„Kísérletezni olyan élvezetes, mintha játszana az ember”

Ismeretterjesztő sorozatot indítottak a BME VBK Szent-Györgyi Albert Szakkollégium tagjai a Csodák Palotájában a Bayer Hungária Kft. támogatásával.

„Pályaválasztásomat meghatározták a kémiai kísérletek, amelyeket a gimnáziumban mutattak be nekünk. Mindegyikre emlékszem, azokra is, amelyek rosszul sikerültek” – válaszolta a bme.hu kérdésére Szarvas Kata, a BME VBK Szent-Györgyi Albert Szakkollégium elnöke, a Bayer Hungária Kft. „Make Science, Make Sense” (MSMS) elnevezésű programjának koordinátora. „Most, amikor én mutatok be ilyen kísérleteket a diákoknak, rögtön bevillan, hogy annak idején mit tapasztaltam. Kísérletet elvégezni olyan, mintha játszana az ember. A mai napig élvezzük, olyanok vagyunk, mintha gyerekek lennénk még.”

Az MSMS program a Bayer AG. által globálisan támogatott 300 társadalmi felelősségvállalási program része. A programot több mint 40 éve hozták létre, amikor a Bayer önkéntesei segíteni kezdték a tanárokat a természettudományok oktatásában, a diákokat pedig a tudás elsajátításában – a tudós tevékenységhez hasonlatos, kísérleti és tapasztalati úton. 2013-ban Magyarországon is elindult a program, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának szakmai védnökségével, a Csodák Palotája és a BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégium együttműködésével. Az MSMS projektet előreláthatólag több évre tervezik, központi bázisa a Csodák Palotájában kialakított Tudáspont.

„Vállalatunk jelmondata – Science For a Better Life – nemcsak saját kutatásaink fontosságára utal, hanem arra is, hogy megértessük másokkal, mi a tudomány. Ezért is támogatunk oktatási programokat” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Gerhard Waltl, a Bayer Hungária Kft. igazgatója. „Az MSMS programban részt vevő fiatal tudósok közreműködésével a diákok kémiai, fizikai, biológiai tudását elmélyíthetjük. Szeretnénk megértetni, hogy a világ működésének ismerete hozzájárulhat ahhoz, hogy e tudást hasznunkra fordítsuk, és megbirkózzunk a környezeti problémákkal. Nagyon bíztató, amit a foglalkozások során látunk. A kísérletek a mindennapi élet jelenségeit magyarázzák, és bizonyítják, hogy a fizika, a kémia és a biológia nem „misztikus” tudományok. A diákok visszajelzéseiből tudjuk, hogy örömmel vesznek részt a workshopokban. Reményeink szerint néhányan közülük e foglalkozások hatására kezdenek el komolyabban foglalkozni a természettudományokkal.”

A Szakkollégium tagjai az MSMS program keretében ismeretterjesztő workshopokat tartanak általános és középiskolás osztályoknak, szakkörösöknek és egyéb érdeklődő csoportoknak a Csodák Palotájában. Céljuk, hogy az aktív kísérletezéssel felkeltsék az érdeklődést a fiatalokban a természettudományok iránt. A workshopok fő támogatója a Bayer Hungária Kft., amely a nyáron kérte fel a Szakkollégium tagjait többféle ismeretterjesztő program kidolgozására. Végül az „Emberi test” című koncepciót választották ki. Az ismeretterjesztő műhelymunka másfél órájában a rövid bevezető előadás után négy standon négyféle szervrendszerről – a tüdőről, a vázrendszerről, az idegrendszerről és az emésztésről – tartanak bemutatót a Szakkollégium önkéntesei.

„Fontos szempont volt a projekt megvalósításában, hogy a diákok maguk is lehetőséget kapjanak a kísérletezésre” – ecsetelte Szarvas Kata. „Fix tematikát dolgoztunk ki, amelyet hétről hétre bemutatunk, és a kísérleteket összekapcsoljuk a napi tapasztalatokkal: például mi történik, ha tejet iszunk vagy miért rántjuk fel a lábunkat, ha szögbe lépünk. A kísérletezés újszerű élmény a látogatóinknak és láthatóan elnyeri tetszésüket. Felvehetnek laborköpenyt, szemüveget, kesztyűt, egy kis időre kutatókká válhatnak.”

A tematika kidolgozását a diákok ismereteinek felmérése, valamint konzultáció előzte meg a tanárokkal és az oktatási szakemberekkel. „Nekünk sem volt annyira régen az, amikor az általános és a középiskolás padokat koptattuk” – hangsúlyozta Patay András szakkollégista. „Általánosban még sokat kísérleteztünk, gimnáziumban már kevesebbet. Itt már sokba kerültek a vegyszerek, ezért inkább azokat ösztönözték kísérletezésre, akiket ez kifejezetten érdekelt, és akik már akkor természettudományos pályára készültek. Rendszeresen járhattunk délutáni kémiai szakkörre, ott bemehettünk a szertárba és egy könyvecske alapján – tanári felügyelet mellett – kísérleteket végezhettünk.”

A diákok a workshop végén munkafüzetet kapnak, olyan kísérletek leírásával, amelyeket otthon is elvégezhetnek. „Szerencse is kell ahhoz, hogy kísérlethez jussanak a diákok az iskolájukban” – emelte ki Érsek Gábor szakkollégiumi hallgató. „Itt kiemelt célunk, hogy ne csak egy absztrakt tudáscsomagot kapjon a diák, hanem élményeken keresztül szerezzen ismereteket. Nekem szerencsém volt, hatosztályos gimnáziumba jártam és hetedikes-nyolcadikos korunkban beszabadulhattunk a kémiaszertárba. Minden színes, szagos, büdös stb. volt. Az élmények mellett megtanultunk számolni a kísérletezés következményeivel is.”

A szakkollégisták önkéntes alapon vállalták a részvételt. Szakkollégiumuk minden tagja, közel ötven diák működik közre a workshopokban. Úgy gondolják, számukra is tanulságokkal szolgál egy ilyen program: megtanulhatnak előadni, a közönséggel kommunikálni, a tizenévesek pedig sokszor elgondolkodtató kérdéseket tesznek fel, ami szintén segíti a tudás elmélyítését – mind a bemutató egyetemisták, mint az őket figyelő fiatalabbak számára.

- HA -

Fotó: Szent-Györgyi Albert Szakkollégium