Online eseményekkel indítja az évet a BME-n kialakított Ipar 4.0 Technológiai Központ

A termelő kkv-k hatékonyságának növelését a legmodernebb technológiákkal segítő TK vezetője beszélt tevékenységükről és bevezetendő új szolgáltatásukról az IT-Business cikkében.

Lényegesen kisebb a hazai kkv-k termelési hatékonysága az uniós átlagnál. Ezen sokat javíthatnának az Ipar 4.0 megoldások, a pénzügyi források vagy éppen a kompetencia hiánya miatt viszonylag kevesen fognak bele ilyen projektekbe. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ a BME-n kialakított Ipar 4.0 Technológia Központjában (a TK-ban) a kkv-k által is jól alkalmazható rendszereket is bemutatnak, továbbá rendezvényekkel és új szolgáltatással is támogatják a termelés új alapokra helyezését.

A hazai kisvállalkozások a termelékenység európai uniós átlagának 46, míg a közepes méretű cégek a 45,7 százalékát érték el 2017-ben. A képet árnyalja, hogy az adatgyűjtést megelőző években jóval az uniós átlag felett fejlődött a termelékenység ezeknél a társaságoknál, és valószínűleg a folyamat azóta is tart, azonban még így is komoly lehet a lemaradás.

Bár sok hazai kkv-nál úgy gondolkodnak, hogy mivel a magyar piacra termelnek, nem igazán kell foglalkozniuk azzal, hogyan teljesítenek uniós versenytársaik, de ez nem jó hozzáállás. „Tudomásul kell venni, hogy minden kis- és középvállalat, amely itthon akarja eladni a termékeit, az az uniós piacon is versenyez. Bármikor idejöhet egy lengyel, cseh, vagy német cég, és ha ugyanazt a terméket gyártja, de kétszer olyan hatékonyan, akkor még a nagyobb szállítási költségek ellenére is olcsóbban tudja adni, elcsábítva ezzel az eddigi megrendelőt a magyar riválistól. Fel kell készülniük a hazai kkv-knak erre a kihívásra, amiben kulcsszerepet játszik az Ipar 4.0 megoldások alkalmazása. A BME-n létrejött Ipar 4.0 Technológiai Központnak az a küldetése, hogy támogassuk a magyarországi társaságokat ebben a folyamatban”, hangsúlyozta Kovács László, a TK vezetője.

Bár a 2018-as alapítás óta már mintegy 5000 látogatója volt a létesítménynek, a tapasztalatok alapján még komoly szemléletformálásra van szükség a magyar kkv-k körében. Az nem számít újdonságnak, hogy az ebbe a körbe tartozó cégek nagyon költségérzékenyek, de emellett viszonylag nehéz rávenni őket arra, hogy képezzék magukat, új dolgokat tanuljanak meg.

Nem magyar sajátosság az Ipar 4.0 megoldások viszonylag lassú térhódítása. Például az Egyesült Királyságban sem lehet egyértelmű sikersztoriról beszélni egyelőre. Itt a Lloyds Bank megbízásából az MHA és az IMechE nevű szervezetek által 1000 ottani kkv körében végzett felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezett vállalkozások mindössze 29 százalékának van Ipar 4.0 stratégiája, és számolnak azzal, hogy ezek a megoldások a jövőben kulcsszerepet játszanak a működésükben. A kutatás tavaly év elején bemutatott eredményei alapján a válaszadó cégek 32 százaléka ugyan számításba vette, hogy automatizációs technológiákat, okos rendszereket és intelligens robotokat alkalmazzon, azonban végül úgy döntöttek, hogy az adott pillanatban ezek mégsem szolgálták volna üzleti érdekeiket. A megkérdezettek 26 százaléka jelezte, hogy az Ipar 4.0 és a robotok használata a megfelelő infrastruktúra – mint például az 5G-s internet – hiánya miatt nem lenne kifizetődő számára, 13 százalékuk pedig a pénzügyi források hiányával indokolta az ilyen jellegű fejlesztések elmaradását.

Az eredetileg egy GINOP-os projekt keretében létrejött létesítmény szemléletformáló, oktató, és támogató tevékenységet végez, hogy minél többen ismerjék meg az Ipar4.0 technológiákat, a szakemberek, vállalatvezetők, döntéshozók mellett egyetemi hallgatók is, hogy az ipari projektekhez képzett munkaerő álljon rendelkezésre. Az elmúlt években elért eredmények arra ösztönzik a TK üzemeltetőit, hogy megteremtsék a feltételeket a Központ az Ipar4.0 technológiák egyik hazai centrumaként való működéséhez.

Adatgyűjtés a mintagyárban

„A következő hónapokban minél több online rendezvényt akarunk megszervezni a kkv-k elvárásait figyelembe véve. Azt látjuk ugyanis, hogy olyan eseményeken vesznek részt szívesen, amelyek a saját szakterületükhöz kapcsolódnak, ezért egy-egy iparágra fókuszálva szervezünk majd eseményeket. Szeretnénk mielőbb visszaengedni a látogatókat a Technológiai Központba, mert bár online is lehet jó előadásokat tartani, de az a tapasztalatunk, hogy ha valakit meg akarunk győzni arról, hogy szüksége van digitalizációs megoldásra, ahhoz a helyszínen, személyesen kell látnia, esetleg kipróbálnia az adott rendszert. Ezért egészen biztos, hogy amint arra lehetőségünk nyílik, hagyományos formában is szervezünk szemléletformáló eseményeket.

Emellett törekszünk arra, hogy partnerkapcsolatot építsünk ki az iparkamarákkal, illetve a konvergenciarégiók mellett a központi régió és a főváros vállalkozásait is jobban bevonjuk a tevékenységünkbe. Úgy látjuk, hogy egyelőre a hazai kkv-k azt sem nagyon tudják felmérni, hogy milyen adataik vannak, amelyek felhasználásával esetleg hatékonyabbá tudnák tenni a termelésüket. Pedig ennek felmérése fontos lenne, mielőtt bármilyen, az Ipar4.0-hoz kapcsolódó fejlesztésbe kezdenek. Ezért arra készülünk, hogy elindítunk egy szolgáltatást, amelynek keretében a cégek számára felmérjük, hogy a rendelkezésre álló adatokból milyen, a termelésben is jól hasznosítható információkat lehet kiszűrni. Azt gondolom, hogy ha ezt a tudást megkapják, akkor lehet növelni a hajlandóságot arra, hogy megvalósítsák a szükséges beruházásokat”, számolt be az idei tervekről Kovács László.

A teljes cikk elérhető az IT-Business weboldalán.

Forrás: IT-Business

Fotó, bélyegkép forrása: IT-Business