Új célok a közösségi közlekedésben: élhető és fenntartható városok

Alapjaiban változhatnak az eddigi közlekedésfejlesztési irányok az európai városokban is – hangzott el az International Transport Forum rendezvényén Lipcsében.

„A fejlődő országokban ötnaponta egy millióval nő a városlakók száma, ami már önmagában is jelentős kihívás a közlekedésszervezés számára. A nagyobb terhelés mellett mára átalakult a kereslet, azaz a felhasználói oldal is: egyre nagyobb az igény arra, hogy az emberek élhető és fenntartható környezetben töltsék a napjaikat – a város legyen az emberekért, ne pedig fordítva” – idézte vissza a közlekedési miniszterek idei lipcsei találkozóján elhangzottak általános üzenetét Horváth Zsolt Csaba, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar hasznosító vállalkozása, a BME ITS Zrt. vezérigazgatója.

„Közlekedés a változó világért” címmel Lipcsében rendezték meg az International Transport Forum (ITF, korábbi nevén Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája) szimpóziumát, amelynek résztvevői szakmai előadásokon, plenáris üléseken és kerekasztal beszélgetéseken tárgyalták a jelen és a közeljövő közlekedésfejlesztési kihívásait.

A szervezetnek jelenleg 54 tagországa van, az idei rendezvény elnöke és szervezője Franciaország volt. A hetedik alkalommal megrendezett csúcstalálkozón a nemzetközi közlekedési szervezetek vezetői, az európai kormányzati, önkormányzati, kereskedelmi, ipari és felsőoktatási-kutatói területeinek delegáltjai cseréltek véleményt. A szakmai előadásokon szó volt egyebek között a fejlett és fejlődő országok városaira jellemző fejlesztési igényekről, a digitális technológia terjedésének köszönhető adatokról, azaz, az ún. „big data” feldolgozásának lehetőségeiről és összefüggéseiről a logisztikával; valamint az elektromos autókról, mint közlekedési alternatívákról. A rendezvényen részt vett a BME KJK, illetve a BME ITS Zrt. képviseletében Horváth Zsolt Csaba vezérigazgató, Kovács András cégvezető és Ruppert László, a Zrt. felügyelő bizottságának tagja.

„Számos európai vezető felhívta a figyelmet a konferencián arra, hogy a globalizáció, a városiasodás és a klímaváltozás a közlekedésre is drámai hatást gyakorol. Az egyik központi téma a városok és a közeledés fenntartható fejlődése volt, amely ma már nem csak környezetvédelmi, hanem fontos gazdasági és társadalmi kérdés is. Ezért a közlekedés jövőbeli irányainak meghatározásánál e szempontokra együttesen kell ügyelni” – emelte ki a konferencián elhangzottakból Ruppert László, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) volt vezérigazgatója és a BME ITS Zrt. felügyelőbizottsági tagja.

„Változást hozott a közlekedési igényekben a gazdasági recesszió, amely egyfajta bizalmi válsághoz is vezetett. Mindez abban nyilvánul meg, hogy míg pár évtizeddel ezelőtt a városi közlekedésfejlesztésben a legnagyobb kihívást a személygépkocsik tömegének elhelyezése jelentette, ma már egyre inkább előtérbe kerül a lakosság jobb, emberközelibb kiszolgálása” – mondta a közelmúlt egyik legfontosabb változásáról Ruppert László. „A problémára néhány kisebb európai város sajátos megoldást talált ki: tudatos tervezéssel és közösségi akciók révén elérte, hogy mára a közlekedők fele-harmada kerékpárral vagy gyalogosan közlekedik. Azonban olyan megapoliszokban, mint például Mexikóváros, lehetetlen ilyen arányt elérni. Itt a 20 milliós lakosság napi szállítását a metróvonalak is alig győzik” – emelte ki a hasznosító vállalkozás felügyelő bizottsági tagja.

„Számos fejlődő országban a helyzetet az is nehezíti, hogy ha vannak is beruházások, ezeknél még ma is az ötvenes évek amerikai várostervezési útmutatóit használják. Ezek az elgondolások a maguk idejében helytállók voltak, de mára idejemúlttá váltak, hiszen nem számolnak a modern közlekedésrendezési eszközökkel” – ecsetelt a csúcstalálkozón egy többször elhangzott problémát Kovács András.

„A konferencián több szimpózium is tárgyalta, hogy a közlekedésfejlesztésben új lehetőségként tekintenek arra a tetemes mennyiségű digitális adatra, amely napi szinten járművek, emberek és infrastrukturális rendszerek között keletkezik. A köznyelvben gyakran „big datának” nevezett jelenséget többek között a közlekedésbiztonság növelésére, a forgalmi dugók elkerülésére vagy a logisztikai költségek csökkentésére tudják felhasználni” – számolt be egy másik érdekességről Ruppert László, aki példát is hozott a gyakorlati megvalósításra: a nagy kikötővárosokban a hajóktól és a kikötői információs rendszerből összegyűjtött adatok alapján már a nyílt tengeren „sorba rendezhetők” a vízi járművek, és megtervezhető a kikötői kapacitás. „A közlekedésszervezés forrása lehet az az üzleti és magánjellegű információ-adatforgalom is, amely a személygépkocsikban lévő, egyre hangsúlyosabb szerepet játszó tájékozódási-információs és a szórakoztató jellegű informatikai alkalmazásokból származik. Ám a hozzáférhetőség és az időtartamok miatt az ilyen jellegű adatok közlekedésszervezésben történő felhasználása előtt számos személyiségi jogi kérdést kell még tisztázni” – fűzte hozzá Kovács András.

Fotó: kkvplusz.hu

„A „big data” felhasználásának a fentiek mellett számos alternatívája van. Digitális adatokat használnak például a logisztikai folyamatok optimalizálására is. Egy szemléltető példa: ahhoz, hogy ma megigyunk egy csésze kávét egy európai nagyvárosban, átlagosan 12 társaság 18 országot érintő együttműködésére van szükség. Egy ilyen útvonalat áttekintve megdöbbentő, hogy a közúti fuvarozási idő több mint fele határok menti várakozással telik, emellett a fuvarozási költségek mintegy harmadát korrupciós költségekre költik. A digitális ügyintézéssel az időtartamok és a fuvarozásra fordított költségek is csökkenthetők” – fejtette ki Ruppert László.

A szakmai szimpóziumon számos példán keresztül mutatták be, hogy az európai közlekedésfejlesztésben hogyan próbálnak lépést tartani a változó világgal. Például a nyugat- és észak-európai államokban óriási fejlődés tapasztalható az elektromos autók gyártása és felhasználása területén. „Ezek az alternatív meghajtású járművek főként ott terjednek, ahol az állam támogatja a beszerzésüket és a használatukat. Oslóban például ÁFA-mentesség, ingyenes parkolás, ingyenes városi alagúthasználat, bizonyos helyeken ingyenes energia-vételezési lehetőség jár az ilyen járművekkel közlekedőknek. Számításokat végeznek az európai államok arra az esetre is, hogy mennyivel kellene növelni a villamos erőművek kapacitását, ha egy ország teljes benzines gépjárműparkját lecserélnék. Az írek becslése 2 százalék, más államok ugyanennek az ötszörösével kalkulálnak” – emelte ki az egyik legnagyobb ellentmondást keltő témáról Ruppert László. „Vannak előrelátó államok, mint például Norvégia, amely már most azon dolgozik, hogy az elektromos autók elterjedését követően milyen egyéb kedvezményekkel ösztönzi majd a lakosságot a környezetkímélő közlekedésre” – fűzte hozzá Horváth Zsolt Csaba.

Fotó: tisztajovo.hu

A konferencia több szempontból is tárgyalta az európai és fejlődő államok közötti drámai különbségeket. „Az öreg kontinens a fejlődő országokkal ellentétben a közúti balesetek terén a „zéró tendencia” felé halad, és vannak olyan európai országok, amelyek bizonyos komponensek esetén 95 százalékkal szeretnék csökkenteni a károsanyag-kibocsátás mértékét az elkövetkezendő néhány évben. Ezzel szemben a fejlődő államok közlekedésbiztonságában már az is előrelépés volna, ha kötelezővé tennék a bukósisak viseletét vagy minden autóban lenne biztonsági öv” – szemléltette az egyes országok közötti eltéréseket Kovács András.

A jövőbeli trendekről és a közlekedésszervezési elvekről Bertrand Piccard léghajós tartott előadást, aki a kizárólag alternatív energiával (napelemmel) működő repülőgépével kerülte meg a Földet. „Nagy hatással volt a közönségre a svájci tudós előadása. Úgy vélte, hogy ijesztgetés helyett innovációra, értelmes energia-előállításra és tárolásra kell motiválni az embereket és a társadalmat. Annak a véleményének adott hangot, hogy ne csak a környezet védelme élvezzen elsőbbséget, hanem váljék fontossá az emberiség innovatív védelme is. Ehhez világos és hosszú távú célokat kell kitűzni, amihez Piccard szerint a legmegfelelőbb kormányzati struktúra egy közlekedési, energia- és ipari minisztériumi funkciókat ellátó szervezet lehetne, ami nemzetközi szinten hangolja össze az innovációs célokat és tevékenységeket” – emelte ki a csúcstalálkozó egyik emlékezetes előadásáról a BME hasznosító vállalkozásának vezetője.

Bertrand Piccard
Svájci léghajós és pszichiáter-orvos, a hipnózis egyik elismert művelője. 1992-ben elsőként repülte át hőlégballonnal az Atlanti-óceánt a belga Wim Verstraetennel. Harmadszori próbálkozásra, 1999-ben megkerülte a Földet Brian Jones brit vadászrepülő-pilótával. 2013-ban az Egyesült Államokat repülte át kizárólag napelemmel működő „Solar Impulse” névre keresztelt gépével.

Fotó: mnnsz.hu

Varga István dékán, BME KJK
„Nagyon fontos, hogy rendszeresen részt vegyünk ezen az évente megrendezett konferencián. A csúcstalálkozó kiváló színtere annak, hogy megismerkedjünk a legújabb iparági fejlesztésekkel, itt építhetünk nemzetközi kapcsolati hálót, ami a mai oktatásban és a kutatás-fejlesztésben is nélkülözhetetlen. A részvétellel mind a KJK, mind a BME ITS Zrt. munkatársainak tudása gyarapodott, nem beszélve a személyes találkozók adta lehetőségekről.
Lipcsében olyan projekteket és jövőbeli terveket ismerhettünk meg, amelyek jó eséllyel megjelennek majd az Európai Unió egységes kutatási keretprogramjában, a Horizont 2020-ban. A hét éves ciklusban, 2014 és 2020 között közel 80 milliárd eurót fordítanak a program kezdeményezéseinek megvalósítására. A nálunk lévő szakmai tudással és tapasztalattal a Műegyetem és hasznosító vállalkozásai jó eséllyel pályázhatnak a fejlesztési projektekre, amelyekhez jó kiindulás lehet a csúcstalálkozón megszerzett ismeret.

-TZS-

Fotó: Philip János

Kiemelt kép: kti.hu