„Az energetikusok valójában jövőkutatók”

Hogyan készül Paks II? Ez volt a címe az atomerőművek kapacitása fenntartásáról rendezett műegyetemi fórumnak, a Magyar Tudomány Ünnepe egyik rendezvényének.

Az országnak szüksége van erre az erőműre – szögezte le Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos. Az emberek tisztában vannak azzal, hogy az atomenergia fontos szerepet játszik Magyarország villamosenergia-ellátásában – ismertette a legutóbbi lakossági véleménykutatás eredményét (a 2014 szeptemberében megkérdezettek szerint közel 49%-ban az atomenergia biztosítja leginkább a lakosság árammal való biztonságos ellátását, míg az atomerőmű működését 74%-uk támogatta).

A BME egyetemi tanára elmondta: nem tudni pontosan, milyen lesz a fogyasztás szerkezete, és azt milyen energiarendszerekkel lehet majd lefedni 10-20-30 év múlva. „De már most évente 1%-kal növekszik a villamosenergia-igény, ezzel szemben egy elöregedett, ma sem versenyképes erőművi struktúránk van, ahol az erőművek jelentős része előbb-utóbb kieshet a termelésből” – erősítette meg Aszódi Attila (ma a hazai villamosenergia-termelés 71%-át adja a 90%-os kihasználtsággal működő paksi atomerőmű és a 70%-os kihasználtsággal termelő mátrai szénerőmű, a kieső paksi blokkot a 2030-as években kell pótolni). „Hosszú távú, helyes döntést hoztak, akik korábban a paksi erőmű-beruházásról döntöttek” – tette hozzá.

Az itthon felhasznált villamos-energia 28%-a importból származik, Magyarország ezzel Európa harmadik legnagyobb importőre – folytatta a kormánybiztos, aki úgy vélekedett: jelenleg ugyan olcsó az import, de nem tudható, meddig áll még rendelkezésre a mai feltételekkel.

A paksi bővítés beruházásáért felelős kormánybiztos előadásában az államközi, majd a kormányközi megállapodás lényegét összefoglalva elmondta: terveik szerint még idén elkészülnek az implementációs (megvalósítási) szerződések. Ezek egyik csoportja az új blokkok megtervezésére, beszerzésekre és kivitelezésre irányul. „A magyar fél 12 ezer tételes követelményrendszert állított össze arról, hogy milyen reaktort szeretne” – hangsúlyozta Aszódi Attila. Ezekbe a feladatokba 40%-ban magyar cégek bevonását tervezik – fogalmazott a kormánybiztos. Számos tendert írnak majd ki, hogy a beszállítókat kiválasszák – üzente a hazai KKV-knak. 

„Minden kompetenciával rendelkezünk itt az országban, hogy teljes egészében üzemeltetni tudjuk az erőművet” – nyomatékosította Aszódi Attila az üzemeltetést, karbantartást érintő szerződésekről. A kormánybiztos elmondta: jelenleg a környezeti hatástanulmányok véglegesítése zajlik, többek között 3D-s szeizmikus méréseket is végeztek az elmúlt hónapokban, hogy minden lehetséges vizsgálattal alátámasztva szerezhessék meg a létesítési engedélyeket, ami „a legnagyobb falat” (a beruházással összefüggő, a Dunát érintő kérdésekről Aszódi Attila a fórumot követően a BME Építőmérnöki Kar rendezvényén részletesebben is beszélt – a szerk.)

A főként diákokból álló hallgatóság kérdései nagyrészt a beruházás pénzügyi részét firtatták. Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy szakmai csapata komoly költségelemzés után jutott arra a következtetésre, hogy más finanszírozási móddal megduplázódhatna az ún. egységköltség. (Az atomerőművi villamosenergia-termelés jellegzetessége, hogy az atomerőművek építésükkor igen nagy beruházási költséget igényelnek, az üzemeltetési költségek azonban – a többi energiaforráshoz képest – viszonylag alacsonyak. Összességében az atomerőművi villamosenergia-termelés egységköltsége világszerte versenyképes a fosszilis és megújuló forrásokkal szemben, a legtöbb európai országban az atomenergia előállítása a legolcsóbb.) Aszódi Attila szerint az egyszerű egységköltség-számítások is azt mutatják, hogy a teljes (60 éves) üzemidőre számított villamosenergia-termelési egységköltség (LCOE) jelen értéken 15-17 Ft/kWh. A mai számítások szerint „a tőke és a kamat is visszajön” – fogalmazott. További kérdésekre válaszolva a kormánybiztos elmondta, hogy a kötbér összege magas a szerződéses összeghez viszonyítva. Ha pedig a szükséges vizsgálatok következtében az engedélyezési eljárások csúsznak, a megnövekedett költségek bizonyos megosztásáról gondoskodtak a szerződésben, mint ahogy tették ezt a devizakockázatok kezelésénél is – tette hozzá Aszódi Attila.

„Ha nincs Paks II., a villamos-energia nagykereskedelmi ára 10-12 %-kal magasabb lenne” – összegezte a kormánybiztos, aki szerint nagy kérdés, milyen lesz a piaci környezet, és a mostani paksi blokkokhoz képest milyen áron tudnak majd működni az újak. „Az elemzések azt mutatják, hogy 2030-as években ez lesz a legolcsóbb áramtermelő” – ismételte meg az energetikus szakember. „Most az a legfontosabb, hogy magas műszaki színvonalon, határidőre, a költségkereten belül készüljenek el az új blokkok.”

Aszódi Attila kormánybiztos mellett szót kapott még Nagy Sándor, a Magyar Villamos Művek Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója, aki előadásában az új blokk műszaki és tervezési jellemzőit, a primerköri paramétereket, a reaktort, a nukleáris üzemanyagot, a főberendezéseket, az üzemzavari rendszereket és számos más műszaki kérdést, valamint a radioaktív hulladékkezelés aspektusait ismertette.

Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója az új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezésének kérdéseiről beszélt, részletesen bemutatva az engedélyezési területeket és az illetékes szakhatóságokat.

„Kellenek a tehetséges, fiatal szakemberek, nemcsak Paks II-nek, de a hatóságoknak, a tervezőirodáknak, a gyártóknak is” – üzenték a jelenlévő hallgatóknak az előadók. „Viszonylag kevés fiatal mérnök szeretne elhelyezkedni az OAH-nál, pedig mi várjuk őket” – tette hozzá Fichtinger Gyula. „Nem nagyon találkoztam 30 évnél idősebbek önéletrajzaival nálunk” – egészítette ki Nagy Sándor.

Az erőmű tíz évig épül, akár teljes életpályát tud biztosítani a most diplomázóknak, a leszerelésekkel együtt pedig több generációs életpályát jelenthet – értettek egyet a meghívott szakemberek. Aszódi Attila elmondta, hogy jelenleg 130-an dolgoznak a Paks II. projektben, ezt a létszámot pedig először 200-ra, majd még tovább tervezik növelni. „Sok munka vár a tervező mérnöki irodákban, sok K+F feladat lesz, amellyel a kutatóintézeteket is megkeresik. A projektnek ezer magasan képzett szakemberre van szüksége, ennyi jelenleg nincs is az országban." Az energetikus szakemberek végül annak a véleményüknek adtak hangot, hogy „nemzetközi piacra lehet majd menni azzal a tudással, amit a hazai cégek itt megszerezhetnek”.

„Az ország legjobb egyetemének legnagyobb termét sikerült ismét megtölteni” – fordult elismerően a fórumot rendező Energetikai Szakkollégium vezetői felé Aszódi Attila.

Napjaink egyik legvitatottabb kérdése a Paksi Atomerőmű bővítése, amely mellett az Energetikai Szakkollégium sem mehetett el szó nélkül – hangsúlyozták a szervezők. „Nagyon fontosnak éreztük egy olyan rendezvény megszervezését, amely biztos forrásból szolgáltat információt a paksi kapacitás fenntartásáról.

A szakkollégium 2002. október 17-én alakult gépész- és villamosmérnök hallgatók együttműködésében. Heti rendszerességgel tartanak előadásokat, fórumokat és üzemlátogatásokat, amelyeken lehetőség nyílik az egyetemi tananyagot meghaladó ismeretanyag megszerzésére. Folyamatosan lépést tartva a technikai fejlesztésekkel és gazdasági aktualitásokkal, a szakkollégium vezetői nagy hangsúlyt tesznek tapasztalt, gyakorló szakemberek álláspontjának megismerésére is. A programjaikon résztvevők nagyjából kétharmada a BME hallgatója, de a szakkollégium programjai mindenki számára ingyenesen látogathatók.

-BK-

Fotó: Energetikai Szakkollégium