Kőkemény érvekkel, idegen nyelven is megvédi igazát

A világ egyik legeredményesebb vitapartnerének számít Szabó Gréta, a BME mechatronikus hallgatója, akit 2013-ban az „50 tehetséges magyar fiatal” mentorprogramba válogattak be.

„Az egyetemi csoportban egyedüli lányként kezdtem tanulmányaimat. A mechatronikai mérnökök között, főként az én évfolyamomon, a németes képzésben kevés a női szakember. A vitaversenyen szerzett tapasztalatoknak is köszönhetően könnyen be tudtam illeszkedni a csupa fiúból álló társaságba” – idézte fel egyetemi tanulmányainak kezdetét Szabó Gréta, a BME Gépészmérnöki Kar mechatronikai mérnök szakos BSc hallgatója, aki 2012-ben első magyar diákként nyerte meg a Németországból kiinduló „Jugend Debattiert International” című német nyelvű vitaverseny nemzetközi döntőjét. Grétát tanulmányi és versenyeredményei alapján választották be a La femme magazin „50 tehetséges magyar fiatal” nevet viselő mentorprogramjába. (A tehetséggondozó program további műegyetemi díjazottjaival, Hóbor Eszterrel és Veres Ádámmal a bme.hu korábban készített interjút – a szerk.)

Szabó Gréta Veronika

2014-ben egy évet töltött Erasmus-ösztöndíjasként a Karlsruher Institut für Technologie intézményében (Karlsruhe-i Műszaki Egyetemem). Ugyanebben az évben nyerte el a „GE Foundation Scholar Leaders” elnevezésű, fiatal mérnök- és közgazdász-tehetségeket támogató ösztöndíjat, amelynek keretében a kiíró vállalat jóvoltából szakmai programokon, szemléletformáló előadásokon vett részt. 2013-ban a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) biomechatronika szekciójának 1. helyezettje, jelenleg az országos fordulóra készül. Ezt megelőzően németországi, olaszországi és svédországi nyári egyetemi kurzusokon vett részt.
Szintén 2013-ban választották be a „La femme” magazin „50 tehetséges magyar fiatal” programjába, amelyben mentora Szendrő Péter, a Szent István Egyetem alapító rektora, professor emeritus, az MTA doktora, Doctor Honoris Causa volt.

Tanulmányait 2012-ben kezdte meg a BME GPK mechatronikai mérnök BSc-s hallgatójaként, a német nyelvű képzésben. Választott szakterülete a biomechatronika (A biomechatronika a mechanikát, elektronikát és informatikát integráló, valamint a mechatronikát a biológiával összekapcsoló interdiszciplináris tudományág. A biomechatronikában elmélyült mérnökök sok terület közül választhatják ki jövendő munkahelyüket, ahol tervezéssel, fejlesztéssel, gyártással, modellezéssel, szimulációval, teszteléssel, üzemeltetéssel foglalkozhatnak: orvosi műszerek; rehabilitációs eszközök; protézisek; ortézisek (külső tehermentesítő kiegészítők); egészségügyi informatikai rendszerek és robotika területén – a szerk.).

Gréta angol, német és olasz nyelven beszél. Szabadidejében csellózik, táncol és hobbi-szintű csillagász.

„Mind a programtól, mind a mentoromtól nagyon sokat tanultam, és olyan szakmai tapasztalatokat szereztem, amelyekre korábban nem nyílt lehetőségem” – foglalta össze a tehetséggondozó kezdeményezésről a fiatal műegyetemi hallgató. „Számos szaktekintéllyel kerültem kapcsolatba, érdekes és színes egyéniségeket ismertem meg díjazott társaim személyében, akik mindannyian egyedi karrierutat járnak be. Megtapasztaltam a különbséget a mérnöki és a művészi pálya között: előbbi egy egzaktabb tudományos út egy kiszámíthatóbb életformával, utóbbiban, azaz a művészi karrierben nagyobb szerepet kap a szerencse” – fejtette ki Szabó Gréta, aki mentora, Szendrő Péter jóvoltából nyert betekintést a kutatói életpályába. Részt vett egy doktori disszertációvédésen, valamint bekapcsolódott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának közös kutatásába, amelyben térdprotézissel rendelkező betegek járását és egyensúlyozó képességét vizsgálják. (A kutatás teljes címe: „Az egyensúlyozó képesség biomechanikájának vizsgálata ortopédiai megbetegedések esetén” – a szerk.) Az egyetemek közötti kutatóprojekt témáját Gréta egy TDK-tanulmányban dolgozta fel Kiss Rita (GPK, Mechatronika Optika és Gépészeti Informatika Tanszék) vezetésével, amellyel megnyerte a házi bajnokságot és bejutott az országos döntőbe.

„A sors ’fintora’, hogy éppen egészségügyi témával foglalkozom a kutatásaimban. A családomban szinte mindenki orvos, egyedül én számítok kivételnek, aki nem folytatta ezt a hivatást – nem bírom a vér látványát” – vallotta magáról Szabó Gréta, akit családja kétnyelvű gyermekként nevelt, korán megalapozva ezzel Gréta német nyelvtudását, amelyet a műegyetemi tehetség mind a tanulmányaiban, mind a versenyek alkalmával hasznosítani tud. „Nem elég a jól megalapozott tudás, egy sikeres szakember az elméleti ismereteken túl sokkal szélesebb körű képességekkel bír. Egy jó mérnök hazai és nemzetközi környezetben is hatékonyan képviseli magát, a munkáját és a szakmáját, amelyhez elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv ismerete” – ecsetelte a jelenleg németországi ösztöndíját töltő mechatronikai mérnökhallgató.

„A Műegyetemen folyamatos az évközi terhelés: számos zárthelyi és házi dolgozatot kell teljesítenünk a vizsgák előtt, míg a német oktatási rendszerben inkább a félév végére koncentrálódnak a számonkérések, és a szorgalmi időszakban önálló munkavégzés zajlik. E mellett a hallgató saját felelősségére bízzák, hogy hogyan halad a tanulmányaiban” – osztotta meg tapasztalatait az Erasmus-ösztöndíjas.  „Mindkét rendszernek vannak előnyei, ám téves hiedelem, hogy az erasmus-os félév „láblógatás”. Az ösztöndíjas feladata a tanterve összeállítása. Én a nehezebbik utat választottam. Több kreditet vettem fel, mint egy átlagos, a mintatanterven alapuló BME-s félévben. Megragadtam a lehetőséget, hogy egy gazdag ipari kapcsolatrendszerrel rendelkező intézmény vendéghallgatója vagyok, ahol rengeteg valós, naprakész tudást hallhatok oktatóimtól és az iparból érkezett vendégeladóktól” – summázta a külföldön töltött félév hozadékait Szabó Gréta, aki a tanulás mellett a nyugat-európai egyetemeken zajló kutatásokba is belekóstolna: „heti néhány órában munkát szeretnék vállalni egy jelenleg is zajló kutatási témában. Hasonló tapasztalatokat szereztem már a BME-n, és rengeteget tanultam belőle”. Gréta bízik abban, hogy német oktatói segítik majd az elképzeléseit. „Itthon és a nyugati egyetemeken is örömmel fogadják a női mérnököket, sőt, Németországban kifejezetten támogatják, hogy minél több lány kerüljön be az – egyébként tévesen – férfiasnak ’megbélyegzett’ mérnöki szakmákba” – osztotta meg benyomásait.

Szabó Gréta német nyelvtudása mellett szorgalmának, kitartásának és határozott fellépésének köszönheti, hogy egy nemzetközi vitaverseny egyedüli magyar győztese lett. Hét ország legkiválóbb diákjaival szemben bizonyult a legjobbnak aktuális bel- és külpolitikai kérdések megválaszolásában, pro és kontra érveivel a hallgatóságot és a zsűrit is meggyőzte. Gréta ma már tagja a verseny alumni társaságának, és ő maga készít fel középiskolás diákokat számos vitakultúra-versenyre. Beszámolt róla, hogy hihetetlen lelkesedést és erőt merít fiatalabb társaitól. Felidézve a megmérettetésen átélt perceket úgy fogalmazott, hogy „ezek az éles helyzetek döbbentettek rá, hogy a szakmai tudás mellett egy mérnök személyisége is sokat nyom a latban. Lényeges a kiállás, a személyes érdekeink és az álláspontunk képviselete, és ami még fontosabb: az embernek a saját határait átlépve, a saját maga felállította mércét megugorva, a ’mély vízben’ is teljesítenie kell. A verseny nem a választott hivatásomhoz kapcsolódik elsősorban, ám olyan ismeretekre tettem szert, amelyek segítenek még jobb szakemberré válnom”.

„Az ’50 tehetséges magyar fiatal’ program egy éve alatt mentorom, Szendrő Péter is e gondolatok mentén támogatott. A szakmai lehetőségek új, korábban nem tapasztalt tárházát ismerhettem meg, és óriási segítség volt számomra, hogy bármikor fordulhattam hozzá a kérdéseimmel. Egy életre szóló tanítómmá vált.”

Szendrő Péter az alábbiakban jellemezte műegyetemi pártfogoltját:

„Szabó Gréta jó szerencséje, hogy családi indíttatásból, kiváló tanári közreműködésből, tehetségből, az élet sokszínű szépségének idő előtti megismeréséből, no meg szorgalomból és kitartásból bőséggel megadatott neki. Élt is a lehetőségével, de a java csak most jön. Választani kell egy jó irányt, leendő hivatásához közeli munkát, TDK tevékenységet az élettudomány és a műszaki tudomány határmezsgyéjén, ahol az övé lehet a szakmai siker, a tehetség megélése, kibontakoztatása. Közösen indultunk ezen az úton, és biztosan célba érünk.”

(Forrás: tehetseg.hu )

- TZS -

Fotó: Szabó Gréta