„Kutató ember matematikai ismeretek nélkül nem létezhet.”

A Hajós György Matematikaversenyt csak a legjobbaknak ajánlják, de minden évben jó alkalom tartalmas beszélgetésekre a tehetségek gondozásáról és a jövő feladatairól.

Kimagasló eredményeket értek el a BME hallgatói az idén negyedik alkalommal megrendezett Hajós György Matematikaversenyen a Pannon Egyetem Műszaki és Informatikai Karán.

A megmérettetést minden évben más intézményben rendezik meg. Először az Ybl Miklós Főiskola hirdette meg 1979-ben, az iparoktatás 100 éves évfordulója alkalmából.  Az eredetileg csak műszaki főiskolásoknak rendezett szellemi párbaj a bolognai rendszer bevezetését követően valamennyi műszaki és gazdasági felsőoktatásban tanuló Bsc hallgató számára elérhetővé vált.  Az induló diákok teljesítményét egyénileg és csapatban is pontozzák. A csapatpontszámot a legjobban teljesített három tag összpontszáma adja. A szervezők az idei évben a feladatokat annak az irányelvnek megfelelően állították össze, hogy mindenkinek legyen némi sikerélménye, ez megnehezítette az igazán jók dolgát, hiszen helyenként egy-egy pont döntött.

Mit várnak a hallgatók az egyetemi matematika oktatástól? Hogyan tudnánk folyamatosan ébren tartani a matematika iránti elkötelezettséget? – íme néhány kérdés, amelyre a verseny után szervezett kötetlen hangvételű ünnepségen keresték a választ oktatók és hallgatók egyaránt. Az eszmecserében részt vett Moson Péter, a Matematika Intézet elnöke, Tevesz Gábor, a Villamosmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, Bihari Péter, a Gépészmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, Deák András, a Vegyész- és Biomérnöki kar oktatási dékánhelyettese, valamint a felkészítő tanárok, Kádasné V. Nagy Éva és Szilágyi Brigitta.

 

A diákok külön órákon készültek a megmérettetésre. A két felkészítő tanárt az ünnepségen sokat emlegetett tehetséggondozó programról és magáról versenyről kérdeztük.

Pontosan mit takar a tehetséggondozó program elnevezés?

A tehetséggondozó program a Matematika Intézet támogatásával valósult meg 2009-ben. Indításakor azokra a hallgatókra gondoltunk, akik szeretnének kicsit jobban elmélyedni a matematikában.  Nagyon sokat köszönhetünk Dr. Lángné dr. Lázi Márta gazdasági dékánhelyettes asszonynak, aki kiemelkedő szerepet játszott az anyagi keretek előteremtésében. A programba a reguláris matematika képzésekkel párhuzamosan, egyúttal annak kiegészítéseként szabadon választható kreditpontos kurzusok tartoznak. Elsődleges célunk a jó viszony kialakítása, hiszen ha a hallgatók úgy érzik, hogy tudnak tőlünk tanulni, akkor szívesen jönnek. Eredetileg félévesre terveztük, de diákjaink kérésének engedve jelenleg már öt kurzusunk van. Bár többségük egymásra épül, megfelelő matematikai alaptudással akármelyik önállóan is elvégezhető.

Kik jelentkezhetnek a programra?

Mindenkit nagy szeretettel várunk. A jelentkező hallgatók egy része tehetséges matematikus. Mások szorgalmasak, ám kicsit többre van szükségük ahhoz, hogy mindent megértsenek. Célunk, hogy egy-egy diákra több idő jusson, ezért a csoportok létszámát 30 főben maximáltuk. A hallgatóinkat folyamatosan ösztönözzük, hogy kérdezzenek. Sokszor hoznak az egyes szakágakban felmerülő problémákat, amelyeket közösen átbeszélünk.

Mikor csatlakozott a versenyhez a Műegyetem?

2009-ben még csak megfigyelőként vettünk részt a versenyen Mosoni Péter, a Matematika Intézet jelenlegi igazgatója felkérésére. Meglepve tapasztaltuk, hogy a vizsgafeladatok nem érintették a felsőoktatási anyagot. Meglátásainkat a versenybizottság figyelemébe ajánlottuk, akik a feladatok körét kibővítették az első féléves tananyaggal. Hallgatóink ezt követően 2010-től a Természettudományi Kar támogatásával indultak a rangos megmérettetésen. Az idei verseny bizonyos értelemben könnyebb, bizonyos értelemben nehezebb volt mint a tavalyi. A mezőny erősségét jelzi, hogy az ellenfelek között az ELTE csapatát két matematikus képzésben résztvevő hallgató is erősítette. Ennek ellenére a BME még soha nem szerepelt ilyen jól, hiszen a 12 indulóból 9-en 90% felett teljesítettek.

Mi alapján válogatták a versenyre a résztvevőket?

A versenyszabályzat kötött, karonként egy csapatot indíthatunk, amelynek létszáma nem haladhatja meg a négy főt. Teljesítményük alapján több diákot is el tudnánk vinni. Az idei évben – kicsit rendhagyó módon – a tavalyi év győztesei mellett a felkészítő program legjobbjai is indulhattak. A jövő évi tervben már egy házi előválogató verseny megrendezése szerepel.

Hogyan készülnek a diákokkal a megmérettetésre?

A második félévtől heti 2 órás versenyfelkészítő kurzust tartunk. A jelentkezés teljesen önkéntes, extra kreditpontot nem kapnak érte. Egyetemi tanulmányaikhoz ez a speciális irány már nem szükséges, ezért mi csak a legjobbaknak javasoljuk.

Hogyan látják, mi ösztönzi a hallgatókat, hogy jelentkezzenek?

Ambiciózus fiatalokról van szó, és a Hajós György Matematikaverseny hazánkban az egyik legrangosabbnak számít. A háttérben természetesen elsősorban a matematika iránti szeretetük áll. A verseny hangulatát jól tükrözi az egyik hallgató kijelentése: “Tanárnő, jövőre is nagyon fogok tanulni, hogy ide még egyszer eljussak!”

 

A legnagyobb probléma, hogy túl sok idő telik el a Bsc és Msc keretében zajló matematikai képzés között – erről már a versenyt követő beszélgetésen panaszkodtak a diákok. A szakmai tárgyakkal „dugig” töltött félévekben képtelenség a matematika kötelező jellegű bevezetése. Az egyik járható út besorolása lehetne szabadon választható tárgyként. A tehetséggondozó program keretén belül a beszélgetés résztvevői követendő példaként tekintenek a Gépészmérnöki-, valamint a Gazdaságtudományi Kar által közösen megvalósított projektre. A speciális órákkal „egy kis folytonosságot viszünk a matematikába és el tudjuk mondani, hogy az erős elméleti alap az elkövetkezendő félévekben alkalmazással telítődik majd, és így kiváló előképzettséggel rendelkező hallgatók érkeznek az Msc-re ” – hangsúlyozták az oktatók. Elhangzott, hogy további megoldást jelentene nyári iskolák szervezése a hiányzó tudományterületek “lefedésére”. „A hallgatók vasakaratúak. Tudják, hogy ha ők valamiből jók, az később megtérül” –  tették hozzá az oktatók.

Győzteseinkről

A versenyen összesen 108 diák mérte össze tudását, egyetemünket 12 fiatal gépész-, villamos- és vegyészmérnök hallgató képviselte. Az első 10 helyezett között hat műegyetemista van, a csapatversenyben a 26 induló közül mindhárom csapatunk az első ötben végzett.

A győztesek többsége már a középiskolában is versenyzett, ezért örömmel tettek eleget tanáraik felkérésének, és elindultak a megmérettetésen. Cseri Levente szerint „az, hogy az emberből milyen mérnök lesz, hogy mennyire tud a szakmájában jól teljesíteni, attól is függ, hogy mennyi pluszt tesz hozzá. Ez a verseny is ilyen.” A tavalyi év győztese, Palincza Richárd kérdésünkre elmondta, bár egyetemi tanulmányaihoz ilyen mélyen nincs szüksége a matematikára, örül, hogy egyetemi szinten is rendeznek matematika versenyt. Örök riválisa, az idei év legjobban szereplő BME hallgatója, Morapitye Sunil a tehetséggondozó órák előnyére hívta fel a figyelmet. „A tanórákat megelőzve sokkal részletesebben vesszük át az egyes témaköröket, a házi feladat is nehezebb, ez a későbbiekben nagymértékben megkönnyíti a dolgukat”. Zsámboki Richárd szerint is „hiányzott volna, ha nincs ez a négyszer féléves matematika oktatás”. Gaál Marcell tanulmányai mellett már óraadóként is segít a matematika oktatásban. Idén 4. alkalommal vett részt a versenyen. Legjobb emlékei közé tartozik, amikor tavaly különdíjban részesült egy olyan feladat kapcsán, amit ő tudott egyedül megoldani.

A vándorkupa a tavalyi évhez hasonlóan idén is egyetemünkhöz került. Szoros küzdelemben a Gépészmérnöki Kar diákjai megosztott győzelmet arattak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem csapatával. A szép eredményeken felbuzdulva a Matematika Intézet jelentkezett a verseny 2014-es megrendezési jogáért.

Fotó: Pintér Erik