A tartószerkezet-tervezés elméleti és gyakorlati területein kimagasló munkájáért Csonka Pál-érmet kapott az ÉMK jeles szakembere.

„Fontos számomra az oktatás, ez a munka különleges tevékenység. A fiatalok gondolkodása, az érdeklődésük, a kérdések mind fejlesztik és serkentik a gondolkodásunkat. Hiába sikeres valaki a pályán, lehet, hogy csapnivalóan rossz tanár. Az ismeretanyagot ugyanis át kell tudnunk adni, az érdeklődést fel kell tudnunk kelteni a hallgatóságban” – nyomatékosította a bme.hu-nak adott interjúban Stocker György, a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének egyetemi docense, korábbi vezetője, miután átvette a rangos szakmai kitüntetést.

Stocker György szakmai pályafutását végigkísérte az oktatás: 1978-ban, műegyetemi tanulmányait követően az ÉPK Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékén helyezkedett el, mint tudományos továbbképzésben részt vevő ösztöndíjas. Több mint egy évtized után külföldön, majd az iparban folytatta munkáját, ám külsős óraadóként, diplomaterv-bírálóként szoros kapcsolatban maradt a tanszékkel egészen 1999-ig. Rövidebb kihagyást követően kapott meghívást az ÉMK Magasépítési Tanszékére, ahol azóta is főállású oktató.

Stocker György elmondta, mestereként tekint Kuba Gellért docensre és Harasta Miklósra, egykori tanszékvezetőjére, akiktől nemcsak széles körű ismereteket, hanem szakmai korrektséget és emberséget is tanult. A Pécsi Tudományegyetemen folytatott DLA tanulmányai idejéből pedig Bachman Zoltán professzort emelte ki, mert arra tanította, hogy egy oktató számára az a dicsőség, ha a tanítványa túlszárnyalja őt, mivel olyan lendületet, inspirációt kap mesterétől, amellyel ez a nemes cél elérhető.

Stocker György egyik emlékezetes munkája: az Erzsébet téri Gödör Klub feletti medence üveggerenda megtámasztással kialakított 40 cm vízmagasságú medencefenék szaktervezése

A díjazott aláhúzta: igazán hiteles oktató csak akkor lehet valaki, ha műveli is, amit tanít. Első ipari munkahelyén, a Lázár Antal professzor vezette építészstúdióban a tervezéselőkészítéstől és szerződéskötéstől a munkaszervezésen, a gyakorlati tervezésen át a művezetésig, majd a megvalósult munka átadásáig mindent elsajátított, és mindezzel a tanári hivatás elmélyült alapja is megteremtődött – véli. Stocker György emellett úgy látja, a későbbi saját cége vezetésében szerzett tapasztalata lényeges segítséget jelentett tanszékvezetői tisztségében, hiszen ma már elengedhetetlenül szükségesek a menedzseri képességek kutatási és ipari projektek elnyeréséhez, a munka megszervezéséhez, elszámolásához.

A szakember érdeklődése külföldi munkája idején fordult az üveg, mint építőanyag felé. Egy speciális találmány, az úgynevezett díszített üveg új technológián alapuló, Ausztriában történő előállításához, egy ottani ipari üzem tervezéséhez kérték fel segítőként (a díszített üveget Tatár Jenő iparművész álmodta meg – szerk.). „A sors kiszámíthatatlansága persze, hogy egyetemi pályafutásomat egy, a tanszéken KK (külső kutatási – szerk.) munkaként zajló jelentős beruházás, a Salgótarjáni Síküveggyár új üzeme tervezésének szerkesztőjeként kezdtem meg 1978-ban, amelynek során életem első vasalási tervét, azután sok-sok részlettervét rajzoltam meg” – beszélt az építészeti üveggel történő korábbi találkozásáról. A helyszínen egyetemi tudását jól tudta kamatoztatni, a mindennapi munka közben pedig speciális ismeretekre tett szert. „Az általunk előállított üvegekből mintaüvegeket kellett készíteni, ezeket már saját kezűleg vágtam, csiszoltam a gépsorokon” – emlékezett vissza. Stocker György, akit az ott elsajátított német szakmai nyelv, az üveges szakma szakzsargonjai későbbi, német partnerekkel, megbízókkal folytatott ipari feladataiban segítették.

2000-ben saját vállalkozást indított, eleinte ipari létesítmények építészeti tervezésével foglalkozott, majd egyre inkább önálló, speciális üvegezési feladatok megoldását igénylő szerkezettervezési és szakértési megbízásokkal, amelyek mára munkáinak 80 %-át teszik ki.

A MÜPA módosított építési engedélyezési, majd kiviteli terve is Stocker György egyik munkája (a Zoboki és Demeter Építészirodával együttműködve)

Stocker György 2012-től oktatja az „Üveg épületszerkezetek” tantárgyat a Magasépítési Tanszéken, először Széll Mária egyetemi tanár mellett előadóként, majd 2014-től tantárgyfelelősként Salem Nehme és Horváth László docensekkel közösen. „Korunk meghatározó építőanyaga az üveg, ezért fontos, hogy a mérnöki szakma ismerje az üvegszerkezetekkel történő bánásmód lehetőségeit, amely nem is építészmérnöki, hanem inkább mérnöki ismereteket igényel. Külön öröm számomra, hogy végzett hallgatóim közül többen helyezkedtek el az üveg felhasználásával, feldolgozásával, beépítésével foglalkozó cégeknél és sikeresen végzik munkájukat,” – fogalmazott az oktató, remélve, hogy a fiatalok örömöt is lelnek szakmájukban.

„A tanszékem az építőmérnök képzés fontos tudományterületeit képviseli a karon belül. A leendő szakembereket rajzra és térlátásra tanítjuk, bemutatjuk az építőipari anyagokat, a tervezéshez szükséges szerkezeti ismereteket adunk át alapfokon, illetve a szerkezet-építőmérnöki ágazatot választó hallgatóságnak részletesebben. A kor nagy kihívása az épületenergetika: az építőanyagokat és azok felhasználási körülményeivel, életciklusával összefüggő elemzéseket biztosítunk a hallgatóságnak. A közeljövő új anyagainak, tervezési és kivitelezési technológiának oktatása és kutatása szempontjából a jövőben is jelentős és fontos lesz tanszékünk felelőssége” – hívta fel a figyelmet Stocker György.

Az Infoparkban található „D” jelű irodaépület komplett építészeti kiviteli terve szintén jelentős munkája volt Stocker Györgynek (akkor három speciális hanggátló és építészeti funkcióval bíró pontmegfogott, feszített üvegfal terve is elkészült)

A Csonka Pál-érem idei birtokosa végül azt is elárulta, mi a véleménye a digitális képzésről. „A hagyományos oktatás alapvetően személyes kontaktussal létrejövő párbeszéd. Ez a folyamat megy végbe egy tervezőirodán belül, egy kivitelező szervezetnél és más ipari munkahelyeken is. Az online platformokon a képzés nem így működik. Nem látszanak a hallgatók, nem érzékelhető a fizikai figyelem. A műszaki tudományok ismeretanyaga nehezen magyarázható, megbeszélhető, sok olyan dolog van, amit szemléltetni kell, esetleg megtapintani, vagy éppen érezni az illatokat. A szakma rejtelmeit a laborgyakorlatokon mutatjuk be, a képernyőn keresztül ez nem jut át” – sorolta, hozzátéve: „a gyakorlati ismeretek átadását más módon kell majd megoldanunk, ez a közeljövő víziója számomra, az új koronavírus pedig csak egy indikátora e digitalizálódó folyamatnak”. Az új tervezési technológia, a BIM (Building Information Modeling) a mai kor informatikai fejlődésének robbanásszerű eredménye, amelyben már lehetséges az elektronikus adatok értelmezésén alapuló kommunikáció, akár világrészeket áthidaló egyeztetéseken is – említette példaként az ÉMK gesztorálásával induló új képzést. „Ma még talán nagy az ellenérzés, de tudomásul kell venni, hogy ha az innovációval lépést akarunk tartani, akkor fel kell nőni a digitális oktatással összefüggő feladatokhoz, mert ez a jövő.” Stocker György úgy vélte, a mostani informatikai változások jóval nagyobb ugrást jelentenek az emberiség számára, mint amit a gépek megjelenése és elterjedése okozott az ipari forradalmak idején, azonban a társadalmi hatásaival majd csak ezt követően fogunk szembesülni.

BK-GI

Bélyegkép forrása: Magyar Építőművészek Szövetsége

Fotó: Stocker György, Magyar Építőművészek Szövetsége