A Mensa HungarIQa ösztönző környezetet nyújt intelligens embereknek

„Similis simili gaudet”, azaz a hasonló a hasonlónak örül. Ez lehetne a mottója a Mensa HungarIQa egyesületnek, amelynek felvételi tesztjét a BME hallgatói is kipróbálhatták.

„A Mensa HungarIQa tagjainak a magas IQ mellett talán legjellemzőbb tulajdonsága a nyitottság” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Nagy Lantos Balázs, az egyesület elnöke, aki egyébként a BME-n végzett villamosmérnök, és az Állásbörze keretében tartott előadást. Példaként említette, hogy húsz évvel ezelőtt, amikor a kínai konyhát az emberek talán harmada volt hajlandó megkóstolni itthon, a tagok elhatározták, hogy meglátogatnak egy autentikusabb kínai éttermet. Senki nem mondta azt, hogy ki sem próbálná!

De kik azok és hányan vannak, akik felvételt nyertek az egyesületbe? A taglétszámot könnyű meghatározni: a húsz éves Mensa HungarIQa születésnapjára tűzte ki célul az ezres taglétszám elérését. Ezt teljesítette is, jelenleg 1050 körüli a tagok száma, közülük körülbelül a fele vesz részt aktívan az egyesület életében, eljár a rendezvényekre vagy rendszeresen használja a Mensa számos virtuális életterének valamelyikét. Sokkal nehezebb lenne foglalkozásuk szerint felsorolni őket: jellemzően az informatikusok, fordítók, mérnökök, közgazdászok, tanárok és diákok vannak túlsúlyban, ám a paletta nagyon színes: van szobafestő, becsüs, tűzszerész, gyémántcsiszoló, világjáró utcai mutatványos, de például még patkolókovács hölgy is.

Ide a magas IQ-júak közül leginkább a sokféle dolog iránt érdeklődő „reneszánsz emberek” jönnek – jellemezte a tagságot Balázs. "A bridzsszövetségben például – közös tagjaink megfigyelése szerint – nincs olyan sok pályaelhagyó, mint nálunk, pedig ők is igazán magas IQ-val rendelkeznek” - tette hozzá. E szervezet sok kívülálló számára tűnik rejtélyesnek, kissé a brit exkluzív klubok vagy a szabadkőművesek zárt világára emlékeztet. Ám a tagok nyilatkozataiból az derül ki, hogy a Mensában nincsenek azokhoz hasonló szabályozások, ez a közeg olyanokat vonz, akik szeretnek hozzájuk hasonló intelligens emberekkel találkozni, beszélgetni, játszani, és egyszerűen jól érzik magukat egymás társaságában.

„Nem véletlenek az „angolos” asszociációk, hisz a Mensát Nagy-Britanniában alapították 1946-ban" – mesélte Balázs, aki húsz éve lett tagja a szervezetnek. „Elitklub viszont csak annyiban vagyunk, hogy a tagsághoz a felső két százalékba tartozó IQ pontszámot kell elérni a teszten.” A Mensa megalakulásakor azzal is megkülönböztette magát a legtöbb exkluzív angol klubtól, hogy korra, nemre, bőrszínre és világnézetre való tekintet nélkül vett fel tagokat, kizárólag a magas IQ-t szabva feltételül. Ugyanakkor az egyesület itthon is elitklubnak számít, amit jól mutat, hogy sok olyan tagja is van, aki semmilyen szolgáltatást nem vesz igénybe, csak azért fizeti be a tagdíjat, hogy elmondhassa magáról, hogy a Mensa HungarIQa tagja.

Emellett törekszenek arra is, hogy egyfajta baráti körként működjön az egyesület. „A Mensa legfontosabb szerepe az, hogy hasonló emberek jöhessenek össze, és jól érezzék magukat együtt. Ez a kör sajátos ösztönző környezetet biztosít, a „similis simili gaudet”, azaz „hasonló a hasonlónak örül” elvéből kiindulva. A tagok a maguk nyelvén, a maguk tempójában beszélgethetnek és ezt abban a tempóban a többiek meg is értik” – fejtette ki Balázs.

„A Mensa célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése valamely – a Mensa felügyelő pszichológusa által elfogadott – intelligenciateszten. A Mensa nem kötelezi el magát egyetlen ideológia, filozófia, politika vagy vallás mellett sem, és semmilyen közös véleményt nem erőltet a tagjaira. Igyekszik tudatosítani és népszerűsíteni az intelligenciát mint értéket, és hozzájárulni ahhoz, hogy az emberi intelligenciát az emberiség javára fordítsák. Támogatja az intelligencia természetére, jellemzőire és használatára irányuló kutatásokat, nem utolsósorban pedig ösztönző közeget biztosít a tagjainak.” Forrás: www.mensa.hu

A Mensa HungarIQa több területen is aktív. Egyik legutóbbi programja, a Mensa InnovatIQ a tagok innovációs kapacitását igyekszik kiaknázni és összekapcsolni őket kockázati tőkebefektetőkkel, hogy akár start-up vállalkozások is születhessenek. Emellett az egyesület új, adaptív IQ tesztet fejleszt ki, amely hatékonyabb mérési metódus, és egyben megoldás arra, hogy egy komoly IQ teszt bárki számára elérhető legyen az interneten a teszt elértéktelenedésének veszélye nélkül.

Az egyesület sokat tesz azért, hogy eloszlassa az IQ-val és annak mérésével kapcsolatos tévhiteket. Nagy Lantos Balázs előadásának elsődleges célja is az volt, hogy körüljárja a sokakat érdeklő kérdéseket. Hogyan mérhető az intelligencia? Szakszerűek-e a bulvárlapok IQ-tesztjei? A környezet vagy a genetikai adottságok fontosabbak? A nők vagy a férfiak intelligensebbek-e? Van-e összefüggés a siker, a boldogság és az intelligencia között? Mit kezdjünk a „zseni” gyerekkel? Sok olyan kérdés, amelyről rendszeresen jelennek meg félrevezető információk.

Érdekes például a munkavállalás és az IQ kapcsolata. A munkáltatókat, még ha nem is mindig árulják el, érdekelheti a jelentkező IQ-ja. De ne higgyük azt, hogy minden munkáltató a magas IQ-val rendelkező munkatársat keresi! Ha ilyen igényei vannak, előfordul, hogy megkéri a Mensát, kerüljön fel az álláshirdetése a szervezet levelezőlistájára. De vannak munkák, ahol kifejezetten hátrány a magas IQ, mert az ilyen munkatárs könnyen megunhatja a monoton munkát. „Szokták tőlem kérdezni tagtársak állásinterjúk előtt, hogy elárulják-e Mensa-tagságukat" – magyarázta Balázs. "Erre általában azt válaszolom, persze, a munkáltatónak nem véletlenül vannak elképzelései arról, hogy milyen munkatársat keres. Ha az adott állásnál a magas IQ hátrány, jobban is jár, ha Mensa-tagként nem kerül oda.” Az intelligencia és a munka kapcsolatának klasszikus példája az amerikai bombázó gépek pilótáinak kiválasztása, ahol egy szűk IQ tartományon belül kell teljesíteni. A jelentkező tehát legyen elég intelligens ahhoz, hogy jól tudjon dönteni, és meg tudja tanulni a repülés szakmai részét. Egy túl magas IQ fölött viszont elképzelhető, hogy elkezdene gondolkodni azon, hogy ledobja-e a bombát, pedig pont ez a feladata.

Az IQ olyan relatív mutató, amely kifejezi, hogy az érintett milyen eredményt ért el a saját országában, a saját korcsoportja átlagához képest. Az átlag értéke mindig 100. A Mensa tesztjére jelentkezők általában jól mérik fel képességeiket, nagy arányban érik el a felső két százalék által produkált értékeket. A BME hallgatói, mint az előzetesen várható volt, jól szerepeltek: az október 16-án író 43 diákból 22 érte el a Mensa-tagsághoz kívánt szintet.

H.A.

Fotó: Pintér Erik