„A fiatalokat arra tanítjuk, hogy a jövő kihívásaira tudjanak reagálni”

A legrangosabb állami tudományos elismerésben részesült akadémiai felterjesztésre a BME GPK vezetője, a legfrissebb OHV első helyezettje.

„Nagyon örültem ennek a rangos elismerésnek, mert az egész pályafutásomat végigkísérte, hogy általában fiatalon kerültem fontos tisztségekbe. Ilyen volt, amikor vezetőtanár, tanszékvezető, MTA doktor, vagy akadémikus lettem, most pedig a valaha ezzel kitüntetettek közt is az egyik ’legifjabbként’, 54 évesen ért a megtiszteltetés” – osztotta meg a bme.hu-val Czigány Tibor, a Gépészmérnöki Kar (GPK) dékánja, a Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja, az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport vezetője, akit a polimer kompozit anyagok fejlesztésében és a technológiák ipari gyakorlatba való bevezetésében elért kimagasló eredményei, valamint az oktatásban és a kutatói utánpótlás nevelésében végzett kiemelkedő tevékenységéért jutalmaztak Széchenyi-díjjal.

Az Országgyűlés 1990. január 25-én döntött arról, hogy a korábbi Állami Díj helyett Széchenyi-díjban részesíthető az, aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is rangos eredményt ér el. A kitüntetettek személyére, az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Az elismeréseket a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából az államfő adja át a Parlamentben.

A Széchenyi-díjjal kezdetben egy Széchenyi-arcképet ábrázoló jelvény járt. 2000-ben azonban a formai elemek megváltoztak, és ez eddigiek mellett egy 8,9 centiméter magas, bronzból készült, aranyozott, Széchenyi István alakját formázó kisplasztikai alkotást is adományoznak.

Idén 16-an kapták meg az elismerést. A műegyetemi kötődésűek között Czigány Tiboron kívül kitüntették még Péceli Gábort, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék egyetemi tanárát, korábbi rektort, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját a méréselmélet és a kiberfizikai rendszerek területén elért, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudományos kutatásai, valamint szakmai eredményeinek a hazai villamosmérnök- és informatikusképzésbe történő bevezetésével a magyar műszaki felsőoktatás palettáját gazdagító, iskolateremtő oktatói tevékenységéért.

A rangos díjban részesült műegyetemi oktató a kezdetekről szólva elmondta: mérnöki motivációját elsősorban az újításokban élen járó zuglói Radnóti Gimnáziumból (mai nevén ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) hozta, ahol egy 40 fős osztályban tanult. Úgy fogalmazott: „sokat köszönhetek az osztályfőnök-mentortanáromnak Széplaki Györgynének, aki összetartotta a társaságot, és csapatként, családként tekintett ránk”. ”Középiskolánkra már akkor is jellemző volt az újszerűség, így az osztály fele az angol/ének tagozatos lányokból, míg a másik fele a matematika/fizika tagozatos fiúkból állt, ezzel is hozzájárulva a jó közösség kialakulásához, a diákok értékrendjének formálásához, mai közkedvelt szóval az interdiszciplinaritáshoz” – fűzte hozzá Czigány Tibor.

Czigány Tibor életpályája

Czigány Tibor gépészmérnöki diplomáját 1988-ban a Műegyetem Gépészmérnöki Karán szerezte. Bejárva az oktatói ranglétrát 1988-2001 között a BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézetének tanársegédje, adjunktusa majd docense. 1991 és 1997 között több alkalommal az Universität Kaiserslautern, Institut für Verbundwerkstoffe meghívott vendégkutatója. A Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszékének 2001-2013. között a vezetője, 2006-tól egyetemi tanár. A BME Gépészmérnöki Kar dékáni tisztjét 2012-től tölti be. 2012 óta az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport vezetője. Megjelent publikációinak száma csaknem kétszázötven, független hivatkozásainak száma több mint 3600. Számos hazai és nemzetközi pályázat témavezetője. 2013-tól az MTA levelező tagja.

Kutatási és érdeklődési területei:

új anyagok és technológiák; polimer kompozitok fejlesztése; kompozit szerkezetek üzem közbeni állapotának elemzése, polimerek hegesztése; újrahasznosítás

Főbb díjai, elismerései, ösztöndíjai:

2018 Széchenyi díj
2012 Ipolyi Arnold Díj (OTKA)
2012 Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj
2006 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Öveges József ösztöndíj
2005 Mestertanár Aranyérem kitüntetés (OTDT)
2004 Japan Society for the Promotion of Science (JSPS) Ösztöndíj
2003 Oktatási Minisztérium, Széchenyi István Ösztöndíj
2001 Gépipari Tudományos Egyesület, Műszaki Irodalmi Díj
2000 Oktatási Minisztérium, Széchenyi Professzori Ösztöndíj
1998 Magyar Tudományos Akadémia, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

Szakmai közéleti tevékenység, jelentősebb tagságok:

2017 - Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) Tudományos Tanács tagja
2014 - Magyar Anyagtudományi Egyesület elnökségi tagja
2011 - 2017 MTA Doktori Tanács tagja
2011 - Magyar Műanyagipari Szövetség elnökségi tagja
2010 - Plastics, Rubber and Composites folyóirat szerkesztőbizottsági tag
2010 - 2012 Az European Society for Composite Materials titkára
2008 - 2011 OTKA Gépészet-Kohászat Zsűri elnöke
2007 - eXPRESS Polymer Letters folyóirat szerkesztője
2007 - 2012 Erősített Műanyaggyártók Szövetségének elnöke
2005 - Magyar Mérnökakadémia tagja
2005 - Műanyagipari Szemle folyóirat tudományos szerkesztőbizottságának tagja
2005 - 2014 Műanyag és Gumi folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke
2004 - Műanyagipari Mérnökök Nemzetközi Egyesület (SPE) tagja
1990 - Gépipari Tudományos Egyesület, Műanyag Szakosztály tagja

Czigány Tibor az érettségi után a BME Gépészmérnöki Karra jelentkezett, mivel szeretett fényképezni és ott volt finommechanika-optika szak. A sikeres felvételit követően géptervezést tanult, harmadévesen pedig részt vett Váradi Károly, a Gép- és Terméktervezés Tanszék egyetemi tanárának csapágytervezési gyakorlatán. Az inspiráló környezetben sokszor TDK-zott, többször első helyezést szerezve, majd a diploma átvétele után a professzor marasztalta és tanársegédi állást kínált föl, amit elfogadott. A munka során közelebbről megismerkedett Marosfalvi Jánossal, a Gépszerkezettani Intézet vezetőjével, aki jelenleg a Gép- és Terméktervezés Tanszék címzetes egyetemi tanára. Ő hívta meg polimer kompozit anyagok kutatására, később pedig egy 3 hónapos németországi vendégkutatói munkát kínált föl. „Ez hatalmas szakmai lehetőségnek számított akkoriban, ráadásul együtt dolgozhattam a világhírű Karger-Kocsis József okleveles vegyészmérnökkel, Magyarország egyik leghivatkozottabb kutatójával (munkáira több mint 13000 független hivatkozás található – a szerk.), aki akkor a Kaiserslauterni Műszaki Egyetem Társított anyagok Intézetének tanára volt, ma már a Polimertechnika Tanszék professzora ” – emlékezett vissza a Műegyetem dékánja, indokolva, hogy miért lett összesen két esztendő a rövidre tervezett kiküldetésből.

Azután a családjával hazavágytak, így a kutató ismét a Gépészmérnöki Karon a Gépszerkezettani Intézetben helyezkedett el, majd Czvikovszky Tibor professor emeritus, akkori tanszékvezető hívására megörökölte helyét a Textiltechnológia Tanszékből átalakított Polimertechnika Tanszéken. Megjegyezte: „ez akkor nagyon pici, mégis jelentőségteljes szervezet volt, ma már azonban a kar egyik legnagyobb oktató-kutató műhelye”. Hangsúlyozta: ezután jöttek sorozatosan az újabb szakmai sikerek. Nagydoktorált, habilitált, megválasztották az MTA levelező tagjává, majd a GPK dékánja lett, és bekerült az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoportjába, amelyet 2012 óta vezet. 13 év után, 2014-ben a dékáni teendőire koncentrálva átadta a tanszékvezetői feladatokat első végzett doktoranduszának, Bárány Tamásnak. Mint mondta: a döntést azóta sem bánta meg, tapasztalva utódja elhivatottságát és látva a tanszék újabb és újabb sikereit, folyamatos fejlődését.

Az akadémikus szólt arról is, hogy nagyon büszke a tanszéken létrehozott, Magyarország egyik legnagyobb impakt faktorú havi kiadású tudományos folyóiratára, az Express Polymer Letters-re amely a Web of Science szerint Q1-es minősítésű, egyúttal nemzetközi brandnek is számít. Az ingyenes open access kiadvány immáron a 12. évfolyamnál tart. A részleteket taglalva elárulta: a nemzetközi szerkesztő bizottság nagyon szigorú, eddig a beküldött cikkeknek csak 15%-át fogadták el, ezeknek 90%-a külföldi szerzőktől érkezett.

Czigány Tibor nagyra tartja hallgatóit, tehetségüket, nyitottságukat, emiatt is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fiataloknak látványosan, tartalmasan és könnyen befogadható módon adjon elő. Munkájának gyümölcse beérett: a 2017/2018. tanév I. félévi, Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) alapján ő lett a legjobb műegyetemi tanár a TOP 100-as listában. (A legfrissebb OHV-névsorról a bme.hu is beszámolt  – szerk.)

„Nálam első a diák, ezért is nagyon figyelek a tanórákat megelőző szakmai felkészülésre. Nemcsak a szöveges magyarázat, hanem a szemléltetés is fontos a megértéshez” – beszélt oktatói alapelvéről egy példával szemléltetve ezt: „nehéznek számít a Polimer kompozitok technológiája című tantárgy, amelyben kompozit mechanikát, méretezést is tanítunk. Külföldi mintára úgy próbáljuk az elméletben tanultakat didaktikusabbá tenni, hogy a félév során egy látványos, kreatív feladatot kapnak a hallgatók: egy poliuretán hab gerenda, emellett 1 négyzetméter üvegszövet és bármennyi gyanta felhasználásával kell elkészíteniük a legnagyobb teherbírású kompozit tartót, számításokkal igazolva a méretezés helyességét. Ilyenkor összegyűlik az egész évfolyam, majd az 5-7 fős csapatok a gépteremben terhelik a kompozit gerendát, amit kamerával kivetítenek az előadóban ülőknek. Az nyer, akinek a számítása a mért értékhez a legközelebb esik, és nem csak az, aki a legnagyobb teherbírású szerkezetet megalkotja, azaz a valódi mérnöki munkát értékeljük”.

„Igyekszünk mérnöki szemléletet és ’tartást’ adni ezeknek az érdeklődő, elhivatott, a Gépészmérnöki Karra magas pontszámmal bekerülő fiataloknak. Nem elsődleges célunk, hogy a diploma után azonnal ’a gépsor mellé tudjanak állni’, hanem sokkal inkább az, hogy a jövő kihívásaira tudjanak mindig reagálni, képesek legyenek fejlesztőmunkát végezni, amihez a hallgatók nagyon erős alapozást kapnak (matematika, mechanika, hőtan, áramlástan, géptervezés, anyagtudomány, gyártástechnológia stb.)” – hangoztatta a Széchenyi-díjas szakember, hozzáfűzve, hogy ezzel a képességgel viszont nemcsak rövid és közép, hanem hosszú távon is vonzóak lesznek a munkáltatók számára a BME Gépészmérnöki Karon végzett mérnökök.

A gépészmérnökség továbbra is meghatározó lesz a technika fejlődésében. A Gépészmérnöki Kar oktatói úgy látják: a jelenleg ismert okos eszközök (pl. mobiltelefon) után robbanásszerű változás történik a mozgó alkatrészeket tartalmazó okos eszközök, az okos gépek területén is. Czigány Tibor szerint teljesen természetes lesz, hogy 10-20 év múlva sokan használnak majd saját személyi robotot, akár mint családtagokat. A digitális forradalmat jelentő Ipar 4.0 után belátható időn belül hamarosan az Ipar 5.0 időszaka kezdődik el a robotok képességeinek és az emberek szakértelmének együttműködésével. Ebben pedig a Gépészmérnöki Karon végzett mérnököknek, legyen az gépész, mechatronikus, energetikus vagy terméktervező, komoly és egyre nagyobb szerep fog jutni – tette hozzá a kitüntetett.

A professzor az oktatás mellett sok időt szán a kutatásra, doktoranduszaival anyagfejlesztéseken és új technológiákon dolgoznak. Többek között arra keresik a választ, hogy miképpen lehet új funkciót adni a kompozit szerkezeti anyagoknak, például az erősítő üvegszálon átvezetett fény, vagy az erősítő szénszálon átvezetett áram intenzitásváltozása milyen arányban van a szerkezet mechanikai állapotával, vagy a környezeti jellemzőkkel. Hangsúlyozta: a fiatalokkal a jövőben is együtt szeretne dolgozni. Mint fogalmazott: „cél, hogy még több jó hallgató legyen, elvégezzék a képzést, doktori fokozatot szerezzenek, legyen jó állásuk, emellett alapítsanak családot”.

– GI –

Fotó: Takács Ildikó, MTI