Tudomány Határok Nélkül: a brazil értelmiség képzése a Műegyetemen

Több mint 250 brazil hallgató kezdte meg tanulmányait nálunk szeptemberben. Sokakat vonzott a BME mérnökképzésének nemzetközi híre. Van, aki később is visszajönne vagy még magyarul is megtanulna.

A dél-amerikai Brazíliára a mérnökök akut hiánya jellemző, hiszen évente a hallgatók mindössze 6-7%-a szerez mérnöki diplomát. Ezért a brazil kormány Science Without Borders (Tudomány Határok Nélkül) elnevezésű programjának keretében alapképzéses hallgatók, egyéves időtartamra, teljes finanszírozással utaznak külföldre, így Magyarországra is, elsősorban a műszaki és az orvosi képzésekre. A programnak van PhD, posztdoktori és oktatói mobilitás része, valamint céges ösztöndíjakat is finanszíroz. A brazil kormány jelentős összegeket fordít az „olajdollárokból” az értelmiség képzésére: a felsőoktatási minisztérium költségvetése például harmincszorosára növekedett az elmúlt években.

A Magyarországra érkező brazil hallgatók többsége a Műegyetemet választotta tanulmányai színhelyéül. Dvorszki László, a BME nemzetközi igazgatója szerint az okok közé sorolható egyetemünk presztízse, vonzó kurzuskínálata, a képzéseinek ár-érték aránya, valamint meglévő személyes és szakmai kapcsolatainak kiaknázása. Magyarország különleges fogadóországnak számít a régióban, többek között azért, mert – eltérően például az olaszoktól vagy a franciáktól – angol nyelven hirdette meg programjait.

Nem csak a tudomány, hanem Magyarország „élvezetét” is kívánta a hozzánk érkezett brazil hallgatóknak Péceli Gábor, a BME rektora az október 4-én rendezett nemzetközi évnyitó ünnepségen. Jobbágy Ákos rektorhelyettes a modern egyetemek társadalmi szerepének növekedéséről, a tudás és az innováció kulcsszerepéről beszélt az emberiség jövője szempontjából. Azt kérte az Albániától, Kínán és Finnországon át Jemenig összesen 61 országból érkezett külföldi hallgatóktól, hogy felelősséggel viseltessenek a Műegyetemen megszerezhető ismeretek iránt, ismerjék fel, hogy a mérnöki tudásuk jelentős hozzájárulás lehet a világ biztonságosságának, a környezet védelmének, az erőforrások igazságos elosztásának megvalósításához. Fordulópont a két ország kapcsolatában ez a program, amely lehetőséget biztosít, hogy a brazil hallgatók a világ legjobb egyetemein, köztük magyar egyetemeken képezzék tovább magukat – emelte ki Valter Pecly Moreira, Brazília magyarországi nagykövete. Somogyi József a hallgatók nevében a közösség értékét és segítő erejét emelte ki. A diákok angol nyelven tették le a hallgatói esküt a központi aulában.

Nagy Balázs Vince, a Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (MOGI) adjunktusa posztdoktori kutatásra érkezett Brazíliába, ahol a különböző fényforrások emberi látásra gyakorolt hatásait kutatja. Mint Brazíliában tartózkodó műegyetemi oktató, a BME és a Magyar Rektori Konferencia hivatalos brazíliai képviselője lett, és elsődleges feladata a Tudomány Határok Nélkül programban a brazil féllel történő kapcsolattartás. A fiatal szakember úgy véli, a brazil kormányt különösen motiválja a programban, hogy a külföldi tanulmányaik után hazatérő diákok kapcsolata megmarad a fogadó országgal, és ez fontos lehet a hatalmas export-import forgalmat lebonyolító Brazília számára. A kulturális különbségek ugyanis akkorák, hogy elsősorban azok tudják igazán jól kezelni ezeket, akik mindkettőben éltek már – magyarázza Balázs. A bme.hu kérdésére megerősítette, hogy Brazíliában kiterjedt promóciós tevékenységet folytatott, amiben az ott élő nagyszámú és jól szervezett magyar közösség is sokat segített, sőt a Magyarországon korábban cserediákként tanuló brazil hallgatók is lelkesen ajánlották a Műegyetemet ismerőseiknek, családtagjaiknak. Véleménye szerint a brazil hallgatók szakmai tudása egyénenként eltérő lehet, hiszen – az ottani felsőoktatási képzési szerkezetnek megfelelően – sokféle egyetemről érkeztek (több mint száz különböző brazil intézményből – a szerk.). Nagy Balázs – ismerve az ottani szemléletet – úgy gondolja, hogy a brazil diákok nagy elvárásokkal jöttek és jönnek. „Szakmai téren biztosan lesznek kihívások, de a brazil közösség egy nagyon nyitott és vidám csapat, előfordulhat, hogy az egyetemi tanárt is hátba veregetik” – mondja a BME brazíliai „nagykövete”. Nagy Balázs szerint a nagy cégek folyamatos brazíliai térhódítása miatt hosszútávon lesz szükség a helyi műszaki szakemberek munkájára. E mellett reményt és kihívást lát a magasabb szintű képzési együttműködések, illetve a közös kutatás-fejlesztési feladatok kibontakoztatásában is.

A brazil hallgatók kiválasztásának feltétele az anyaintézményükben elvégzett három félév, valamint a megfelelő angol nyelvtudás volt. Két csoportban érkeztek a BME-re: július elején mintegy 170-en, míg augusztusban további 90-en. Szeptember 3-án a zsúfolásig megtelt Központi épület Dísztermében az ösztöndíjas brazil hallgatók találkoztak a Brazil-Magyar Gazdasági Vegyes Bizottság küldöttségével. Itt elsőként Péceli Gábor rektor köszöntötte a hallgatókat. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a brazil-magyar oktatási kapcsolatok elért élénkülését, gyorsaságát és eredményességét hangsúlyozta. Szatmáry a 12 magyar Nobel-díjas példájával ösztönözte a dél-amerikai diákokat, hiszen a világhírű kutatók közül többen is a Műegyetem falai között végezték tanulmányaikat és kísérleteiket. Emellett kiemelte, hogy Magyarország a 20. században területei nagy részét elveszítette, így nem maradt más fegyvere, mint az ész, amely megtanította a magyarokat a túlélésre, s ennek művészetére buzdította a brazilokat is. A két nemzet közös vonásaként pedig az életszeretetet említette, amelyet a brazil-magyar kapcsolatok iránti felelősségvállalással karöltve a jövő felé is közvetíteni kell.

Julia Belémből érkezett, és kimondottan a nagyhírű BME-t kereste az interneten továbbtanulásához. Szülei egy évvel korábban jártak itt, és csodálatos élményekről számoltak be neki. Bár az ösztöndíj nem hosszabbítható, Julia tervezi, hogy később visszatér hozzánk, akár egy egész életre is.

Hadil Fontes da Rocha Vianna, a Brazil-Magyar Gazdasági Vegyes Bizottság társelnöke – akinek emellett Brazília külügyminisztériumában a műszaki kooperáció és a befektetések ösztönzése felelősségi területe – köszönetét fejezte ki a magyar vendégszeretetért, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külügyminisztérium együttműködéséért. Elmondta, hogy Magyarország fontos partnere Brazíliának, számos közös projektje van a két országnak, amelyek közül a legfontosabb az oktatás, hiszen a szegénység leküzdése, a millenniumi célok megvalósítása enélkül lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Az oktatás átalakításának köszönhetően 40 millió ember került a mélyszegénységből a középosztályba, a reformok eredményeképpen Brazília pedig a nemzetközi színtér meghatározó szereplőjévé vált. A Tudomány Határok Nélkül stratégiai program kiemelt jelentőségű, a képzésben részesülő hallgatók – így a jelenlévő brazil diákok is – Brazília gazdasági fejlődésének „legnagyobb ígéretei”.

A brazil fél külön kérésére a Magyar Rektori Konferencia vállalta magára a koordinátori feladatokat a hazai egyetemekkel való egyeztetésben. Képviselőjétől, Dubéczi Zoltán főtitkártól megtudtuk, hogy 2013 szeptemberében összesen 449 brazil hallgató érkezett Magyarországra, akik közül a legtöbben a BME-t választották. A jövő esztendőre  több mint 2000-en jelentkeztek és a jelentkezésekből már 1500-at el is fogadtak. A rendezvényt egy brazil hallgatókból álló, spontán műsorszám zárta: a zenekar – az egybegyűltek nagy meglepetésére – brazil ritmusokkal fűszerezve adta elő a Tavaszi szél című magyar népdalt.

 

A brazil hallgatók angol nyelvű képzéséről a GTK Idegennyelvi Központjának vezetőjével, Sárvári Judittal, illetve Szirmay Zsuzsannával, a képzés szakmai irányításáért felelős angol nyelvtanárnővel beszélgettünk.

Európában kevés az angol nyelvű mérnök- vagy közgazdászképzés, így a brazilok örömmel érkeztek a BME-re, ahol az ősszel kezdődő tanulmányaikra való felkészülésként vettek részt az angolórákon. A július elsején indult, 10 hetes, 300 órás tanfolyamra 159 brazil diák érkezett, akiket a még Brazíliában megírt szintfelmérő alapján, az IK saját szintfelmérése után tizenkét csoportba osztott, zömében B2-es szintű csoportokat hozva létre. A kurzust minden diák elvégezte. A záróvizsgán a minimális követelmény 60% volt. A brazilok legfőbb ismérve a kommunikatív attitűd, amely megkönnyítette a tanárok munkáját, az órák jó hangulatban zajlottak, némi nehézséget inkább a leíró nyelvtani részek jelentettek, illetve a kiejtés. Az oktatás azonban a gyakorlati tudást helyezte a középpontba, s az információk angol nyelven való, értelemzavaró hiba nélküli átadását. Ez a célkitűzés maradéktalanul teljesült. A brazilok nyitottságát mutatja, hogy a félév indulásakor az angol szakmai tárgyakon kívül a „Magyar nyelv és kultúra” órát is sokan felvették, és az angolon kívül szívesen tanulnának más nyelveket, a német és francia érdekli őket leginkább. Jövőre Magyarországon várhatóan többszörösére nő a brazil ösztöndíjasok száma, ami komoly kihívás elé állítja majd a Műegyetemet, így a nyelvi képzést végző Idegennyelvi Központot is.

Az idei nyár tapasztalatai azonban nagy segítséget jelentenek a következő évre, hiszen zökkenőmentes volt a speciális tartalmú tankönyvek nagy mennyiségben történő beszerzése, a tanárok számára folyamatos értekezletek zajlottak a nyelvtanfolyamok alatt, amelyekbe anyanyelvi oktatókat is bevontak, így készen állnak az újabb brazil diáksereg fogadására. A hallgatók érkezése előtt a válogatott tanári kar külön képzést is kap. Angol nyelvtanárokban ugyanis nincs hiány, így lehetőség van a legalkalmasabbak kiválasztására. A brazil hallgatók alapos felkészítésén túl a hallgatók komfortérzetéért is sokat tettek a tanárok: szerveztek hajókirándulást Esztergomba, játékos városnéző programokat, fedezték augusztusi utazási bérletük költségét, sőt még egy műegyetemes pólót is készíttettek a diákoknak, amiben a csoportok együtt vonultak a brazil nagykövet elé. Az Idegennyelvi Központ az oktatásért kapott összeget visszaforgatja a képzésekbe, ezzel is lehetővé válik különleges hallgatói igények kielégítése, pl. a japán nyelv oktatása óraadó tanárral. Ebből fedezik az épület felújítási munkálatait (amelyekhez a GTK és az egyetem is hozzájárul), illetve a Tolmács- és Fordítóképző Központ elavult konferenciatolmács-kabinjainak és berendezésének cseréjét.

A szeptemberi tanévkezdéskor Dvorszki László kiemelte a kari oktatási felelősök nehéz munkáját. Szinte egyénenként kellett a sok helyről érkezett hallgatók órarendjeit összeállítaniuk.  A tárgyfelvételek és a szükséges adminisztráció gördülékeny intézését a Központi Tanulmányi Hivatal munkatársai teszik lehetővé a brazil hallgatók számára is. A mentorokat az Egyetemi Hallgatói Képviselet pályáztatás útján választotta ki, elsődleges feladatuk a segítségnyújtás a hivatalos ügyek (pl. tartózkodási engedély) intézésében, illetve az albérletkeresésben, és a szabadidős programok szervezésében is rendelkezésre állnak.

Diego Sorocababól érkezett Budapestre, a BME-n zajló mérnökképzés nemzetközi híre miatt választotta itteni tanulmányait. Elutazása előtt mindössze annyit tudott Magyarországról, hogy hazánk Kelet-Európa Párizsa. Nyáron részt vett az Idegennyelvi Központ angol nyelvű felkészítő kurzusán, ahol nemcsak sok hasznosat tanult, de nagyon élvezte is.

A dél-amerikai hallgatók nem engedhetik meg, hogy elengedjék magukat, nagyon hajtósak és nincs gondjuk a motivációval – összegezte tapasztalatait a diákokról Dvorszki László. A nemzetközi igazgató szerint ez akár még az anyanyelvi képzésnek is frissítés lehet, és nemcsak az egyetem, hanem az ország hírnevét is öregbítheti a több száz elégedett brazil hallgató. A jövőről Dvorszki László úgy nyilatkozott, hogy a BME láthatóan sok egyetemmel felvette a kapcsolatot, de a küldő intézmények körülbelül feléből csak 1-2 hallgató érkezett. Mivel a program folytatódik, a Műegyetem szeretne lényegesen több brazil hallgatót megszólítani. A nemzetközi igazgató úgy tudja, hogy a következő két évben a brazilok még kb. 50 ezer hallgatót szeretnének külföldi részképzésre küldeni, így rengeteg diáknak lehet vonzó ajánlat a BME.

Izabella, aki a brazil fővárosból érkezett Budapestre, már korábban is sokat olvasott hazánkról. Építészhallgatóként tölt egy évet a BME-n, szereti a különböző kultúrák keveredését, a történelmet, és a magyar nyelvvel is szeretne mélyebb „barátságot kötni”.

B.K., K.P.

Fotó: Philip János, Pintér Erik