Interjú Pokol György egyetemi tanárral, a Tanács elnökével, Szilágyi Brigitta egyetemi docenssel, titkárral, valamint Faigl Ferenc egyetemi tanárral, dékánnal, rektori megbízottal.

Szakkollégiumok, tudományos diákköri mozgalom, mentorkörök: a Műegyetem sok tehetséges diákját segítik ezek az intézmények. A Tehetségtanács hogyan kapcsolódik ezek munkájához?

Pokol György: Az előbb felsoroltak is mutatják, hogy a Műegyetemen a tehetséggondozás egyáltalán nem a nulláról indul. Azt is mondhatnám, hogy a kiváló diákok fejlődésének segítéséhez értünk a legjobban – legalábbis a kutatási tevékenység vonatkozásában. A nemrég létrejött Tehetségtanács – teljes nevén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tehetségsegítő Tanácsa – harmonikusan illeszkedik ebbe a rendszerbe, mint a rektor utasítására létrejött tanácsadó konzultatív testület, amelynek egyik célja, hogy koordinálja a karok között a tehetségek segítésével, gondozásával kapcsolatos ügyeket, valamint új javaslatokat fogalmazzon meg, és élénkítse ezt a tevékenységet. A gyakorlatban ez rendkívül széles körű tennivalókat takar: a pályázati feladatok, a tudományos diákköri vagy a szakkollégiumi munka, a tehetségek projektfeladatokba való bevonása mellett ide tartozik pl. az alaptárgyi felzárkóztató programok koordinálása is. Fontos, hogy segítsük a kari tehetségpontok közötti kommunikációt is.

E tehetségpontok sem új keletűek…

Szilágyi Brigitta: Néhány évvel ezelőtti kormányzati kezdeményezés eredményeképpen jöttek létre a különféle, sokszor kisebb méretű tehetségpontok. Ezek nem kötődnek szükségszerűen intézményekhez, akár szülői közösségek vagy falvak is létrehozhattak ilyeneket. Az akkori elképzelések szerint ezek a tehetségpontok mint apró sejtszerveződések tehetségtanácsot hozhatnak létre. Utóbbit persze főleg a komplex tehetséggondozással foglalkozó intézmények képesek kialakítani, amilyenek például az egyetemek. A BME-n a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon, a Villamosmérnöki és Informatikai Karon és a Természettudományi Karon is működik tehetségpont.

Hogyan lehet felismerni a tehetségeket?

Szilágyi Brigitta: Sokan sokféleképpen próbálták meghatározni a tehetség fogalmát. Egyes készségek – például a zenei vagy a matematikai – már kora gyermekkorban megmutatkoznak, de ekkor még nem nagyon lehet megállapítani valakiről, hogy milyen építész lesz, ha felnő. Úgy gondoljuk, a BME-re bekerülő hallgatók többsége tehetséges valamilyen területen, számos olyan diákunk van, aki nagyon jó általános képességekkel rendelkezik, szorgalmas és kis tanári segítséggel sok mindent el tud érni. Egyesek már korábban bizonyították kiválóságukat kiemelkedő tanulmányi- vagy versenyeredményekkel, mások itt táltosodnak meg. A matematikai tehetség jól megmutatkozik a középiskolában vagy az egyetemen: tanulóként a Kürschák-versenyen, hallgatóként a Schweitzer-versenyen lehet jól szerepelni, de ha valakit például új műanyagok kifejlesztése érdekel, és ehhez van érzéke, nem biztos, hogy rátermettsége már a középiskolában megnyilvánul. Mást jelent a tehetséggondozás az egyetemen, mint a középiskolában vagy az általános iskolában. A közoktatásban a diák arányos és sokoldalú fejlesztésére kell törekedni, az egyetemen pedig már az általa választott, sokszor nagyon specializált területen kell őt támogatni. Az angolban a potenciális tehetséget jelölő „gifted” és a megvalósult tehetséget jelentő „talented” kifejezés nagyon jól kifejezi a probléma összetettségét.

Tervezi-e a Tehetségtanács a középiskolák és a felvételizők hatékonyabb tájékoztatását is?

Faigl Ferenc: Egyik fontos célunk, hogy megfelelő információkkal lássuk el már a középiskolásokat. Bátorítanánk azokat a gyermekeket, akik azért bizonytalanok még, mert nincs elegendő információjuk az egyetemünkről. A középiskolai tanároktól értesültünk arról, hogy sokan – tévesen – gondolják úgy, hogy a Műegyetem csak a kitűnőket veszi fel. A bejutást követően mindenkinek megadjuk a lehetőséget a felzárkózásra.
A Tehetségtanács az egyetemre felvételt nyert diákok közül is a kifejezetten kiemelkedőeket keresi, hogy segíteni tudja kibontakozásukat. Mindez nekünk is érdekünk: büszkék vagyunk például az intézmény jó hírnevét öregbítő Junior Príma díjas kiválóságainkra. Az ilyen kaliberű tehetségek felkarolásának hasznos eszköze lehet a közelmúltban alakult Tehetségtanács.

A frissen felvett hallgatók számára is lehetséges az emelt szintű tárgyak elvégzése. Ez mit jelent gyakorlatban?

Faigl Ferenc: A különböző karokon eltérő a gyakorlat. Lényeges, hogy a már bevált ötleteket terjesszük egymás között. A Vegyészkaron például emelt szintű tárgyakra és vizsgára jelentkezhetnek azok a hallgatók, akik többet foglalkoztak egy adott tárggyal, és meghatározott számú ilyen tárgy elvégzésének igazolását mellékeljük a diplomájukhoz. A munkáltató láthatja a diplomás által elvégzett speciális tantárgycsomagot, a keresett területen hasznosítható kompetenciát.

Pokol György: Egy másik lehetőség, hogy kedvezményes tantervet biztosítunk számukra, tehát egyes, számukra kevésbé fontos diszciplínák terhére jobban elmélyülhetnek azokon a területeken, amelyekben nagyon jók. Egyetlen konkrét példa erre: a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszéken dolgozik a tavaly Junior Príma díjas Höfler Lajos, aki annak idején diákként analitikai kémiai emelt szintű kurzussal kezdte pályafutását a tanszéken – és jelenleg (külföldi tapasztalatszerzés után) itt is dolgozik.

A Tehetségtanács programjának egyik pontja a hallgatói innovációs közösségek támogatása. Hogyan lehet támogatni ezeket?

Faigl Ferenc: E közösségek legjobb példái a Villamosmérnöki Karon találhatók, ahol létrehozták a hallgatói ötletek megvalósításának kereteit, amilyen a Demola is. Egyes ötletek anyagi támogatásban részesülnek. Ez a terület eléggé szakmafüggő, tehát egy építészhallgató ötleteit nyilván sokkal nehezebb megvalósítani, mint egy villamosmérnökéit – bár az Odoo projekt éppen kivételnek számít.

Mit várhatunk az ebben az évben induló kiválósági programtól?

Pokol György: A tehetséggondozás valamilyen módon a diákok nagyobb csoportját éri el. De a program részét képezi az ún. kiválósági lista, amely a legjobbakat menedzseli. A listára feliratkozás feltételeit most dolgozzuk ki, a diákjaink egy-két százaléka kerülhet majd fel. Igyekszünk tanulni más intézmények tapasztalataiból is. A SOTE Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programjában például néhány kiemelkedő diák egyben egy dicsőségtáblára is felkerül. A személyes mentorálástól kezdve az esetleges anyagi támogatásig sokféle elképzelésünk és tervünk van a kiválóságok támogatására. Fontos, hogy a különféle szakmák képviselőinek is alkalmuk nyíljon találkozni egymással, hiszen ma a legtöbb komoly eredmény multidiszciplináris háttérrel születik – ebben is segíthetjük a jövő szakembereit. A világban mindenhol korán kezdik a tehetséggondozást, ezért megkerülhetetlen, hogy a mi diákjaink szakmai kapcsolatrendszere is idejében kialakuljon és fejlődjön.

Faigl Ferenc: Nem szándékozunk megfeledkezni azokról a diákokról sem, akik eredményes tanulmányaik mellett más területen is, vagy elsősorban másban tehetségesek. Az Egyetemi Hallgatói Képviselet „Jó tanuló, jó sportoló” ösztöndíja jól illusztrálja e diákok menedzselését, ami megfelel a mi elképzeléseinknek is. Büszkék vagyunk rá, hogy sokan végeztek a Műegyetemen például a beat nemzedék zenészei közül. Változatlanul szeretnénk felkarolni a zenében, illetve az egyéb művészetekben tehetségeseket is.

(2015. január 23-án a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon rendezték meg a Magyar Tehetséggondozó Társaság (MTT) Felsőoktatási Szekciója és a Kárpát-medencei Tehetségsegítő Tanácsok Kollégiumának (KMTTK) felsőoktatási munkacsoportja által szervezett műhelybeszélgetést, amelynek témája a felsőoktatási tehetséggondozás és a tehetségpontok és –tanácsok helyzete és lehetőségei volt – a szerk.)

- HA -

Fotó: Pintér Erik