Bemutatkoznak a BME új rektorhelyettesei és a Rektori Kabinet vezetője

Bemutatjuk a Műegyetem július 1-jén hivatalba lépett oktatási, nemzetközi, valamint tudományos és innovációs ügyekért felelős rektorhelyetteseit és a Rektori Kabinet vezetőjét.

Bihari Péter – oktatási rektorhelyettes

„Örömmel fogadtam el a felkérést az oktatási rektorhelyettesi pozícióra, amelyre megtiszteltetésként tekintek, hiszen egyfajta elismerése az eddigi munkámnak, ugyanakkor komoly felelősséggel is jár, és természetesen lehetőséget is teremt széleskörű együttműködésben az Egyetem oktatási tevékenységének és folyamatainak alakítására” – árulta el a bme.hu-nak Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese, a Gépészmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, a GPK Energetikai Rendszerek és Gépek Tanszékének egyetemi docense.

Bihari Péter már korábban is foglalkozott kari, egyetemi szintű oktatásszervezési ügyekkel: a korábbi rektori ciklusban oktatási igazgatókét tett szert egyetemi szintű, több mint kétezer oktatót, kutatót, oktatást segítő munkatársat és több mint húszezer hallgatót érintő oktatásügyi tapasztalatokra. „Oktatási rektorhelyettesként az intézményben végzett képzési tevékenység gördülékenységét, szabályosságát, hatékonyságát és eredményességét szeretném elősegíteni. Ezek egy része rendszeresen ismétlődő, rutin feladat (felvételi eljárás, szabályozás, koordináció, az oktatás eredményességének javítása, az Egyetem oktatási kiválóságának megőrzése, fejlesztése). A másik csoportba a speciális eseti feladatok tartoznak, amik éppen most váltak, válnak aktuálissá. Jelenleg ilyenek a működési engedély felülvizsgálata, az átfogó intézményakkreditáció és a járványhelyzetből adódó további feladatok. A harmadik csoportba olyan hosszabb távú, rektori ciklusokon is átívelő stratégiai feladatok tartoznak, mint az Egyetem vonzóképességének fenntartása, illetve növelése, az Egyetem szerepének, súlyának megerősítése a hazai és a nemzetközi felsőoktatási térben, a környezeti és társadalmi kihívásokra történő reagálás, a fenntarthatóság iránti elköteleződés megjelenítése a képzési programokban és a digitális oktatási stratégia” – árulta el a kinevezéssel járó feladatokról Bihari Péter. A jövőbeli teendőkről kifejtette: „a XXI. század nyújtotta technikai lehetőségek és a járványhelyzetből adódó kényszerek rámutattak arra, hogy Egyetemünkön megvannak azok az eszközök és rendelkezésre áll az a szakértelem, ami egyes oktatási és oktatásszervezési folyamatok digitális térbe történő transzformációját lehetővé teszi, így az Intézményfejlesztési Tervben meghatározott e-Egyetem koncepció felé tehetünk a következő években néhány nagyobb lépést”. A következő rektori ciklus teendői közül kiemelte a legfontosabbakat: „az oktatás eredményességének növelését, a lemorzsolódás további csökkentését, amihez megalapozó elemzések és azok alapján készített stratégiai tervek szükségesek; tovább kell javítani az Egyetem vonzóképességét, szinten tartani és lehetőség szerint növelni a hallgatói létszámot; megvalósítani az oktatási folyamatok egy részének digitalizációját; javítani szükséges az Egyetemen belüli együttműködés hatékonyságát, ehhez pedig a szinergiák teljesebb kiaknázására kell törekedni, ahogyan a munkatársi és hallgatói elégedettség javítására is”.

Bihari Péter 1993-ban okleveles energetikai üzemmérnökként végzett a BME paksi kihelyezett főiskolai szintű képzésén, majd 1995-ben okleveles gépészmérnök diplomát szerzett a BME Gépészmérnöki Karán. Jelenleg az ELTE-n folytat jogi tanulmányokat. 2007-ben PhD-fokozatot szerzett. 1999-2007-ig tanársegéd, 2007-2010-ig adjunktus, 2010-től egyetemi docens a BME GPK Energetikai Rendszerek és Gépek Tanszékén. Több éven át tanszékvezető-helyettesként és tanszékvezetőként segítette az itteni szakmai munkát, 2012 óta a GPK oktatási dékánhelyettes posztját is betölti, 2019 óta oktatási igazgatói teendőket is ellát a BME-n. Pályája során több elismeréssel is kitüntették: a „Jövő Energetikusa” alapítvány pályadíja (1995.), a Magyar Villamos Művek Rt. és az Energetikus Képzést támogató alapítvány ösztöndíja az 1995–1998 években, a Magyar Villamos Művek Rt. és az Energetikus Képzést támogató alapítvány fiatal (30 év alatti) oktatók részére meghirdetett ösztöndíja (2001-2002.), Dékáni Dicséret (2011.), Rektori Dicséret (2013.), a Gépészmérnöki Kar Kiváló Oktatója (2014.), Apáczai Csere János-díj (2015.), Pro Scientia témavezetői oklevél (2015.), Pro Progressio Alapítvány OTDK oktatói ösztöndíj (2015.), a Műegyetem Kiváló Oktatója (2017.), „Pro Juventute Universitatis” díj (2017.).

 

Koczkáné Csiszár Emília - nemzetközi rektorhelyettes

„Nemzetközi rektorhelyettesként arra törekszem, hogy a több évtizedes oktató- és kutatómunkám, a szakmai közéletben betöltött vezető pozícióim, valamint a nemzetközi kapcsolataim és kutatási együttműködéseim során szerzett tapasztalataimat a Műegyetem javára kamatoztassam. Nagy megtiszteltetésként tekintek erre a felkérésre” – fogalmazott Koczkáné Csiszár Emília nemzetközi rektorhelyettes, a BME Vegyészmérnöki és Biormérnöki Kar (VBK) Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense.

„Nemzetközi rektorhelyettesi teendőim célja a BME hatékony és folyamatos nemzetközi jelenléte, nemzetközi aktivitásának fokozása és nemzetközi kapcsolatainak bővítése. Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Műegyetem megtartsa és erősítse magyarországi vezető szerepét a műszaki, gazdasági és természettudományi felsőoktatási intézmények között, és előrelépjen a nemzetközi diplomák presztízsrangsorában. Célom a BME láthatóságának és nemzetközi vonzerejének növelése, amellyel a kiváló hazai hallgatóink itthon tartásához és a nemzetközi hallgatói létszám növeléséhez szeretnék hozzájárulni. Fontosnak tartom, hogy a hallgatói és oktatói mobilitási pályázatokban résztvevők száma rövid időn belül elérje a járvány előtti értékeket. A külföldi tapasztalatszerzés ugyanis nemcsak az egyén szakmai gyarapodása szempontjából fontos, hanem az Egyetem nemzetközi megítélését is befolyásolja” – hangsúlyozta Koczkáné Csiszár Emília.

Rektorhelyettesként törekszik a BME harmadik missziós tevékenységének (nem-akadémiai típusú kapcsolatok és tevékenységek) bővítésére is. Növelni szeretné a Műegyetem aktív részvételét a társadalmi problémákkal kapcsolatos közéleti eszmecserékben, népszerűsíteni a tudományt, az ismeretterjesztést, koncentrálva az Egyetem hagyományos, felsőoktatást szolgáló funkcióinak társadalmi hasznosítására. „Rektorhelyettesi működésem csak akkor lehet eredményes, ha a munkába be tudom vonni az egyetemi polgárság jelentős részét. Ehhez pedig elengedhetetlennek tartom az érintett csoportok megszólítását és folyamatos informálását. Ezt személyes megkeresésekkel is szeretném hatékonyabbá tenni” – árulta el törekvéseiről a kinevezett rektorhelyettes, aki egyik legfontosabb teendőjének az utóbbi időben tapasztalható kismértékű hallgatói létszámcsökkenés megállítását tartja. „A jelenség részben a kedvezőtlen demográfiai adatoknak tulajdonítható, másrészt a BSc-diplomát megszerző legjobb hallgatóink külföldi egyetemekre történő elvándorlásának a következménye. Elemi érdekünk, hogy a kedvezőtlen változások hatását mérsékeljük és megoldást találjunk a kompenzálására. Egy hatékony és intenzív PR tevékenységben gondolkodnunk, amely a kiváló hazai hallgatók itthon tartására és a nemzetközi hallgatók bevonzására irányul” – fejtette ki céljairól Koczkáné Csiszár Emília, aki rektorhelyettesként sokat vár a közelmúltban elindult EELISA projekttől is. „A kezdeményezés nagy vonzerőt jelenthet a magyar és külföldi hallgatók számára egyaránt. A programba ugyanis a BME összes hallgatója bekapcsolódhat, külföldi képzésen vehet rész a műegyetemi tanulmányai közben. Az EELISA által nyújtott közös képzésben való részvétel a tanulmányaikat külföldön folytatni szándékozó magyar hallgatóinknak kínálhat ígéretes alternatívát, és több külföldi fiatal érdeklődését is felkeltheti a BME iránt.”

Koczkáné Csiszár Emília 1981-ben vegyész üzemmérnöki, majd 1983-ban okleveles vegyészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán. Egy évig Népköztársasági Ösztöndíjas volt. 1988-ban egyetemi doktori címet, 1997-ben PhD-fokozatot, 1998-ban az MTA kémiai tudományok kandidátusa címet szerezte meg. 2013-ban habilitált a BME VBK-n, 2020-ban az MTA doktora lett. Több OTKA és kutatás-fejlesztési pályázatot nyert, továbbá számos kétoldalú nemzetközi együttműködésben és négy COST akcióban volt a magyar kutatócsoport vezetője. 1996-ban kutatómunkát végzett az Egyesült Államokban a Cornell Egyetemen.

Hat évig volt az MTA Anyagtudományi és Technológiai Komplex Bizottság, valamint 9 évig a Természetes Polimerek Munkabizottság titkára. 2008 és 2018 között a Természetes Polimerek Munkabizottság elnöke volt.

Számos szakmai elismerésben részesült: oktató, kutató és a közösségért végzett munkáját a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 2000-ben Csűrös Zoltán Díjjal, 2010-ben Fodor Lajos Díjjal, 2020-ban pedig Réffy József Díjjal jutalmazta. 2004-ben és 2014-ben „TDK munkáért” Egyetemi Díjat kapott, 2001 és 2004 között Széchenyi István Ösztöndíjban részesült.

 

Levendovszky János – tudományos és innovációs rektorhelyettes

„Örömmel fogadtam a felkérést, amelyben a feladatom az Egyetem tudományos és innovációs tevékenységének koordinálása lesz. E szerep sokrétű teendőkkel jár együtt, köztük a tudományos színvonal folytonosságának és emelésének a biztosítása, a rangsorokhoz történő adatszolgáltatás, a kiválósági programok összefogása, a Nemzeti Laboratóriumok koordinálása, illetve az Egyetem ipari kapcsolatainak szervezése” – foglalta össze a következő rektori ciklusban végzendő feladatokról Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének egyetemi tanára.

Hangsúlyozta: fontos feladatának tartja a Műegyetem tudományos minőségének és kiválóságának megőrzését és további emelését, amelyhez összefogott publikációs stratégiára és a kiválósági ösztöndíjak (pl. ERC, Lendület, Bolyai Ösztöndíj stb.) megpályázásának elősegítésére van szükség. Kiemelt feladat egy hatékony innovációs ökoszisztéma működtetése, amely az ipari kapcsolatok építésével és különböző egyetemi szolgáltatásokkal segíti a karokat, ösztönzi az innovációt és annak ipari hasznosulását. Fontos szerep jut az összegyetemi projektek sikeres megvalósításának, mint amilyen a Kompetencia Központ Pályázat; a BME Tudományos és Innovációs Parknak és a FIEK fenntarthatóságának is. „Ahhoz szeretnék hozzájárulni, hogy a kari kiválóságok és kompetenciák összegyetemi, multidiszciplináris kutatásokban hatékonyan kiteljesedjenek, így növelve a BME K+F+I potenciálját. Ez alapján tudjuk a Műegyetem kiválóságát a globális kihívások – mint a fenntarthatóság, a digitális transzformáció és a zöld átállás – szolgálatába állítani, amelyek a hazai kormányzati stratégiák és a Horizon Europe sarokkövei is egyben” – fogalmazott az elkövetkezendő évek egyik legfontosabbnak tartott kihívásáról a tudományos és innovációs rektorhelyettes.

Levendovszky János 2004-ben kapta meg az MTA doktora címet, több szemesztert töltött különböző külföldi egyetemek vendégprofesszoraként, kutatójaként többek között Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Litvániában, az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában. 2009-től vezeti a BME Informatikai Tudományok doktori iskoláját, 2010-től a BME Tudományos Bizottságának elnöke és 2018-tól, már az előző rektori ciklusban is ő töltötte be a BME tudományos és innovációs rektorhelyettes feladatkörét. Pályája során kitüntették Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével (2011.), Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjjal (2008.), HTE Puskás Tivadar díjjal (2008.), HTE aranyjelvénnyel (2006.), Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal (1997-2000) és Pollák-Virág díjjal (2002.) is.

 

Takács Bence - Rektori Kabinet, kabinetfőnök

„Elődöm munkáját folytatva, hatékonyan működő Rektori Kabinet irányításával szeretném támogatni az intézményi vezetést. Minden feladat mögé felkészült és megbízható munkatársat szeretnénk állítani, akikkel a felmerülő feladatokat gyorsan és megbízhatóan meg tudjuk oldani. Célom, hogy számos kérdésben, úgy, mint szervezettség, belső kommunikáció, adatkezelés, naprakész nyilvántartások, környezettudatosság, jó példával járjunk a műegyetemi szervezeti egységek előtt” – fogalmazott Takács Bence kabinetfőnök, a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) Általános és Felsőgeodézia Tanszékének egyetemi docense.

Kabinetfőnökként fontosnak tartja a Kancelláriával való szoros kapcsolattartást, ami a BME egységes fellépésének és hatékony működésének alapja. E két szervezeti egység sikeres együttműködésére alapozható többek között a gondozott szabályzatok naprakészen tartása, és annak elősegítése, hogy a törvényi változások, a fenntartói és szakhatósági előírások minél hamarabb beépüljenek az Egyetem napi működésébe. „Kabinetvezetőként a rektor mellett a rektorhelyettesek munkáját is szeretném segíteni, továbbá Czigány Tibor úr rektori pályázatában megfogalmazott stratégiai célok megvalósulásához szükséges háttérmunkában is részt veszek. Egyik első feladatunk a folyamataink áttekintése és finomhangolása” – hangsúlyozta Takács Bence, aki az elmondottak mellett kiemelte azt is, hogy a műegyetemi polgárok számára egy még inkább hallgatói, dolgozói és családbarát munkahely kialakítása is a célok között szerepel. Elárulta, hogy kabinetfőnöki feladatai mellett továbbra is kutat és oktat, ám figyelme nagy részét a következő rektori ciklusban új feladatának szenteli. „Izgalmas és kihívásokkal teli időszak előtt állok számos olyan tervvel és céllal, amellyel reményeim szerint minden fronton támogathatom a Műegyetemet és az intézmény vezetését.”

Takács Bence 1999-ben okleveles földmérő és térinformatikai mérnök diplomát szerzett a BME Építőmérnöki Karán, 2005-ben PhD-fokozatát a földtudományok területén kapta meg. Ingatlanrendező-földmérő és geodéziai szakértő minősítésekkel rendelkezik. 1999-2003-ig doktorandusz, 2004-2005-ig tanársegéd, 2005-2009-ig adjunktus, 2009-től egyetemi docens a BME ÉMK Általános és Felsőgeodézia Tanszékén. 2003-tól az MTA-BME Fizikai Geodézia és Geodinamikai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa. Tagja az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságnak, a Magyar Mérnöki Kamara Földmérő Minősítő Bizottságának, az Ingatlanrendező Minősítő Bizottságnak és az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testületnek. Szakmai munkáját és oktatói tevékenységét több díjjal is elismerték: Akadémiai Ifjúsági Díj (2004.), TDK Munkáért (BME, 2007.), Dékáni Dicséret (BME ÉMK 2007., 2018.), Rektori Dicséret (2021.).

 

 

TZS-HA

Fotók: Geberle B.