Műegyetemi oktatókat avattak MTA doktorokká az Akadémián. A tíz új doktor a műszaki tudomány, a demográfia, a kémiai tudomány, az orvostudomány és a földtudomány művelője.

Augusztonovicz Gusztáv Fülöp, a Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi docense munkásságának középpontjában a környezeti zaj- és rezgésvédelem áll. A tervezési módszerek fejlesztésének és a gyakorlati alkalmazásoknak a lehetőségeit kutatva a rezgő mechanikai és az akusztikai rendszerek ismert analógiáját kiterjesztette e rendszerek diszkrét modelljeire, megmutatva az egyes modellezési technikák alkalmazásának korlátait. Nevéhez fűződik a rezgésakusztikai rendszerek reciprocitása és a leíró egyenletrendszer szimmetriája közötti kapcsolat kibővítése az összetett rezgésakusztikai rendszerekre, emellett tanulmányozta az akusztikai sajátrezgések analitikus, numerikus és kísérleti meghatározásának módszereit, lehetőségeit és korlátait. Kutatásai felölelik a veszteséges akusztikai rendszerek egyszerű modelleken és ipari környezetben történő vizsgálatát. A BME-n az általa létrehozott, jelenleg is a vezetésével működő laboratórium számos hazai és nemzetközi projektben vesz részt, eredményeit országos jelentőségű beruházásoknál (Művészetek Palotája, Zeneakadémia) kamatoztatják.

Cinkler Tibor, a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék egyetemi docense korszerű infokommunikációs hálózatok hatékonyabb üzemeltetését célzó modelleket és módszereket dolgozott ki. Doktori értekezésében konstrukcióval az összes megismert védelmi algoritmus elméleti optimumát kínálja, folytonos lineáris programozással módszert ad a többutas diszjunkt védelemre, valamint javaslatot tesz egy, a valamennyi védelmi út együttes újraoptimalizálására és a rugalmas forgalom pártatlan vezetésére szolgáló eljárásra. Az egyszerű hálózati folyamatproblémákra kidolgozott gráfmodelljei megoldást nyújtanak a többrétegű hálózatok számos nyitott problémájára, más, szintén általa kidolgozott módszerek pedig eredményesen mérséklik a fizikai jelminőséget rontó tényezők hatásait.

Hajdu Ottó, a Pénzügyek Tanszék egyetemi docensének tudományos munkássága gazdasági folyamatok, jelenségek – elsősorban a társadalmi egyenlőtlenség és a társadalmi szegénység – mérésére alkalmas matematikai-statisztikai formulák kidolgozására irányul. Kutatásai során új statisztikai problémákat vetett fel, amelyek megoldását többváltozós statisztikai módszerek alkalmazására vezette vissza. Az általa felállított, új statisztikai egyenlőtlenségi módszer számos területen alkalmazható: a társadalmi egyenlőtlenség és a gazdasági szegénység mérésére és forrásokra bontására, a pénzügyi portfóliók kockázatának elemzésére, a hálózatok prediktív erejének és illeszkedésének jellemzésére. A kutató értekezésében közzétett újszerű eredményei a szegénység fokának mérésében, a szegénység strukturális forrásainak feltárásában, valamint a releváns okozati kapcsolatok környezeti tesztelésében hasznosíthatók.

Kállay Mihály, a Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék egyetemi docense bonyolult kvantumkémiai számítások hatékony megvalósítására szolgáló, automatizálási programozási technikákat fejleszt. Vizsgálatai nyomán lehetővé vált a kisebb molekulák kémiai tulajdonságainak igen pontos meghatározása. A kvantumkémiai modelleket – a számítási idő csökkenésével párhuzamosan – nagyobb molekulákra is kiterjesztette. Az automatizált technika több részprobléma megoldását is lehetővé tette, amelyek egyenként is igen jelentős fejlesztéseket igényeltek. Az általa kifejlesztett kvantumkémiai programok mindenki számára szabadon hozzáférhetők, és számos kutatócsoportban használják őket.

Kiss Rita Mária, a Hidak és Szerkezetek Tanszék egyetemi docense a mozgást és az egyensúlyozást kutatja a biomechanikán belül, a műszaki területen is használt mérési módszerek és jellemzők alkalmazásával. További kutatási témája a gerinc alakjának elemzése, a csontok, az inak, a szalagok in vitro szilárdsági vizsgálata. Igazolta, hogy harmonikus járás esetén a járáskép változékonysági paraméterei kicsik, de az ízületi mozgásokéi nagyok. Numerikusan bizonyította azt a tapasztalati tényt is, hogy a csípőízületi kopás hatására a járás stabilitása, biztonsága romlik, az elesés kockázata nő. Kutatási eredményei a sportmozgások, az ortopédiai elváltozások, a sérülések, valamint a különböző műtéti és rehabilitációs protokollok hatásvizsgálatában alkalmazhatók.

Réczey Istvánné (Csorba Katalin), az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék egyetemi docense a melléktermékként keletkező növényi biomassza összetételét, mennyiségét és feldolgozási lehetőségeit vizsgálja. Kutatásai középpontjában a Föld egyik leggyakoribb szerves anyagcsoportjából, a lignocellulózokból előállított etil-alkohol áll, de emellett foglalkozik biohidrogén, növényi gumik és növényi szterinek előállításával, illetve kinyerésével is. A kutató véleménye szerint a második generációs üzemanyag-alkohol (lignocellulóz alapú) technológiáknak hasznosítani kell tudniuk nemcsak a célirányosan e technológiák számára termelt anyagokat, hanem a mezőgazdasági, agroipari, élelmiszer-ipari melléktermékeket és hulladékot is, miáltal biztosítható a zavartalan nyersanyagellátás és a leggazdaságosabb termelés.

Szabó Péter János, az Anyagtudomány és Technológia Tanszék egyetemi docensének kutatási területe az (elsősorban fémes) anyagok mikroszerkezetének vizsgálata egy speciális, Magyarországon általa meghonosított módszerrel, a visszaszórtelektron-diffrakcióval. E technika segítségével a kristályos anyagok lokális kristályorientációja statisztikus mennyiségű pontban határozható meg rövid idő alatt. Így lehetővé válik például az egymás melletti krisztallitokat elválasztó határok tulajdonságainak vizsgálata. E határok szerkezetének tudatos módosításával speciális anyagok hozhatók létre, amelyek a szemcsehatár menti károsodásokkal (pl. korrózió, kúszás) szemben különlegesen ellenállóak. Az általa alkalmazott termomechanikus kezelésekkel nemcsak speciális határokat, hanem ultrafinomszemcsés anyagokat is sikerült létrehoznia, illetve olyan anyagokat előállítania, amelyek ultrafinomszemcsés és nagyobb szemcsés tartományokat is tartalmaznak („bimodális" szemcseszerkezet), így egyszerre nagy szilárdságúak, mégis jól alakíthatók.

Török Ákos, az Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék egyetemi tanára pályája kezdetén a mecseki triász karbonátos kőzetek üledékképződési folyamatait kutatta. Érdeklődése idővel a műemléki kőanyagok elemzése felé fordult, az elmúlt években pedig vizsgálatait a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló kőzetkörnyezet fizikai tulajdonságainak elemzésére is kiterjesztette. Kutatásai során hazai és külföldi műemlékek kőanyagának állapotát elemezte különböző kőzetdiagnosztikai módszerekkel. Vizsgálta a tönkrement, mállott kőanyagok helyreállításának, szilárdításának lehetőségeit is. Elért eredményeit elsősorban a műemlékvédelem, épített örökségünk megóvásában, például restaurálási tervek kidolgozásánál alkalmazzák. Doktori értekezésében az Országház, a Mátyás-templom, a Citadella, illetve németországi mészkő műemlékek, például a kölni dóm légszennyezés hatására bekövetkező elváltozásait elemezte, és igazolta, hogy a por döntő szerepet játszik a kőzet mállásában.

Vad János Gábor, az Áramlástan Tanszék tanszékvezető docense tudományos érdeklődésének középpontjában az áramlástechnikai forgógépek, elsősorban az úgynevezett axiális átömlésű ventilátorok, vagyis azon ventilátorok állnak, amelyek forgó lapátjai a levegőt tengelyirányú áramlásra késztetik. Kutatómunkájában főleg a sugár mentén változó lapátcirkuláció és a lapátfelfűzési vonal alakjának összehangolásával, a fajlagos légtechnikai teljesítmény fokozásával foglalkozik az összhatásfok javítása érdekében. Magyarországon elsőként alkalmazta a lézer-Doppler-sebességmérést áramlástechnikai gépekben kialakuló háromdimenziós áramlásra. Tervezési és kutatás-fejlesztési munkája eredményeként termelőüzemben használt egyedi ventilátort, ventilátorprototípusokat, valamint kereskedelmi forgalomban elérhető ventilátorcsaládot is megvalósítottak.

Varró Dániel, a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék egyetemi docense szerint az informatikai rendszerek modellvezérelt fejlesztése napjainkban nemcsak a szoftverfejlesztés, de az általános értelemben vett rendszerfejlesztés vezető trendjévé is vált. Kutatási területe a szolgáltatásbiztos rendszerek modellvezérelt tervezése, különös tekintettel az automatikus modelltranszformációk problémájára. A modellvezérelt fejlesztési folyamat központi problémáját a programnyelveken belüli és a programnyelvek közötti modelltranszformációk matematikailag precíz leírása jelenti. Varró Dániel új módszereket dolgozott ki a modelltranszformációk precíz specifikációjára, tervezésére, végrehajtására és formális analízisére. Az általa kifejlesztett technikákat eredményesen alkalmazták hat európai uniós kutatási projektben a biztonságkritikus és szolgáltatásorientált rendszerek területén, valamint a nyílt forráskódú VIATRA2 szoftverprojektben, amelyet többek között a NASA és a CERN is használt modelltranszformációk tervezésére és végrehajtására.

(Forrás: mta.hu)