.hu-nak az oktató-kutató. Szerinte az otthoni klímák rendszeres, legalább szezononkénti karbantartása és fertőtlenítése a koronavírus-veszélytől független: a helyiség levegőjét keringető eszköz hőcserélőjén kicsapódó kondenzvíz csírátlanítására, különösen a légzőszervi krónikus betegségektől szenvedők megóvása érdekében, az ún. legionális típusú fertőzések megelőzése miatt is szükség van. Ugyanezen okokból kifolyólag szükséges karbantartani a gépjárművek klímaberendezéseit is, amelyek a kórokozók elszaporodásával az utastérben tartózkodókra jelenthetnek veszélyt.

Osztott kompresszoros kültéri egységek

Goda Róbert szerint a légkondicionálók használata szempontjából a pandémia elmúltával a kisebb közösségi terek (pl. éttermek) jelentenek problémát: „az új koronavírus-járvány kezdetén készült esettanulmány szerint egy zsúfolt éttermet vizsgálva kiderült: a légkondicionáló légvonalában ülő vendégek szinte kivétel nélkül megfertőződtek. A nagy embersűrűség mellett tehát a belső keringetett levegő is felelős az esetleges fertőzések ’szóródásáért’. Az óvintézkedések betartása mellett tehát a jól karbantartott szellőztető berendezésekkel elejét vehetjük a problémáknak” – emelte ki a szakember.

„A jelenleg konszolidálódni látszó helyzetben fontos szerep és felelősség hárul az egyéni döntésekre: a megelőző és biztonsági intézkedések sok esetben plusz anyagi és energiaráfordítással járnak, ám minden jel szerint megéri a fáradtság: kellő körültekintéssel meggátolható egy potenciális megbetegedés vagy a vírusgócpont kialakulása. Mindezek egy esetleges második fertőzési hullámnál is sikerrel alkalmazhatók” – jegyezte meg a GPK oktató-kutatója.

Split beltéri egység mosható légszűrője (Forrás: Goda Róbert)

Goda Róbert szerint a járvány a tudományos vizsgálatoknak is újfajta irányt adott: „a műegyetemi kutatók olyan témákkal foglalkozhatnak, mint például az épület-energiafelhasználás növekedésének modellezése és becslése, az országos léptékű karbonkibocsátás és energiafelhasználás jelei, továbbá feltérképezik azt is, hogy miképpen valósulhat meg az egyes épületek levegőcseréje minimális energiafelhasználással és a szennyeződések semlegesítése mellett” – árulta el a GPK oktatója, aki úgy vélte, a közeljövő eredményei néhány éven belül jelentős hatással lehetnek az épülettervező mérnökök munkájára.

TZS-GI
Fotó: Philip János
Kiemelt kép forrása: Goda Róbert