Az orvostudomány egyre inkább igényli az informatikusok szaktudását is – tudtuk meg a BME Simonyi Károly Szakkollégium Szakmai7 című rendezvényének egyik előadásán.

„Nekünk van miről beszélgetnünk” – szögezte le Jobbágy Ákos, a Műegyetem oktatási rektorhelyettese, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék egyetemi tanára, az est moderátora. Vajda Lóránt villamosmérnök, a BME Egészségipari Mérnöki Tudásközpont igazgatója, Meskó Bertalan orvos, orvosi jövőkutató és Duda Ernő vállalkozó, a SOLVO Biotechnology vezérigazgatója mutatta be az információtechnológia és az orvostudomány kapcsolatát. A nagy érdeklődésre számot tartó beszélgetésen szó esett az egészségügyről piaci szemszögből, az orvosi ellátás fejlődéséről, valamint a személyre szabott kezelésről.

Az orvoslás lemaradt a gyors ütemben fejlődő információtechnológia mögött, az intézmények közötti adatáramlás nem megfelelő, az orvosok nem élnek a legmodernebb eszközökkel – vélekedtek egybehangzóan a vendégek, akik vallják, hogy az új lehetőségek alkalmazásával eredményesebbé válna a páciensek kezelése.

„A mai egészségügy egyelőre betegségügy, a kialakult bajt gyógyítják, pedig a jövőben megjelenő bajok kiszűrésére és megelőzésére kellene fókuszálni” – mondta Duda Ernő. Jobbágy Ákos hozzáfűzte: „Az orvostudomány sokszor, mint kísérletes orvostudomány jelenik meg. Ha a páciensnek tipikus baja van, hamar lehet azonosítani és kezelni a betegséget, ha nem tipikus, nehézségek várhatók a folyamatban.”

Az információ szabad áramlása, a napjainkban elérhető, személyre szabott szolgáltatások – például genetikai leírás készíttetése –, és azok az eszközök, amelyeket már online is meg lehet rendelni (például „okos vérnyomásmérő”, otthoni EKG készülék), akár új alapokra helyezhetik az egész egészségügyi rendszert. A technika adta új lehetőségek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a beteg – Meskó Bertalan informatikai szófordulatával élve: az „e-páciens” – és orvosa között partneri viszony és empátián alapuló kommunikáció alakuljon ki, és minden, a kóros állapottal kapcsolatos információ mindkét félnek rendelkezésére álljon. Géntérképünk ismeretével például számos betegséghajlam kimutatható, jóllehet, az egyelőre „gyerekcipőben járó” szolgáltatás megosztja a közvéleményt. „A genetika csupán megtölti a fegyvert, az életmód húzza meg a ravaszt” – hívta fel a figyelmet Meskó Bertalan, rámutatva, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a genetika nem jelent sorsszerűséget.

A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a technológia vívmányai idővel egyre jelentősebb szerepet kaphatnak a kórképek, betegségek diagnosztizálásában is – hiszen hiába látott egy jó orvos sok mintát és leletet, a gép esetenként „látja” akár egy beteg összes korábbi leletét is.

„Kérdés azonban, hogy a páciensek megbíznak-e az olyan döntésben, amelyet gépek hoznak?” – osztotta meg Vajda Lóránt a tudományos konferenciákon is gyakran megfogalmazódó kételyt. „A gépek csupán eszközök, a felelősség és a végső szó mindig az orvosé” – tette hozzá Meskó Bertalan. Bár a személyre szabott orvoslás egyelőre drága, közgazdasági tanulmányok bizonyítják, hogy hosszú távon költséghatékony az egészségügyi rendszer számára. A technológiai feltételek Magyarországon is adottak, így alapvetően szemléletváltás szükséges a döntéshozók és az orvostársadalom részéről – hangzott el.

„Hogyan tudom segíteni a saját gyógykezelésemet?” – tette fel az est egyik kulcskérdését Jobbágy Ákos. A beszélgetőpartnerek válaszaiból megtudtuk: a hangsúly a megelőzésen van, ehhez azonban szintén szemléletváltás szükséges. Vajda Lóránt rámutatott: egy statisztika szerint ma Magyarországon száz emberből csak kettő megy el vércukorvizsgálatra, holott a mérés ingyenes.

Az est végén a vendégek útravalóul azt fogalmazták meg, amit a közegészségügyi szakemberek is folyamatosan hangoztatnak: függetlenül pénztárcánk vastagságától, szűrővizsgálatokkal, rendszeres testmozgással, megfelelő diétával és kiegyensúlyozott táplálkozással mindannyian sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.

- HegA -

Fotó: SPOT Fotókör