A finn eredetű inkubációs program továbbfejlesztését célozza a BME és a Technopolitan együttműködési megállapodása.

„A Demola-modell a kezdetektől inspiráló környezetet adott egyetemünknek, és lehetővé tette, hogy újrafogalmazzuk kötődésünket az iparhoz” – jelentette ki Péceli Gábor rektor a Műegyetem és a Technopolitan finn-magyar vegyesvállalat közötti megállapodás ünnepélyes aláírásakor. „Ezt az együttműködést magasabb osztályba léptetjük e céges kapcsolattal. Büszkék vagyunk rá, hogy a világ egyik innovációs nagyhatalmának számító Finnország élenjáró know-how-ja alapján kapcsolódnak össze a piacorientált technológiai projektek a hallgatók vállalkozói szellemével és képességeik fejlesztésével.”

„A magyar-finn kapcsolatok egyik legfontosabb területe az innováció, és külön örömömre szolgál, hogy a Műegyetemen fejlesztik tovább ezt a világszerte sikeres finn egyetemi-ipari-startup modellt” – hangsúlyozta Pasi Tuominen, Finnország budapesti nagykövete, kiemelve, hogy a szülővárosából, Tamperéből indult kezdeményezés jó példája annak, hogy az üzleti szféra, az innováció és az oktatás hogyan tud alkalmazkodni a változó kihívásokhoz. „A Demola egy kétszáz éves ipari épületből indult el, amelyben diákkoromban egy gyógyszeripari cég működött. A mára látható nagy ívű változások, az ipari hasznosítás bővülése szolgáltatásokkal egyértelműen jelzi, hogy agilisnak és kockázatvállalónak kell lennünk a további sikerek eléréséhez.”

A Technopolitan Zrt. feladata lesz jövőben a Demola modell értékesítése és bevezetése az egész közép-európai régióban. Korányi László, a Technopolitan Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Innovációs Hivatal korábbi elnökhelyettese vállalatának az ipari szereplők és az egyetem együttműködésében betöltött aktívabb és rugalmasabb közvetítő szerepét emelte ki az együttműködés új fejezeteként. „Fontosnak érzem, hogy ne zárkózzunk be a saját gondolatainkba, hanem nyitottak legyünk a világban megjelenő sikeres ötletekre, új megközelítésekre” – hangsúlyozta.  Elhangzott, hogy az együttműködés keretében a társaság rész fog venni a fejlesztés és a mentorálás folyamatában is, egy-egy startup felépítésében is támogatást nyújt, ha egy adott iparvállalat mégsem hasznosítja egy fejlesztés eredményét.

„Európa keresi azokat az innovációkat, amelyek segítik, hogy a kutatási eredményekből az egész világon eladható termékek szülessenek. Minden olyan modell, amely bizonyítottan jól működik – és ilyen a Demola is – nagy érdeklődésre tarthat számot az Európai Bizottság részéről is” – erősítette meg Korányi László, emlékeztetve az Európai Bizottság két uniós biztosának, Navracsics Tibor és Jyrki Katainen közelmúltbéli látogatására a BME Demola csarnokában.

„Miért éppen a Demolát választottuk a rengeteg innovációs elképzelés közül?” – tette fel a kérdést Vajta László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja a ceremóniát követő kerekasztal-beszélgetésen. „Ez a modell nagyon jól illeszkedik e régió adottságaihoz – és tágabb értelemben az összes fejlődő régióhoz Afrikától Dél-Amerikáig –, ahol az ipari szerkezetet elsősorban a termelő tevékenység jellemzi, és kevés lehetőség nyílik kutatás-fejlesztési döntéseket hozni, ami a vezetői központokban történik. Ha röviden akarjuk jellemezni, akkor a Demola a kockázatmentes ipari kutatás modellje: a vállalatok minimális befektetés után a kész fejlesztés ismeretében dönthetnek a termék megvásárlásáról vagy a további fejlesztésekről. Így a rendszer a nagyvállalatok fejlesztési tevékenységével összefüggő befektetés-ösztönző csomagként is felfogható.”

„A BME jelentős együttműködési hagyományokkal rendelkezik az iparvállalatokkal. Ugyanakkor nagy kihívást jelent a kapcsolatfelvétel kis- és középvállalatokkal, hiszen sok KKV vezetője nem is tudja, hol kell bejönni az egyetem kapuján” – fejtette ki Bacsa László, a Demola Budapest vezetője, a Műegyetemi Technológia és Tudástranszfer Iroda igazgatója. „A Demolával annak idején azért kezdtünk együttműködni, mert kerestük a legjobb vállalkozásösztönző megoldásokat, és ez a konstrukció minden résztvevőnek nyertes helyzetet próbál teremteni. Kezdetben jó gyakorlatnak tűnt az együttműködés, de idővel rájöttünk, hogy ez a modell egyben nagyon jó értékesítési csatorna is az egyetemi kompetenciák és kutatási-fejlesztési eredmények számára. A hallgatói csapatmunkán keresztül az ipari partnerek megismerik az egyetemen fellelhető szakértelmet és kutatási infrastruktúrát. Az idők során a Demola kultúrává alakult nálunk, egy olyan nyílt, innovációs platformmá, amely résztvevőinek vállalkozási szemléletét és tudatosságát formálja. A vállalkozó ugyanis nem az, akinek számlatömbje van és mobiltelefonnal jár. A vállalkozót elsősorban szemlélete teszi.”

Barta-Eke Gyula kancellár kiemelte a gazdálkodáshoz is értő mérnökök képzésének szükségességét. „A Demola segít a vállalkozói képességek felismerésében” – nyomatékosította. „Vállalkozásfejlesztéssel foglalkoztam hosszú éveken keresztül, és tapasztaltam, hogy a magyar vállalkozásfejlesztési modellek az individuumra építenek, pedig a versenyképesség záloga a hatékony csapatmunka. A Demola modell külön előnye, hogy e csapatmunkát a karok közötti projektek ösztönzésével éri el.”

-HA-

Fotó: Philip János