2018. May 04.
Huszadik éve segíti közösen a jövő mérnökeit a BME és a Siemens. A felek most megerősítették szövetségüket.
„A Műegyetem az erős, kölcsönösségen alapuló ipari együttműködések nélkül nem lenne az általunk óhajtott, megelégedettségre okot adó, rendületlen fejlődésben lévő intézmény. Mindebben a Siemens immár két évtizede kiemelt partnerünk, többféle kutatási-fejlesztési területen és az oktatás minden spektrumán – a BSc-től a PhD-ig. Közös eredményeink önmagukért beszélnek, de a jövő sikereiért a jelenben kell folyamatosan erőfeszítéseket tennünk. Ennek záloga a kapcsolatok gondozása és bővítése, az új technológiák, módszerek kifejlesztésére irányuló közös innovációs tevékenységünk” – hangsúlyozta köszöntőjében Józsa János rektor a BME és az elektrotechnikai vállalat közös szakmai munkáját megújító szerződés aláírási ünnepségén. Hozzátette, a húsz éves évforduló a legjobb életkort jelzi: átmenetet képez az ifjúságból az idősebb, tapasztaltabb korszakba.
Az akadémikus az összefogás számos meghatározó eredménye közül a BME FIEK (Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ) kutatás-fejlesztési kezdeményezéseit, laborfejlesztéseit emelte ki, amelyek révén – egyebek mellett – elektromos hajtásrendszerrel rendelkező repülőgép fejlesztésében vehetnek részt az intézmény szakemberei. Végül az egyetem vezetője reményét fejezte ki, hogy a gyümölcsöző kooperációnak a jövőben sem lesz gátja.
Az ünnepségen részt vett Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, valamint a vállalati szféra és az egyetemek képviselői
„Felgyorsult világunkban nem gyakori, hogy két szervezet két évtizeden keresztül folyamatosan együttműködik. Ezért is jelentős az egyetemmel kialakított partnerség, hiszen a magas színvonalú képzéssel és a tehetségek szakmai támogatásával közösen teremtünk értéket a hallgatóknak, az intézménynek, a hazai iparnak és egyben Magyarországnak is” – emelte ki Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki a vállalat nevében írta alá a megállapodást.
A vezető elmondta, három területen zajlik a közös, szilárd alapokon nyugvó szakmai munka: a cége és a BME két évvel ezelőtt – hazánkban elsőként – indították el az Oktatási Hivatal által akkreditált, duális rendszerű műszaki mesterképzést. Ennek célja, hogy a diákok az egyetemen megszerzett elméleti tudás mellé a Siemensnél a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő gyakorlati tapasztalatot szerezzenek, megkönnyítve ezzel a munakerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeiket, miközben a Siemens-család részeként működő evosoft Hungary Kft. az egyik legnagyobb foglalkoztatója lett a Műegyetemen végzett informatikusoknak.
A másik nagyszabású projekt a Magnus eFusion elektromos repülőgép hajtásrendszerének kifejlesztéséhez köthető, amelyben meghatározó a műegyetemi hozzájárulás. A harmadik terület is hosszú távú együttműködést alapoz meg, ez pedig a rektor által is említett BME FIEK létrehozása négy nagyvállalat, köztük a Siemens támogatásával. (Az új műegyetemi szervezeti egység megalakulásának körülményeiről a bme.hu is beszámolt, egy másik cikkben pedig az azóta zajló munkáról írtunk – szerk.)
|
Az 1999-ben útjára indult BME és a Siemens közötti együttműködés sikerét nemcsak önmagában az elmúlt két évtized, hanem az ez alatt megvalósult eredményes projektek is jól mutatják. A támogatott hallgatói kezdeményezések nemzetközi megmérettetéseken elért eredményei is büszkeségre adnak okot, a 2012-es Solar Decathlon Europe innovációs versenyen például három kategóriában is dobogós lett a BME fiataljainak saját tervezésű szolárháza.
A Siemens 2018-ban is támogatja a BME munkáját: hamarosan kiírnak egy hallgatói versenyt, idén ez alapján nyújtják majd a támogatást az elektromos repüléshez kapcsolódó, műszaki és kreatív szempontból legizgalmasabb kezdeményezéseknek. Emellett egyetemi és diákprojektek infrastrukturális támogatásában vesznek részt, segítik a hallgatók gyakornoki helyekhez és állásokhoz való hozzáférését, illetve továbbra is támogatják az egyetemi kiadványokat, innovatív hallgatói ötleteket, programokat.
|
Az ünnepi ceremónián Joe Kaeser, a Siemens AG globális elnök-vezérigazgatója tartott előadást a digitális átalakulás és a negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) társadalomra gyakorolt hatásáról. A szakember a cég történetét és Magyarországgal való kapcsolatát áttekintve kijelentette, a vállalat mindig a változások élén állt, akkor is, amikor az internet szűk körű használatból kilépve a mindennapi ember életét átható óriási apparátussá vált.
Úgy fogalmazott: „a világháló megváltoztatta a földrajzi gondolkodást, az államok működését és olyan területeken is meghatározóvá vált, mint például a gyártás. Digitális eszközökkel ma egy termék megszületésének teljes folyamatát modellezni és ellenőrizni is lehet, ami nagyságrendekkel hatékonyabb működést eredményez, ráadásul ez ma már nem csak a nagyvállalatok számára elérhető lehetőség”. Arra figyelmeztetett: „az Ipar 4.0 nem kerülhető el, az átalakuláshoz azonban szükség van az oktatás terén bekövetkező forradalomra is”, hozzátéve, hogy a cégcsoport évente globálisan 500 millió eurót fordít képzésre, valamint továbbképzésre. A vállalatoknak és a tudomány képviselőinek – fordult a teremben helyet foglaló oktatókhoz, kutatókhoz és a hallgatókhoz – egyaránt felelősségük van abban, hogy a negyedik ipari forradalom mindenki számára előnyös világot teremtsen.
HA - GI
Fotó: Philip János