„A kutatás kreatív gondolkodás, alázatos szorgalom és csapatmunka”

Patziger Miklós, a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék oktatója a szennyvíztisztítás hatékonyságának növelése területén elért eredményeiért kapott Bolyai ösztöndíjat.

A fiatal mérnök kutatási témájában arra keresi a választ, „hogyan lehet az egyre szigorodó előírásokat betartva a szennyvíztisztító telepek teljesítményét az üzemköltség redukálása mellett növelni”.

A szennyvíztisztító telepek fejlődése kétoldalú. Amíg a '60-as, '70-es és '80-as években a jóval nagyobb vízfelhasználás hatására a telepek hidraulikai (szennyvízhozam) terhelése nagyobb volt, mint manapság, ugyanakkor a tisztítás során, az akkori igényeknek megfelelően elég volt csak a szerves anyagokat eltávolítani a szennyvízből. A rendszerváltás után a vízdíjak emelkedésének és az ipar hanyatlásának hatására a vízhasználat a felére esett vissza a kelet-közép európai régióban, ezáltal a szennyezőanyagok koncentrációja megnőtt, miközben a szennyvíztisztító telepeknek egyre szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük. A '80-as évektől például az eutrofizáció hatására a tápanyagok kivonása is követelmény lett.

A látszólag ellentmondásos problémákra nem újabb költséges műtárgyak építése jelenti a megoldást – fejti ki Patziger Miklós, aki kutatásait természetesen csapatmunkában végzi. Meggyőződéssel vallja, hogy „nélkülözhetetlen az idősebb kollégák tapasztalata, de nem szabad megfeledkezni az utánpótlásról, a hallgatókról sem, akik egy-egy részlet kidolgozásával nagy segítséget jelentenek.”

Tanszéki csapatával végzett mérések alapján számítógépes modelleket fejlesztenek ki már meglévő szennyvíztelepek technikai egységeinek hatékonyságnöveléséhez. „Egyszerű, filléres megoldásokon dolgozunk, amelyek segítségével nagyságrendekben mérhető teljesítményjavulást érhetünk el” – magyarázza. A medencék felmérésekor például kiderült, hogy sok esetben azok 20-30%-a holttér, amelyek az áramlási viszonyok befolyásolásával megszüntethetőek. A kis beruházási igényű változtatások (egy terelőfal beépítése, vízbevezetés és -elvezetés geometriájának a javítása) további előnye, hogy az ülepíteni kívánt anyaghoz „állíthatjuk be” az áramlási sebességet, ami megnöveli az ülepítési hatékonyságot és javítja a műtárgyak hatásfokát  – hangsúlyozza.

Utóülepítő medence bevezetőnyílásának javítása (hengerszimmetrikus metszet)

Fejlesztéseik eredményeképpen „akár harmadával is csökkenhet a telepek energiafelhasználása, ami az üzemeltetésben 10%-os költségmegtakarítást jelent" – nyomatékosítja. A telepek energetikai hatékonyságnövelésének másik alappillérét „a biogáz, mint megújuló energiaforrás jelenti” – tudjuk meg. A szennyvíziszap rothasztásával keletkező gáz üzemanyagként áramot és hőt képes fejleszteni. Az így előállított elektromos áram és úgynevezett hulladékhő akár teljes mértékben fedezheti egy telep saját energiaszükségletét. Magyarországon még olyan telep is található (például az Észak-Pesti Szennyvíztisztító Telep), amely többletenergiát termel – fejti ki.

A kutatómérnök érdeklődése a Grazi Műszaki Egyetemen (Graz University of Technology) töltött doktoranduszévek során Harald Kainz professzor, a terület nemzetközi szaktekintélye hatására fordult a szennyvíztisztítás felé. „Hatalmas élmény volt, hogy a Műegyetemen szerzett komoly alapoknak köszönhetően beválasztottak Kainz professzor csapatába, akinek azóta is nagy köszönettel tartozom” – idézi vissza. A grazi egyetem inspiráló öt éve után, a doktori fokozat megszerzését követően a fiatal kutató hazaköltözött. „Itthon akartam családot alapítani” – magyarázza döntésének okát a mára két gyermekes családapa, aki azóta visszaigazolva látja döntése helyességét.

Magyarországon először szennyvíztechnológusként helyezkedett el, miközben óraadóként dolgozott a kutatásait befogadó BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén. A tudomány és az ipar „elképesztő összekapcsolódásának” minősíti, amikor láthatta a terveit megvalósulni. Élete újabb fordulópontját a tavalyi év jelentette, amikor is elnyerte a Bolyai Kutatási Ösztöndíjat, majd szeptembertől az Építőmérnöki Kar főállású oktatója lett.

„Úgy gondolom, hogy az MTA nagymértékben támogatja a fiatalok megtartását a tudomány medrében – hangsúlyozza a Bolyai ösztöndíj kapcsán. „Az elismerés számomra megadta azt a visszaigazolást, hogy helyesen döntöttem, amikor Magyarországon folytattam a pályafutásom és egyúttal tudományos tevékenységem folytatására motivál” – fűzi hozzá. Patzinger Miklós örömmel számol be arról, hogy fejlesztései nyomán a szennyvíztisztító telepeken jelentős hatékonysági javulást értek el, valamint eredményeivel a szakterület legjelentősebb nemzetközi szakmai folyóiratai és konferenciái foglalkoznak.

- MA -

Fotó: Philip János