Műegyetemi felelősség a korszerű árvízvédelemben és megelőzésben

A szakterület elméletének és gyakorlatának értékes segédeszköze lesz Nagy László, az Építőmérnöki Kar Geotechnikai Tanszék vezetőjének új könyve.

„Magyarország a Kárpát-medence fenekén fekszik, ennek következtében huszonnégy folyó folyik be a területére és összesen kettő folyik ki. Ez az adottság fontos feladatokat ró az árvízvédelmi szakemberekre is” – hangsúlyozta Nagy László docens, az ÉMK Geotechnikai Tanszék vezetője. „Az utóbbi években mind a vízügyes szakemberek mind a sajtó munkatársai sokat foglalkoztak az árvizek kérdéseivel. Most készül például az a jogszabály, amely felülvizsgálja a mértékadó árvízszinteket, és amely a jövőben majdnem egy méteres átlagos vízszintemelkedéssel számol. Ennek figyelembevételével kell az új műtárgyakat, zsilipeket, hidakat tervezni, de ez azt is jelenti, hogy a növekvő árvízszintek miatt nő a gátak terhelése, és az ezzel kapcsolatos árvízi jelenségek (suvadások, fakadóvíz, buzgárok) a jövőben fokozottabban jelentkeznek.” (Katasztrófa-megelőzés: Korszerű mérnöki módszerek címmel indult idén nyáron útjára a BME új Kiemelt Kutatási Területe az ÉMK vezetésével. A bme.hu interjúja Dunai Lászlóval, az Építőmérnöki Kar dékánjával és Józsa János tudományos dékánhelyettessel itt olvasható – a szerk.).

Utóbbiakról, a laikusok által sokszor rejtélyesnek tartott buzgárokról írt most összefoglaló könyvet Nagy László, aki az 1992-es surányi gátszakadás óta minden árvízvédekezést a gátakon élt meg. „E tapasztalatok nélkül nem vághattam volna bele egy ilyen munka megírásába” – vallotta a „Buzgárok az árvízvédelemben” című könyv szerzője, aki az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) Töltésfeltáró Szakcsoportját vezetőjeként a múlt heti árvízi készültség miatt is kint vizsgálódott a gátakon. „Ezt a tevékenységet nem folytathatnám oktató kollégáim önzetlen támogatása nélkül, hiszen ilyenkor helyettesíteniük kell az egyetemen” – hangsúlyozta, hozzátéve hogy könyve nem jelenhetett volna meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság támogatása nélkül sem.

Buzgárnak nevezzük azt az árvízi jelenséget, amikor a töltés mentett oldalán víz tör fel az altalajból, és ez a vízfeltörés szemcsék kimosódásával jár. Oka a gát két oldalán lévő vízszintkülönbség okozta víznyomás. A buzgárok kialakulását elősegítheti a talaj szerkezete, a földben élő állatok járatai, a korhadt gyökerek stb.

A buzgár által okozott kimosódás következtében akár a gát is átszakadhat – Magyarországon ilyen utoljára 1954-ben volt. Az időben észlelt buzgárt a szakemberek ún. ellennyomó medence kialakításával semlegesíthetik, ez az ún. „buzgár elfogás.”

„A szerző hatalmas gyakorlati tudással rendelkező, vérbeli vízügyes szakember, aki, ha szükséges, ’legény a gáton’, szemrevételez a helyszínen, talajmintát vesz, feltárást irányít, elemez és szintetizál” – méltatta a kutatót Kling Zoltán, a Belügyminisztérium főosztályvezetője a művet bemutató sajtótájékoztatón. „A könyv nagy erénye, hogy szerencsés arányban ötvözi a gyakorlatot és az elméletet. Az elmélet az oktatási és a kutatási tevékenység miatt fontos, az élvezetes stílus, a magyarázó ábrák, fényképek pedig nemcsak a diákok és oktatók, hanem a védelmi munkálatokban részt vevő laikusok számára is érdekesek lehetnek, hiszen a gyakorlatban mutatják be, milyen hibák lehetnek például a buzgárelfogásnál.”

Nagy László szerint a Műegyetemre hatalmas felelősség hárul a megfelelő katasztrófavédelmi és megelőzési szakemberek képzésében, és nem mondhat le a jövőben sem az oktatásban betöltött vezető szerepéről. „Az árvizes szakterülettel elsősorban építőmérnökök, vízügyi mérnökök, geotechnikusok foglalkoznak. A BME az ország összes építőmérnökének több mint a felét képezi, ráadásul MSc képzés is csak itt van” – hangsúlyozta. „Az egyetem felelőssége óriási abban, hogy a jövőben kiemelten fontos terület korszerű ismeretekkel bíró képviselői kerüljenek ki innen. Az árvízvédelem és megelőzés oktatása sajátos, interdiszciplináris feladat: a különböző tanszékek különböző tantárgyainak megfelelő anyagrészeit „gyűjtögetjük” össze. Ez a hidrológiában például a vízállások előrejelzésének problematikáját, a vízépítési földművek területén az árvízvédelmi gátak, nagygátak szakadását, tönkremeneteli mechanizmusuk vizsgálatát jelenti, de ide tartozik a kockázatszámítás a különböző létesítményekben is. Idén például egy új tantárgyat, a Felszínmozgások címűt vezettük be az oktatásba, mindezek mutatják a megközelítés sokféleségét. Az ÉMK által felkarolt „Katasztrófa-megelőzés: korszerű mérnöki módszerek” című program ugyan elsősorban kutatási projekt, de reményeink szerint az oktatás színvonalát is jelentősen emelni fogja” – fűzte hozzá Nagy László docens.

Az Országos Vízügyi Igazgatóság az elmúlt heti árvízi védekezés lezárásaként sajtótájékoztatóval egybekötött könyvbemutatót rendezett. Láng István, az OMIT vezetőjének köszöntője után Kling Zoltán, a Belügyminisztérium főosztályvezetője méltatta Nagy László művét. Szilágyi Attila, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője a kitűző hajószolgálat szerepéről tartott előadást. Ezt követően az érdeklődők a „Kitűző V” munkahajóval történő sétahajózáson ismerhették meg az árvízi- és jégvédekezés e hasznos eszközét.

-HA-

Fotó: Pintér Erik