Bemutatjuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 167. évfordulója alkalmából rendezett nemzeti ünnepen kitüntetett műegyetemi oktatóinkat.

„A magyar nemzet nevében köszönöm személyes teljesítményüket, amely ugyan csak az Önöké, de gyümölcse a magyar nemzeté is” – méltatta a díjazottakat Áder János köztársasági elnök az Országház Kupolatermében március 15-én rendezett ünnepségen a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásakor.

Széchenyi-díjat kaptak:

Bánfalvi Antal, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének tudományos munkatársa az űrkutatás világtörténetében egyedülálló magyar mérnöki teljesítmény, az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája leszállóegységén megépült műszerek elkészítésekor végzett kiemelkedő munkája elismeréseként. A díjat a BME Űrkutató Csoportjának tagja megosztva kapta (kutatótársai: Apáthy István Állami-díjas villamosmérnök, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának külső műszaki szakértője, valamint Balázs András, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa). A bme.hu nemrégiben készített interjút a Philae nevű leszállóegységről az Űrkutató Csoporttal.

Kollár László Péter, az Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszék egyetemi tanára, akadémikus a mérnöki kompozit- és vasbetonszerkezetek statikai és dinamikai vizsgálatában végzett több évtizedes, nemzetközi visszhangot kiváltó kutatási eredményeiért, a gyakorlatban is széleskörűen alkalmazott tervezési eljárások kifejlesztését célzó munkájáért, valamint iskolateremtő oktatói és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként részesült a kitüntetésben. Az ÉMK és a GPK dékánjainak közös javaslatára a BME Szenátusa által felterjesztett tudós a magyarországi földrengési méretezés egyik úttörője: 2008-ban jelent meg munkatársaival közösen írt, magyar nyelvű, idehaza hiánypótló monográfiája, illetve vezetésével hajtották végre a BME-n a két közelmúltban megvalósult, jelentős Duna-híd (a Pentele és a Megyeri híd) földrengési vizsgálatát is. A felterjesztők szerint az oktatásban és a kutatói utánpótlás nevelésében kifejtett iskolateremtő munkássága mellett „legendásan jó előadásait hallgatói nagyra értékelik.” Kollár László 2009 óta az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) Bizottság elnöke, vezetésével megújult és nemzetközivé szélesedett a bírálati rendszer.

Szatmáry Zoltán, a Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézet Atomenergetika Tanszék egyetemi tanára, a fizikai tudományok doktora kiváló, nemzetközi jelentőségű kísérleti és elméleti reaktorfizikai kutatási eredményeiért, valamint a magyar nukleárisszakember-képzés érdekében végzett iskolateremtő egyetemi munkája elismeréseként részesült a kitüntetésben. A BME professzor emeritusa tudományos pályája alatt nemzetközi hírű kísérleti és elméleti reaktorfizikai kutatásokat végzett, többek között reaktorfizikai számítási modellek fejlesztésében, reaktorzónák megtervezésében vett részt, valamint több nemzetközi programot is vezetett. Szatmáry professzor „iskolateremtő egyéniség, aki jelentős részt vállalt a magyarországi nukleárisszakember-képzésben is, maradandót alkotva a szakemberképzés minden vertikumában” – olvasható a részletes indoklásban. A Műegyetem professzor emeritusa a Nukleáris Technikai Intézet korábbi igazgatójaként teremtette meg az oktatóreaktor biztonságos üzemeltetése folytatásának feltételeit, és ezzel hozzájárult a BME külső képét és ipari kapcsolatait is sok tekintetben meghatározó nagyberendezés további működtetéséhez.

A Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat kitüntetést kaptak:

Benkó Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Benkó Dixieland Band együttes vezetője, a Magyar Mérnökakadémia tiszteletbeli tagja, a BME nyugalmazott adjunktusa emblematikus jazz-zenekarával elért hazai és nemzetközi sikerei, jelentős előadó-művészi pályafutása, valamint a műszaki tudományok területén elért eredményei és pedagógiai tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést. A BME egykori hallgatója, oktatója, aranydiplomás villamosmérnök szerint „a magyar mérnök fogalom a világban”. Benkó Sándor az együttes tavaly májusi műegyetemi koncertje előtt adott interjút a bme.hu-nak, amelyben kifejtette: „Mindarra, amit mi tanítunk a Műegyetemen, a társadalomnak mindig és egyre inkább szüksége lesz. Egyre több energiát termelünk, fogyasztunk, átalakítunk, szervezünk, irányítunk, ehhez egyre átfogóbb tudás kell, és ezt a BME-n ma is meg lehet szerezni.”

Blaskó Gábor Széchenyi-díjas kémikus, akadémikus, a BME címzetes egyetemi tanára, a Servier Kutatóintézet Zrt. ügyvezető igazgatója a magyar kémiai alap- és gyógyszerkutatás hírnevének fenntartásához történő hozzájárulása, nemzetközi szinten is elismert kutatási eredményei, valamint jelentős tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként vehette át a kitüntetést. A tudós a természetes heterociklusos vegyületek (úgynevezett alkaloidok), illetve gyógyszerjelölt-molekulák neves kutatója. Blaskó Gábor 1989 és 2007 között az Egis Gyógyszergyár Rt. kutatási igazgatója volt.

Pukánszky Béla, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék vezetője, a Műanyag- és Gumiipari Laboratórium csoportvezetője, akadémikus, több évtizedes kiváló oktatói, oktatásszervezői és tudományos iskolateremtő tevékenysége, valamint a heterogén polimer rendszerek kutatása területén elért nemzetközi szintű tudományos eredményei elismeréseként részesült kitüntetésben. A BME Szenátusa által felterjesztett tudós a makromolekuláris kémia területén tevékenykedik, kutatómunkája legjelentősebb eredményeit a heterogén polimer rendszerekben uralkodó határfelületi kölcsönhatások tanulmányozásában érte el. A professzor az oktatói munkáról korábban azt vallotta a bme.hu-nak, hogy a számításos kémia erős fejlődése ellenére a vegyész területen még nagyon sok laboratóriumi munka és kísérlet elvégzése kell ahhoz, hogy valaki számottevő eredményt mutasson fel, a jó tanárnak pedig „személyisége, hozzáállása, tudása és nagyon sok empátiája van.”

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést kaptak:

Gróf Gyula, a Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense az energetikai oktatás és kutatás egységének előmozdítása érdekében végzett több évtizedes vezetői, valamint tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést. A felterjesztés szerint „szakmai irányításával és koordinációjával valósult meg a BME kutatóegyetemi programja, valamint hosszú távú energetikai kutatási stratégiája. A Fenntartható energetika kiemelt kutatási területen elért, elismerésre méltó tudományos kutatási eredmények, a kutatási-fejlesztési-innovációs folyamatok megélénkülése, a műegyetemi kutatóhelyek publikációs és innovációs tevékenységének mennyiségi és minőségi javulása nagymértékben köszönhetők Gróf Gyula fáradhatatlan kutatásszervezői tevékenységének.” „A nemzetközi trendekkel egyező, de a hazai körülményekhez igazított megoldásokra van szükség a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználására és az energiahatékonyság növelésére” – hangsúlyozta egy korábbi interjújában a díjazott, akit a BME és az MTA is felterjesztett a rangos állami kitüntetésre, amelyet a miniszterelnök javaslatára Lázár János, a Miniszterelnökség államtitkára adott át március 14-én.

A kitüntetést a március 12- és 13-án rendezett ünnepségeken a szakminiszterekről vehették át:

Becker Gábor, az Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára több mint harmincéves kiemelkedő oktatói, vezetői, tudományos és alkotói tevékenységéért, valamint a hagyományos értékeket és a korszerű tudást ötvöző oktatásszervezői munkájáért részesült elismerésben, amelyre Péceli Gábor rektor javasolta. E felterjesztés szerint a díjazott „áldozatos munkájának köszönhető, hogy a kétciklusú képzés bevezetése és ezzel párhuzamosan a hagyományos osztatlan képzés megőrzése és megújítása közben a kar kiváló minőségben teljesítette oktatási, kutatási és alkotói feladatait a több mint 150 éves műegyetemi építészmérnök-képzés tradícióit is megőrizve.” Becker Gábor, aki 2006-2014 között az Építészmérnöki Kar dékánja volt, a bme.hu-nak korábban elárulta, hogy fél éves kisgyermekként hozta be itt oktató édesapja először az egyetemre, ahol a mai napig „ünneplőbe öltöztetett lélekkel” tölti a napokat.

Nagy László, az Építőmérnöki Kar Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék egyetemi docense a vízügyi és geotechnikai szakterületek kapcsolódásainak tudományos megalapozottságú, gyakorlati szemléletű összehangolásában elért eredményei, valamint a vízügyi szakemberképzés területén végzett több mint három évtizedes munkája elismeréseként kapott kitüntetést a belügyminiszter előterjesztésére. Nagy László korábban úgy nyilatkozott a bme.hu-nak, hogy hatalmas felelősség hárul rájuk a megfelelő katasztrófavédelmi és megelőzési szakemberek képzésében, és a BME a jövőben sem mondhat le az oktatásban betöltött vezető szerepéről, mivel az árvizes szakterülettel elsősorban építőmérnökök, vízügyi mérnökök, geotechnikusok foglalkoznak.

Schiller Róbertet, a kémiai tudományok doktorát, a BME magántanárát, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatóprofesszor emeritusát, az ELTE címzetes egyetemi tanárát a tudomány és a művészetek közötti szakadék áthidalása érdekében végzett több évtizedes, kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként tüntették ki. A 2012-ben Az év ismeretterjesztő tudósa címmel is jutalmazott kutatót, aki elsősorban a sugárzások kémiai hatásaival, a folyadékokban végbemenő elektrontranszporttal foglalkozik, valamint az elektrokémia és a fotokémiai kinetika területén végez kutatásokat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előterjesztésére részesítették elismerésben.

-BK-

A kiemelt kép forrása: parlament.hu