„Vigyék sikerre a BME FIEK projektjét!”

Error message

Notice: Undefined index: disabled_javascripts in eu_cookie_compliance_page_build() (line 306 of /var/www/web1/bmeweb/html/sites/all/modules/eu_cookie_compliance/eu_cookie_compliance.module).

A Műegyetem legfiatalabb szervezeti egységének egy éves munkáját bemutató konferenciát tartottak, ahol átadták a BME és a Pro Progressio Alapítvány 2017. évi Innovációs díját is.

„A bíráló bizottsági tagok megállapítása szerint a terveknek megfelelően, az arányos pénzügyi  ráfordítás és az egyértelmű hosszú távú fenntarthatóság biztosításával haladnak a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) kiemelt FIEK programjai, így például a folyamatos gyógyszergyártás technológiai modellje, a hatóanyag-tisztítási eljárás, és az 5G világára való felkészítés – hangsúlyozta megnyitó beszédében Pálinkás József akadémikus, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) leköszönő elnöke a BME modell – a közös nevező c. FIEK konferencián a Q épület zsúfolásig megtelt Simonyi Károly nagyelőadójában Józsa János rektor, Kotán Attila, az új kancellár, továbbá rektorhelyettesek, dékánok, professzorok, oktatók, kutatók, a BME FIEK vezetése, társegyetemi vendégek és ipari partnerek jelenlétében.

Az MTA korábbi első embere arra buzdította a résztvevőket, hogy tegyék sikeressé a projektet, ettől ugyanis nagymértékben függ az egyetem jövője, valamint a további finanszírozások is. Az NKFIH vezetője beszámolt arról, hogy 2015-18 között az ország 3 Közép-magyarországi (BME, ELTE, és a Szent István Egyetem) és 5 konvergencia régióbeli helyszínen (Győr, Kaposvár, Miskolc, Debrecen, és Kecskemét egyetemei) 8 FIEK projekt 26,8 + 8 milliárd forint hazai, valamint uniós pályázati forrást nyert el. A modell előnyeit részletezve a nagyközönségnek elmondta: „ez a működési mód lehetőséget ad arra, hogy a munka egy helyre koncentrálódjon, és hogy az együttműködés keretében a vállalati kutatás-fejlesztések összehangolása az egyetemi kutatásokkal egy kölcsönösen előnyös helyzetet teremtsen. A felsőoktatási intézmények ezáltal közvetlenül érzékelhetik az ipari kutatási igényeket, egyúttal érvényesíthetnek az ipari menedzsment szempontokat, a vállalatok pedig számíthatnak a partner infrastrukturális és emberei erőforrásaira. Ugyanakkor jól megvalósul, hogy a felek közösen határozhatják meg a kutatás-fejlesztési célokat, lényegesen felgyorsítva ezzel az eredmények hasznosítását”.

A köszöntő után Józsa János rektor, és Kollár László, FIEK projektvezető ünnepélyes keretek között átadtak egy posztertáblát Pálinkás Józsefnek, összefoglalva rajta a kutatóegyetemtől a FIEK-ig megtett utat. (Kutatóegyetemek azok az elitintézmények lehetnek, amelyek tudományos eredményeiket az oktatásba is képesek közvetíteni. A BME kiemelkedő kutatási tevékenységével, jelentős nemzetközi kapcsolataival, erős tehetséggondozásával 2010 óta a - pályázat útján elnyerhető - cím birtokosa. Az ezzel járó állami támogatás innovációra, oktatásfejlesztésre, külföldi ösztöndíjakra fordítható - a szerk.)

„A BME FIEK bő egy éve alakult, de már most határozottan állíthatjuk: azt a célt, amit együtt kitűztünk magunk elé, meg tudjuk valósítani” – fogalmazott Józsa János rektor a konferencián, hozzátéve, hogy bár maga az egyetemi szervezeti egység úttörő vállalkozásnak indult, a 4 jelentős ipari partnerrel kialakított szoros kapcsolatnak az egyetem történetében több évtizedes múltja van. Az intézményvezető kijelentette: „a Műegyetem az ipari partnerekkel együtt értelmezhető".

Küldetésünk az új kutatási eredmények hasznosítása a jövő szakembereinek képzésébe, valamint az, hogy a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) – nemcsak projektként, hanem mint modell – révén még hatékonyabban bevonhassuk ebbe a munkába az ipari partnereket, akik professzionálisan szólnak a műegyetemi hallgatókhoz, erősítve alkalmasságukat a termelésre, kutatásra, fejlesztésre, és cégalapításra. A legelső jó példa erre az Ipar 4.0 Technológiai Központ létrehozása a BME FIEK keretein belül.  Kiemelte: a FIEK továbbra is nyitott kapukkal várja a további ipai társulásokat. (A megalakulás körülményeiről korábban a bme.hu is beszámolt, ahogyan a BME FIEK , és  az Ipar 4.0 Technológiai Központ ünnepélyes megnyitójáról egyaránt – a szerk.)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az ipar és az egyetem új típusú együttműködését megvalósító szervezetet négy jelentős ipari partnerével, a Siemens Zrt.-vel, a Richter Gedeon Nyrt.-vel, a Nokia Kft.-vel és a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel közösen alakította meg az NKFIH támogatásával 2017-ben.

A BME FIEK új modellt jelentő rendszerének kialakítására és a pályázatban vállalt kutatási feladatok elvégzésére az NKFIH a FIEK_16-1-2016-0007 kódszámú pályázat keretén belül 3,96 milliárd forint támogatást, a résztvevő vállalatok összesen 2 milliárd forint forrást biztosítottak. A konzorcium minden tagja aktívan közreműködik a BME új szervezeti egységének irányításában és munkájában. A BME FIEK az egyetem jogi keretei között teremti meg annak lehetőségét, hogy a Műegyetem a partnervállalatokkal hosszú távú stratégia mentén, egységesen kezelje a vállalati-egyetemi kapcsolatok eddig gyakran elkülönülten értelmezett területeit, az oktatást, a kutatás-fejlesztést, a tudástranszfert, a szellemi tulajdon kezelést, az inkubációt, a beszállítói rendszer fejlesztését és a nemzetközi kapcsolatokat. Ezzel új innovációs ökoszisztémát hoz létre, amely az egyes elemek szinergiáját kihasználva magas minőséget teremt a hazai innovációs rendszerek között.

A modell működésének meghatározó jellemzője, hogy a BME FIEK irányítása az egyetemeken kevésbé ismert formában, egy döntési jogkörrel rendelkező Igazgató Tanácson keresztül valósul meg, amelyben a vállalatok és az egyetem vezetői vesznek részt, biztosítva ezzel az akadémiai és a versenyszféra képviselőinek harmonikus együttműködését.

A BME FIEK igazgatója Lengyel László, az igazgatóhelyettes Bodzay Brigitta.

„A BME FIEK sokkal több, mint egy pályázat: képes arra, hogy a Műegyetem jövőjét építse az elkövetkezendő időszak fiatal kollégái számára” – jelentette ki Kollár László projektvezető. A hallgatósággal megosztotta: a központ nem a karok konkurenciája kíván lenni, hanem azok támogatója úgy, hogy intézményen belül szervezi meg az ipari együttműködéseket. „Koordinál, harmonizál és a műegyetemi innovációt fogja össze” – summázta a professzor.

A konferencia K+F eredményeink és jövőkép című blokkjában 10-10 perces előadások hangzottak el:

Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója a folyamatos gyógyszeripari technológiák fejlesztéséhez kapcsolódóan elmondta: a FIEK projekt keretében ezen a területen a kutatók reakciókat optimalizáltak, majd kidolgoztak egy többlépéses hatóanyag szintézist, és tisztítási technológiát, valamint kísérleti tapasztalatokat gyűjtöttek a folyamatos szálképzéses készítmény előállításában.

Balázs Gergely, a Siemens Zrt. kutatás-fejlesztési vezetője a légi járművek villamos hajtásrendszerének újfajta technológiáról tartott előadást. Összefoglalta, hogy a hibrid és elektromos hajtású járművek megjelenésével és elterjedésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a környezettudatos technológiák a légi járművekben is. A FIEK program keretében szoros együttműködés indult el a cég és a Műegyetem között, amelynek célja a légi járművekben alkalmazható intelligens energiaátalakító és -tároló egységek kutatása, fejlesztése, valamint ezek analizálására és méréseire alkalmas laboratóriumi környezet kialakítása.

Nováczki Szabolcs, a Nokia Kft. senior kutatója ismertette, hogy a mobil technológia fejlődése olyan komplex távközlési hálózatokat eredményezett, amelyekben a szolgáltatások zavartalan működéséhez több alrendszer összehangolt és hibamentes együttműködésére van szükség. A rendszerek bonyolultsága megnöveli a rejtett hibák lehetőségét, ami bizonyos esetekben a szolgáltatásminőség romlásához vagy alacsony hatékonyságú működéshez vezethet. A FIEK projektben kiemelt cél a hálózatüzemeltetési paradigmaváltás lehetőségének a megalapozása, valamint a hibamentes, önálló, mesterséges intelligencián alapuló, kognitív hálózati képességek kifejlesztése.

Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. vezérigazgatói koordinátora a megújuló energiaforrásokra nagymértékben támaszkodó villamosenergia-rendszer energiamenedzsmentjének laborkörülmények között megvalósuló valós idejű teszteléséről szólt. A FIEK programban a szakemberek arra a kérdésre keresik a választ, hogy az időjárásfüggő villamosenergia-termelés növekvő aránya következtében milyen kihívásokkal kell szembenéznie a villamosenergia rendszernek, emellett egyensúlya gazdaságos fenntartása érdekében mely karbonsemleges és innovatív technológiákra, flexibilitási megoldásokra célszerű K+F erőforrásokat fordítani.

A Műegyetem részéről Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a FIEK szakmai alprojektvezetője ismertette a BME szervezeti keretei között kialakított FIEK modell fenntarthatóságával összefüggésben tett lépéseket és eredményeket. Elmondta, hogy az egyetemeknek mozdulniuk kell a reaktív üzemmódból a proaktív működési módba. A BME FIEK ilyen szemléletben jött létre. A modellhez kapcsolódva kiemelte: az nem csak egy projekt, sokkal inkább befektetés a jövőbe, az egyetem karainak összefogásával megvalósuló multidiszciplináris, gyors válasz az iparban felmerülő komplex kihívásokra. Összefoglalta: a BME FIEK keretében alakult meg az Ipar 4.0 Technológiai Központ, folyamatban van az 5G teszthálózat tervezése, unikális hajtáslabor kiépítése, miközben több K+F szerződést, stratégiai megállapodásokat kötött és készít elő – az ipar irányába proaktívan nyitó – szervezet, amely egyúttal a hazai és nemzetközi fórumok aktív szereplője.

Az eseményen átadták a BME és a Pro Progressio Alapítvány 2017. évi Innovációs díját. Józsa János rektor emlékeztetett arra, hogy a rangos elismeréssel 2012 óta ösztönzik az innovációs tevékenységet, majd méltatta az eddigi nyerteseket.

Pakucs János kuratóriumi elnök kiemelte: az elmúlt években kitüntetettek esetében olyan termékek kerültek előtérbe, amelyeket a Műegyetem szerves közreműködésével, az intézményben zajló kutatás-fejlesztés révén alkottak meg, és amelyek az adott vállalatnál a termelés és a szolgáltatás területén piaci sikert hoztak. „Idén is ilyen körülmények között megvalósult fejlesztést választottunk a legjobbnak” – tette hozzá.

A Pro Progressio Innovációs Díj elismerésre BME-s oktatók, kutatók vagy oktatói, kutatói csoportok pályázhattak. A kiadható díjak száma maximum kettő (1-1 millió Ft támogatási összeggel). Pályázni olyan kutatásfejlesztési, illetve innovációs eredménnyel – új termékkel és/vagy szolgáltatással, új eljárással – lehetett, amelynek alkalmazásba vétele megtörtént, gazdasági hasznot hozott vagy hasznosítása a közeli jövőben várható.

Az elismerés(ek) odaítéléséről a felkért szakértői bizottság előzetes véleménye alapján a Pro Progressio Alapítvány kuratóriuma döntött.

A 2017. évi Innovációs díjat Erdei Gábor, a Természettudományi Kar (TTK) Atomfizika Tanszék egyetemi docense nyerte el a Módszer és elfogadási kritériumrendszer automata mérőmikroszkópok objektívjének beállításához c. pályaművével.

A díjazott a hallgatóságnak is bemutatta munkáját. Elmondta: a 77 Elektronika Műszeripari Kft. felkérésére dolgozott ki egy olyan interferométeres eljárást, amellyel a mikroszkópobjektívek megfelelő pontossággal beállíthatók, ami után a képminőségük számszerűen ellenőrizhető és mérési adatlappal dokumentálható. Az így kapott optikai jellemzők nagyszámú objektíven történő vizsgálata alapján meghatározott egy minősítési módszert. Ennek segítségével eldönthető, hogy az adott objektívvel felszerelt mérőautomata a végső, komplex tesztelés során jól teljesít vagy megbukik. A kidolgozott minősítő eljárás bevezetése után a beszerelt objektívek bukási aránya nagymértékben csökkent. A szakember útmutatásai alapján a külföldi beszállító módosította a gyártási folyamatot, amelynek így már része a kidolgozott mérés és minősítés. A fejlesztésnek köszönhetően a korszerű, humán kiértékelésnél pontosabb vizeletdiagnosztikai készülékeket egyre több orvosi laborban, kutatóintézetben használhatják. A fejlesztés a BME-nek nettó 67 millió forintos bevételt jelentett.

– GI –

Fotó: Philip János