Hulladékgyűjtő úszóművet avattak a Műegyetem főbejárata előtti rakparton

Kutatók, civil szervezetek és gazdasági szereplők példás összefogása valósult meg egy tisztább Dunáért.

„A BME és a Magyar Nemzeti Bank közötti együttműködés nagy múltra tekint vissza. Számos érdekes munka után az egyetem idén mintaprojektként egy több szereplős, izgalmas kihívásokkal kecsegtető folyótisztítási projektet szorgalmazott” – árulta el a bme.hu kérdésére Baranya Sándor, a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezetője, a projekt műegyetemi koordinátora a BME előtti rakparton üzembe helyezett hulladékgyűjtő úszómű avató ünnepségén.

A projektet egy hollandiai székhelyű non-profit vállalat, a folyótisztítással és műanyag-újrahasznosítással foglalkozó Clear Rivers a Magyar Nemzeti Bank, a hollandiai székhelyű ING Bankcsoport, az Audi Hungária és más szponzorok támogatásával valósította meg, tudományos hátterét pedig a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK), valamint az Építőmérnöki Kar biztosítja. A létesítmény jövőbeli működtetésben egy magyar non-profit szervezet, a főként vízi hulladékok gyűjtésével foglalkozó PET Kalózok vállaltak szerepet.

Az úszómű egy már meglévő hajókikötőhöz épült hozzá, és a kapcsolódó terelőelemei segítségével a Duna felszínén úszó hulladékot gyűjti össze. A létesítmény célja sokrétű: a vízszennyeződés visszaszorítása mellett segít feltérképezni a szennyeződések mozgását, ugyanakkor e környezetvédelmi célú létesítmény üzemeltetése a különféle törvénykezési és gazdasági aspektusok megismerésére is lehetőséget ad.

A Clear Rivers www.clearrivers.eu nonprofit vállalatot 2014-ben alapították Rotterdamban. A szervezet missziója, hogy az összegyűjtött műanyag hulladékból tartós és új értékkel felruházott terméket készítsenek: például újabb szemétcsapdákat, építőanyagokat, bútorokat. Mivel a műagyagok jórészt a folyókon keresztül szennyezik a tengereket, a szervezet célja, hogy már a folyókból kiszűrje a hulladékot.

A vállalat tevékenységei közé tartozik a környezettudatosság és az újrahasznosítás jelentőségének széles körű elősegítése. Eddig négy országba telepítettek hulladékgyűjtő úszóműveket. Az összegyűjtött műanyagot újrahasznosítják: a műegyetemi rakparton elhelyezett létesítmény is ebből készült.

Az avatóünnepségre Ramon Knoester, a cég alapító igazgatója, valamint munkatársa, Chiara Tonndorf érkezett.

„A létesítmény egy kísérlet is egyben, mert folyami körülmények között még senki nem telepített ilyen típusú uszadékgyűjtőt. Külföldön főként tengeröblökben vagy lassú folyású vizekben helyeznek el hasonló szerkezeteket. Nagy kihívást jelentenek majd az árvizek, például az, hogy a terelőelem és a terelőrács hogyan reagál a fauszadék mennyiségének növekedésére, valamint az, hogy a műanyag valóban be fog-e kerülni a hulladékcsapdába” – ecsetelte a tudományos berkekben felvetődött dilemmákról Baranya Sándor, hozzátéve, többféle kutatást, mérést terveznek a jövőben. Bár az úszómű elsősorban a makroműanyag gyűjtésére szolgál, idővel a mikroműanyag, vagy más szennyeződések és folyami hordalék mérőműszereinek telepítését is tervezik.

A műegyetemi szakemberek az üzemeltetéshez is próbálnak új fejlesztésekkel hozzájárulni. A folyókban szállított hulladék mennyiségét számítógépes szimulációs 3D alapú folyóáramlási modellekkel igyekeznek feltérképezni, mesterséges intelligencia alapú eljárással pedig olyan figyelőkamera-rendszert építenek ki, amely a képek alapján információt ad arról, hogy mennyi műanyag érkezik a gyűjtőbe.

„Természetesen a kutatások minden szintjén bekapcsolódhatnak műegyetemi hallgatók vagy oktatók is a munkába, a helyszíni kísérletek például nagyszerű TDK témák alapjául szolgálhatnak” – hívta fel a figyelmet Baranya Sándor.

Az összegyűjtött hulladék rendszeres ürítéséről a PET Kalózok gondoskodnak.

„Három évvel ezelőtt a ClearRivers munkatársai eljöttek a tiszai PET Kupát megnézni, amikor a folyóban lévő műanyaghulladékot verseny keretében gyűjtjük össze. Amikor Budapestre jöttünk, megmutattam nekik a helyet, ahová most az úszómű került, mert itt – mint korábban tapasztaltam –, rendszeresen kialakul a hulladéktorlasz. Javasoltam ezt a helyet a passzív eszközökkel való szűrésre: holland barátaink ezeket az információkat  figyelembe véve tértek haza, majd megkezdődtek az egyeztetések a konkrét lépésekről” – mesélte a bme.hu kérdésére Molnár Attila Dávid, a PET kupa társalapítója, a termeszetfilm.hu egyesület elnöke.

„Regisztrált hulladékkezelőként azt a feladatot vállaltuk, hogy a gyűjtőt rendszeresen, hetente ürítjük, a szerves hulladékot visszajuttatjuk a folyóba, a szervetlent pedig szelektíven kezeljük” – ecsetelte Attila. Webkamera jelzi a telítettséget, először gépkocsival, majd a tervek szerint folyami hulladékgyűjtő teherbiciklivel szállítják el a hulladékot, amit hulladékudvarban válogatnak szét.

A PET-kupa hagyományaihoz híven az újrahasznosított anyagokból készült hulladékgyűjtő úszóművet szódavíz spriccelésével avatták fel.

Mivel a projekt az MNB és a BME együttműködésével valósul meg, a gazdasági aspektusa is számos tanulsággal szolgál. A kutatók tavasszal vizsgálták a szakpolitikai hátteret, a hulladékgazdálkodási piac, a körforgásos gazdaság jellegzetességeit és lehetséges üzleti stratégiáit, valamint költség-haszon elemzést is végeztek. Elkészült egy business canvas modell és egy szereplőket és viszonyukat bemutató ok-okozati diagram is. A továbbiakban pedig vizsgálják az úszómű lehetséges felhasználását és helyét a komplex magyar vízügyi környezetben.

Az MNB-BME közti együttműködést Nemeslaki András egyetemi tanár, a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék (GTK) vezetője koordinálja. A Vízgazdálkodási kutatási projektet Böcskei Elvira egyetemi docens, mint az MNB-BME Zöldgazdasági műhelyének és a Pénzügyek Tanszék (GTK) vezetője irányítja, szorosan együttműködve a Környezetgazdaságtan Tanszék (GTK) részéről Zilahy Gyula tanszékvezető egyetemi tanárral és Pálvölgyi Tamás egyetemi docenssel.

HA-TZS

Fotó: Geberle B.