Műegyetemi siker a rangos SCImago Ranking idei listáján

A BME kapta a legjobb helyezést a magyar felsőoktatási intézmények közül. A spanyol szervezet nyolc tudományértékelő mutató alapján rangsorol.

633 – azaz hatszázharminchárom. A névszó nagy számot takar, pedig ez esetben ennek éppen az ellenkezője igaz. Ezt a helyezést érte el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idén a SCImago listáján (SCImago Institutions Rankings – SIR). A spanyol SCImago Research Group egyike azon szervezeteknek, amelyek a kutatóhelyek – tehát nemcsak a felsőoktatási intézmények – megalapozott értékelésére vállalkoznak. Az amszterdami székhelyű Elsevier kiadó működteti a SCOPUS adatbázist, amelyből a lista összeállítói dolgoztak. A SCOPUS a szerzőséget és az idézettségi mutatót „figyeli” majdnem húszezer jelentős tudományos folyóiratban. Idén az elmúlt 5 év adatait vették alapul, tehát a munkát 2012-ben kezdték, így a 2007-2011-es periódust figyelték. A teljes lista itt olvasható.

„Ha az adatgyűjtés módszertanát nézzük, nem férhet kétség a lista hitelességéhez” – magyarázza a bme.hu kérdésére Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Kar dékánja, frissen megválasztott akadémikus, aki megvilágítja a forrásmunka részleteire utaló rövidítések jelentését is. E szerint nyolc indikátor alapján történt a minősítés. Először is megszámolták, hogy hány, az intézmény munkatársai által írt dokumentum szerepel a SCOPUS adatbázisban. Ez után megnézték, hogy az intézmény munkatársai által publikált cikkekben van-e a szerzők között külföldi, ami gyümölcsöző nemzetközi együttműködésre utalhat. Harmadikként megvizsgálták, hogy az intézmény tudományos hatása hogyan viszonyul a világ átlagos hasonló hatásához. Vagyis az intézmény munkatársai által írt cikkek idézettségének átlagát viszonyították a nemzetközi átlaghoz. Figyelembe vették azt is, hogy az intézmény munkatársai által írt cikkek milyen folyóiratokban jelentek meg, és e kiadványok benne vannak-e az adott szakterület felső negyedében. Nem kevésbé fontos az ötödik indikátor, amely arra utal, hogy tematikusan mennyire fókuszált az intézmény tudományos tevékenysége. Egyes intézmények ugyanis tipikusan csak egy-két tudományterületen jelennek meg tudományos közleményeikkel, máshol a munkatársak a tudományágak széles spektrumában publikálnak. Külön elemezték ugyanakkor a cikkeket kiválósági alapon, azaz, hogy az intézmény munkatársai által publikált cikkek milyen arányban szerepelnek az adott tématerület leghivatkozottabb publikációi között (a leghivatkozottabb 10%-ban).

Részletesen vizsgálták egy adott intézmény munkatársainak szerepét egy tudományos eredmény elérésében: a LEAD elnevezésű mutató arra utal, hogy a cikkek levelező szerzői, az ún. corresponding author-ok között milyen számban vannak az adott intézmény munkatársai. Vagyis, hogy "csak" résztvevők egy tudományos eredmény elérésében, vagy azt ők irányították. Ehhez kapcsolódik az utolsó mutató, azaz, hogy a cikkek első szerzői között milyen arányban vannak az adott intézmény munkatársai. Számos cikk ugyanis sokszerzős (nem ritka akár a 10, 50, de még a több száz szerző jelenléte sem, gyakori ez például a CERN-ben elért eredmények esetében). Ilyenkor az számít, hogy ki van az első helyen, illetve, hogy ki a levelező szerző.

Jelen listában nyolc hazai intézmény kapott helyet. A 633. helyen befutott BME után a Semmelweis Egyetem (SE) következik a 701. helyen. Az ELTE a 785., a 786. Szegedi Tudományegyetem (SZTE) előtt. 859. helyen áll a Debreceni Egyetem (DE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az 1209. A Szent István Egyetem (SZIE) szerezte meg az 1935. helyet, a Közép-európai Egyetem (CEU) pedig a 2594-et.

Ha a honlapon csak a felsőoktatási intézményeket jelöljük meg, az akadémiai kutatóintézeteket kihagyva (Higher Education only), úgy a listán a BME már az 530. A SE az 579., az ELTE a 641, az SZTE a 642. További eredmények: Debreceni Egyetem a 698., a PTE a 951., a SZIE 1436., a CEU az 1900.

Érdekes sorrendet mutat az egyetemek regionális listája (Magyarország a kelet-európai régióba nyert besorolást). Az első 15-ben egyetlen magyar intézmény található: a BME. A 12. helyen látható Műegyetem megelőzi például a Technische Universitat Graz-ot, a Johannes Kepler Universitat Linz-et, a Slovak University of Technology-t.

Így néz ki a kelet-európai lista (zárójelben a felsőoktatási intézmény a világrangsorban elfoglalt helye látható):

1. Lomonosov Moscow State University (93)
2. Charles University (132)
3. University of Zagreb (239)
4. University of Ljubljana (244)
5. University of Belgrade (282)
6. Jagiellonian University (337)
7. University of Warsaw (457)
8. Politehnica University of Bucharest (465)
9. Warsaw University of Technology (474)
10. Wroclaw University of Technology (506)
11. Czech Technical University in Prague (522)
12. Budapest University of Technology and Economics (530)
13. Saint Petersburg State University (551)
14. AGH University of Science and Technology (558)
15. Masaryk University (556)

„Ha a teljes világrangsort nézzük  –  hívja fel a figyelmet Czigány Tibor dékán  –, akkor megelőzzük például a University of Texas-t, a Sydney University of Technology-t, a Technische Universitat Dortmund-ot, a National Taiwan University of Science and Technology-t, a Hefei University of Technology-t, a University of Technology Malaysia-t, a Saint Petersburg State University-t, az Istanbul Technical University-t, a Korea Institute of Science and Technology-t, az Oklahoma State University-t, a Georgia State University-t, a University of Plymouth-ot, a San Diego State University-t, a Tampere University of Technology-t, az Ecole Polytechnique de Montreal-t, a University of Alabama-t, a University of Tampere-t, az Ohio University-t, a Vilnius University-t, a Technische Universitat Kaiserslautern-t, a Dublin City University-t....és lehetne még folytatni a sort, hiszen több, mint 2000-en vannak mögöttünk.”

A felsőoktatási rangsor élén a világhírű Harvard Egyetem áll. A Stanford Egyetem a 11., az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem a 15. és a 18., a Berkeley a 22., az Imperial College London a 29., és a bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) a 31.

„Nehéz eligazodni a nemzetközi rangsorok kusza világában” – fejti ki Czigány Tibor, aki alaposan körülnézett az interneten, és így 14 rangsort sikerült azonosítania. Ezek elismertsége igen változó.

A 14 rangsorból a leginkább elismertnek a köztudatban Shanghai lista néven szereplő lista számít. Hivatalos neve: Academic Ranking of World Universities (ARWU). Ennek indikátorai között azonban a Nobel-díjas munkatársak száma is szerepel, amivel persze csak nagyon kevés intézmény büszkélkedhet, így a legtöbb felsőoktatási intézmény hátrányból indul. E lista első 20 helyéből 17 az USA-ban található. Európaiként a legjobb hely az ötödikként befutott University of Cambridge-é, valamint a 10. helyre sorolt University of Oxford-é. A többi lista megítélése természetesen szubjektív, ezek egy része jól, míg egy része kevésbé ismert: Times Higher Education World University Rankings, az NTU Ranking, a QS World University Rankings, a SCImago Institutions Rankings, a University Ranking by Academic Performance, a Webometrics Ranking of World Universities, Leiden Ranking, a Professional Ranking of World Universities, a Wuhan University, a Top Eastern Europe Universities, a Subkorea és a Top Study Links. Hozzáteendő, hogy az EU gondozásában készül egy új rangsor (U-MULTIRANK), várhatóan 2014-ben hozzák nyilvánosságra.

A 14 azonosított rangsorból a jelenleg létező 13 alapján kijelenthető, hogy a leggyakrabban és legjobb helyen listázott intézmény az ELTE, amelyet a Szegedi Tudományegyetem követ. A BME a harmadik legelismertebb magyar egyetem. Tekintélynek örvend még a Debreceni Egyetem, a Közép-európai Egyetem, a Semmelweis Egyetem, és egy-egy alkalommal a Budapesti Corvinus Egyetem.

A listavilág összetettsége nem tántorítja el a hozzáértőket és/vagy érintetteket attól, hogy feszülten várják minden évben a világ rangos felsőoktatási vagy tudományos intézményeinek teljesítményét összehasonlító felsorolásokat, hogy azután hosszú elemzések következzenek arról, hogy ki, miért éppen ott szerepel, ahol. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a két legfontosabb indikátor, amely jelentős mértékben határozza meg megjelenést egy világranglistán, az idézettség és az impakt faktoros cikkek száma. A listák kiemelten számítják be a magas idézettségű cikkeket és a nagy impakt faktorú folyóiratokban megjelent publikációkat.

A fenti eredmények jelentőségét értékelve a BME GPK első embere hozzáteszi még: „a BME, mint kutatóegyetem stratégiai célja a minőségi kutatás, fejlesztés és innováció. Az itt elért eredmények közzététele fontos mind a hazai és a nemzetközi szakmai közösség, mind az egyén, mind a tudományterület fejlődése szempontjából. Az, hogy ezek a publikációk milyen fórumokon, folyóiratokban jelennek meg, meghatározza egyrészt az eredmények minőségét, másrészt a várható nemzetközi visszhangot, azaz az idézettséget is. Ezért is fontos, hogy eredményeinket a legjobb folyóiratokban közöljük, mert nemcsak az egyéni előrelépés záloga, hanem az intézmény nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyét is meghatározza.”

T.J.