„Egyedi nyelvi életpályamodellt kínálunk az Y-generációnak”

Új programokat és a hallgatói igényekhez igazodó tematikus kurzusokat szervez az Idegen Nyelvi Központ. Áprilisban idegennyelvű filmklub is indul az OMIKK-kal együttműködésben.

„Megváltoztak a hallgatók nyelvtanulási igényei, ma már gyors és hatékony idegennyelvi tudásra és készségekre van szükségük” – magyarázza Fischer Márta, a BME GTK Idegen Nyelvi Központ – és annak részeként működő Nyelvvizsgaközpont, illetve Tolmács- és Fordítóképző Központ – igazgatója. Kifejtette, hogy a bolognai rendszer változást hozott az egyetemi nyelvoktatásban is: „a korábbi ’klasszikus’ nyelvi sávok, az egymásra épülő félévek és a kötelezően elvégzendő idegennyelvű kurzusok részben vagy egészben megszűntek. Néhány képzéstől eltekintve az idegennyelvi oktatás ma már nem kötelező a hallgatók számára, ám az egyetem támogatja a nyelvi fejlesztést. Az átalakult igényekre intézményi szinten reagálnunk kell” – ismertette a kihívásokról a mintegy 80 fős szervezet élére 2016 júliusában kinevezett igazgató.

Új jelenség a középiskolai diákok nyelvtudása is: „többségük egy, ám vannak, akik már két államilag elismert középfokú nyelvvizsgával érkeznek az egyetemre. A legtöbb műegyetemi alapképzés esetében egy középfokú nyelvvizsga a diploma megszerzésének feltétele, így a hallgatók egy része nem érez késztetést vagy kényszert a nyelvtanulásra” – figyelmeztetett Fischer Márta, aki szerint fontos a folyamatos önképzés. „A nyelvvizsgát igazoló papír nem elegendő egy állásinterjún, ma már a tényleges nyelvtudásról kell tanúbizonyságot tenniük a pályázóknak.” A nyelvi órákon többször is felhívják a hallgatók figyelmét arra, hogy a nyelvtanulás nem „gyorstalpaló” tréning. „Hosszú évek nyelvtanulásba vetett munkája akár egy félév alatt is kárba veszhet, a tudás megkophat és ’passzívvá válhat’, ha a hallgató nem használ egy adott nyelvet.”

Fischer Márta szerint az egyetemisták ma már „egy-egy félévben, egyfajta ’á la carte’ rendszerben számolnak”. A bolognai rendszer előtti képzésben több, egymásra épülő félévet szántak a nyelvtanulásra, majd a nyelvvizsgára való felkészülésre, ma már erre mindössze egy-egy szemeszternyi idejük marad, akár különböző félévekben. Az a tapasztalat, hogy a felkészüléskor a hallgatók nehezen tudják beilleszteni nyelvi tárgyaikat az órarendjükbe és a nyelvi csoportok a rákövetkező félévben nem maradnak egyben. Nehéz az ideális esetben folytonos, több féléven átnyúló nyelvi fejlesztéssel tervezni. Az Idegen Nyelvi Központ a képzési kínálat szerkezetének kisebb módosításával, „vizsgafelkészítő” tréninggel és előkészítő kurzusokkal válaszol a megmutatkozó igényekre, és tervezik a képzési kínálat mélyebb átalakítását is. A vizsgatréning kifejezetten az államilag elismert BME-nyelvvizsgára készíti fel a hallgatókat.

„Érdemes előzetesen elvégezni az online elérhető feladatsorokat. Ha a hallgató úgy látja, hogy nincs megfelelő előképzettsége, javasoljuk, hogy egy-két félévre iratkozzon be a nyelvi előkészítő kurzus(ok)ra, majd csak ezután a vizsgatréningre. Így tudjuk biztosítani, hogy a hallgató igény szerint egy, két vagy akár három féléven keresztül pótolhatja hiányzó tudását” – tanácsolja az Idegen Nyelvi Központ igazgatója. Érdekességként hozzáfűzte, hogy az egyetem Nyelvvizsgaközpontjában ugyan kevés BME-s diák tesz nyelvvizsgát, hiszen a többség még érettségi előtt megszerezte a bizonyítványt, ám a műegyetemi hallgatók itt is kedvezményt kapnak. A nyelvvizsgával már rendelkezők számára a szinten tartó és szaknyelvi kurzusokat, további nyelvek tanulását, valamint a szakfordító- és tolmácsképzést ajánlja Fischer Márta, és nagyon örül annak, hogy a hallgatók élnek is ezzel a lehetőséggel.

„Tudatos nyelvtanulásra és ’részkészségek’ fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt” – árulta el az egyetemi nyelvoktatás egyik leendő újdonságát ecsetelve. Terveik szerint ősztől az adott kurzuson belül egy-egy készség (például a hallás utáni szövegértés, a beszédkészség fejlesztése, az írott szövegek megértése stb.) gyakorlására is kapnak lehetőséget a fiatalok, és a félév tematikáját kifejezetten a kiválasztott készség fejlesztésére állítják össze az Idegen Nyelvi Központ munkatársai. Fischer Márta szerint az idegen nyelven folyó képzések diákjainak is érdemes nyelvet tanulniuk. „Az idegen nyelven hallgatott kurzusok a hallgatók passzív nyelvtudását és szövegértését fejlesztik, ám a kommunikációs készségek gyakorlása elmarad, erre a csoportos foglalkozásokon van lehetőség.”

A műegyetemi hallgatók körében az elmúlt egy évtizedben az angol volt a legnépszerűbb nyelv, ezt követi a német, majd körülbelül azonos arányban a többi idegen nyelv (francia, spanyol, olasz, holland, orosz és japán). „Az angol nyelv ismerete ma már alapvető. A munkaerőpiacon azon pályázók élveznek előnyt, akik e nyelvet kimagasló szinten beszélik, és e mellett további idegen nyelve(ke)t ismernek, akár csak egy-egy részkészségre, például a szövegértésre fókuszálva” – ismertette a diplomások körében tapasztaltakat Fischer Márta. Hozzátette, hogy a hazai felsőoktatási intézmények között a BME az ingyenes nyelvtanulási lehetőségek széles tárházát biztosítja hallgatóinak: az alapképzéses diákok 8, a mesterképzéses és posztgraduális rendszerben tanuló hallgatók 4-4 ún. „nyelvi pontot” használhatnak fel a nyelvi foglalkozásokra. Dolgoznak azon is, hogy láthatóbbá tegyék a nyelvi kínálatot: egyszerű és az elérhető 9 idegen nyelven valamennyi képzési lehetőséget bemutató információs anyag létrehozását tervezik – fűzte hozzá. Néhány hete pedig felvették a kapcsolatot a karok oktatási dékánhelyetteseivel, és az egyes karokra jellemző specifikus nyelvi szükségleteket gyűjtik össze (például a nyelvek és tudásuk szintje, az egyes részkészségek fejlesztésének igénye stb.). Ezeket mind figyelembe veszik az oktatás szervezésében. „Valamennyi kar üdvözölte a kezdeményezést, amely mindössze az egyik eleme annak, ahogyan az Idegen Nyelvi Központ reagál a megváltozott igényekre.”

Fischer Márta fontosnak tartja, hogy a műegyetemi hallgatók tisztában legyenek további lehetőségeikkel is: többek között a diákok kedvezményesen vehetnek idegen nyelvi órákat a piacra is dolgozó BME Nyelviskolában, amely azokat az igényeket is ki tudja elégíteni, amelyekre a támogatott egyetemi nyelvi oktatási rendszerben nincs lehetőség (például a kínai nyelv oktatását). A műegyetemi hallgatók számára ugyancsak kedvezményes a szakirányú tolmács- és szakfordító képzés (TFK) is, amely a BME-s diploma mellett új lehetőségekkel kecsegteti a nyelvek iránt fogékony szakembereket. „A fordítói iparágban nagy a kereslet az idegen nyelveket magas szinten művelő műszaki és gazdasági szakemberek iránt” – hangsúlyozza. „Szakfordító-képesítéssel jól jövedelmező, és akár otthonról, gyermekvállalás mellett is végezhető munkalehetőségekhez juthatnak a nálunk végzettek” – sorolta az ország egyik legnagyobb fordítóképző intézményeként számon tartott műegyetemi képzési hely további előnyeit.

Az Idegen Nyelvi Központ Igazgatója az oktatás mellett erősítené az intézmény szerepét a kutatásokban is. „Nyelvtanáraink egy része pedagógus és kutató egyaránt, tudományos munkájukban szaknyelvkutatással, fordításkutatással, terminológiával, mérés-értékeléssel és pedagógiával foglalkoznak, kutatási eredményeik középtávon a BME idegennyelvi oktatásában, és reményeink szerint az egyetem egészében is hasznosíthatók.”

Idegennyelvű Filmklub

A BME Idegen Nyelvi Központja és az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár közös, ingyenes programját 2017. április 20-án 18.30-tól rendezik meg a Központi épület 1. emelet 72-es termében. A  „Les souvenirs” (magyarul: „Az emlékek”) című, francia nyelvű film vetítését a Francia Intézet tette lehetővé.

„Egy korábbi hagyományt szeretnénk újraéleszteni az áprilisi Filmklubbal, amelynek májusban lesz folytatása egy újabb francia felvétellel, ősszel pedig német és újlatin nyelvű filmeket szeretnénk vetíteni. Az áprilisi filmhez a BME szakfordító- és tolmácsképzésének hallgatói készítették el a feliratokat, a vetítést követően pedig e műhelymunkáról is megosztják a tapasztalataikat a közönséggel” – árulta el az új kezdeményezésről Fischer Márta.

További információk az esemény Facebook oldalán találhatók.

Nyílt nap a Tolmács- és Fordítóképző Központban

A Filmklub másnapján, 2017. április 21-én 16 órakor a BME E épület 5. emelet 505. termében tartanak nyílt napot a BME szakfordító- és tolmácsképzéséről. A rendezvényen bemutatják a képzéseket, a jelentkezési feltételeket, és válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. A megjelentek beülhetnek a nyílt napot követő hét néhány órájára is.

További információk a központ honlapján találhatók.

TZS-TJ

Fotó: Takács Ildikó